Ha valóban megszavazzák azt a négyzetméterenkénti évi 1500 forintos átalányadót, amelyről Szatmáry Kristóf beszélt a Magyar Időknek szerdán, akkor egyrészt a magyar adórendszer egy legnagyobb anomáliáját szüntetik meg a törvényhozók, másrészt az eddig törvényesen adózóknak sokkal kisebb mértékű közterheket kell fizetniük a birtokukban lévő lakások kiadása után.
Lehet, hogy korai az öröm?
Miközben a cikk készült szerda kora délután a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben tudatta, hogy a kormány kedden az adócsökkentés és otthonteremtés költségvetéséről tárgyalt. Semmilyen más, a sajtóban felhozott javaslat nem szerepelt a napirenden, ilyen irányú javaslatot a kabinet nem támogatott. Ettől függetlenül úgy véljük, érdemes megvizsgálni ezt a lehetőséget, hiszen a négyzetméterre vetített éves átalányadó bevezetése már nem először jelent meg a sajtóban. A Világgazdaság például április 6-án már írt róla.
Eddig ugyanis egyszerűen nem érte meg 92 592 és 108 573 forint között kiadni lakásunkat, ugyanis a közterhek befizetése után kevesebb nettó maradt a zsebünkben, mintha 92 592 forinton adtuk volna ki. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis ha a költségek levonása után 1 millió forint bevélünk keletkezik ingatlan bérbeadásából, akkor nem csak a jelenleg 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell befizetnünk a büdzsébe, hanem a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Ráadásul a 14 százalékot nem csak az 1 millió forint fölötti részre, hanem a teljes jövedelemre meg kell fizetni!
Vagyis, ha valaki 92 592 forintért adja ki lakását, akkor éves bevétele 1 111 104 forintot tesz ki, amiből a 10 százalékos költségátalányt levonva 999 993,6 forint adóalapunk lesz. Mivel ez valamivel kevesebb, mint 1 millió forint, így csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell utána befizetni, így az éves nettó, adózott jövedelmünk 849 995 forint lesz.
Ha azonban valami irracionális sugallattól vezérelve 100 ezer forintot kérünk havonta a bérlőnktől, akkor a bruttó bevételünk 1,2 millió forint, míg az adóalap – a 10 százalékos költségátalányt levonva – 1 080 000 forint lesz. Vagyis a 15 százalékos szja mellett fizethetjük a 14 százalékos egészségügyi járulékot is, így az éves nettó jövedelmünk 766 800 forint. Vagyis hiába kérünk éves szinten közel 90 ezerrel többet albérlőnktől, a faramuci szabály miatt 80 ezer forinttal kevesebb marad a zsebünkben.
Számolja ki Ön is, hogy mennyit kell adóznia ingatlankiadása után!
Ezt a rendszert váltaná fel jövőre a négyzetméterenkénti 1500 forintos éves átalányadó. Egy 50 négyzetméteres lakás bérbeadása így évente 75 ezer forintos közterhet vonna maga után, ami havonta 6250 forintot jelentene. Vagyis lényegesen alacsonyabb lenne, mint a fenti példákban számolt havi 12 500, illetve 26 100 forint. Arról nem is beszélve, hogy megszüntetné a magyar adórendszer talán legnagyobb anomáliáját. Persze, mint oly sok minden az életben, ez sem lenne teljesen igazságos rendszer, mivel egy fővárosi luxuslakás kiadása után ugyanannyi közterhet kellene fizetni, mint egy hasonló nagyságú putnoki lakás kiadásáért. Pedig a két ingatlan jövedelemtermelő képessége között igen jelentős differencia van.
mfor.hu
