Az elmúlt héten megjelenő kevés makroadat ellenére nagy piaci átrendeződéseknek lehettünk szemtanúi. Az EKB 4 százalékra történő kamatemelése mellett ugyan 1,8 százalékról 2 százalékra emelte idei inflációs prognózisát az Eurozónára vonatkozóan, ami a 2 százalék alatti árstabilitási kritérium elvétését jelentené, így további kamatemelés következik belőle. A magasabb amerikai kamatszint beárazása a kötvényhozamokat brutális mértékben megemelte (amerikai 10 éves hozam 5,2 százalékig, 1 éves csúcsa, 5,25 százalék közelébe emelkedett). Ennek hatására tőkeátcsoportosítás ment végbe, mely részvényeladással és a magasabb kockázatú devizákból dollárba történő tőkeátrendeződéssel járt.
A JP Morgan befektetési ház szerint a Fed a korábbi várakozásokkal ellentétben decemberben újrakezdi a kamatemelési ciklust, negyed százalékpontos szigorítással 5,50 százalékra, és jövő márciusig 6,00 százalékra emelkedik az amerikai irányadó kamat. Az elemzés szerint az euróövezeti jegybank alapkamata a június 6-i, szerdai emeléssel elért 4,00 százalékról az év végéig 4,50 százalékra emelkedik tovább, és a jövő év első negyedének végéig ott is marad.
Amennyiben fundamentális oldalról a fenti események és változások bekövetkeznek, akkor jelentős visszaesésnek leszünk szemtanúi a világ tőkepiacain.
A kamatpálya változása megalapozhatja egy kezdeti korrekció és egy későbbi trendforduló kialakulását. Véleményem szerint a fenti grafikonon szemléltetve egy éves távlatban 30 százalék körüli korrekció sem elképzelhetetlen az USA vezető tőzsdeindexeiben (12.800). Amennyiben trendforduló következik be elképzelhető a 10800-as szint is.
