Bő egy hete még 300 forint alatti szinteken kereskedtek az euróval a piacokon, a múlt hét végén azonban „elpattant egy húr” és a magyar fizetőeszköz számottevő gyengülést szenvedett el. Hétfőn már 307 forint felett is született üzlet az európai fizetőeszközre, de jelentősen gyengült más fontos devizákhoz képest is a pénzünk. A háttérben számos ok állt az elemzők szerint, amelyek most egyszerre jelentkezve komolyabb aggodalmat váltottak ki.
Mitől félnek a befektetők?
Gyakorlatilag tavaly ősz óta terítéken van az amerikai jegybank, a Fed likviditási programjának visszavonása. A szaksajtóban gyakran Tapering néven emlegetett folyamat első lépése decemberben meg is történt, amikor az eredetileg havi 85 milliárdos keretből 10 milliárdot visszavontak, így jelenleg 75 milliárd dollárért vásárol kötvényeket a jegybank. A lépés bejelentése után ugyanakkor az aggodalmakat elcsendesítette, hogy az alacsony infláció miatt a Fed illetékesei azt hangoztatták, hogy a rekordalacsony kamatszint várhatóan 2014-ben sem változik. Az azóta napvilágot látott többnyire kedvező makrogazdasági adat ugyanakkor azt tükrözte, hogy az USA gazdasága viszonylag jó erőben van, így több elemző is úgy látta, hogy a Fed agresszívebb lépéseket is hozhat a Tapering során.
Miközben az amerikai gazdaság növekedése paradox módon aggodalmat, addig a kevésbé dinamikus kínai GDP számok – nem meglepő módon – bizonytalanságot hoztak a piacokra. A befektetők a múlt héten részben emiatt kezdtek eladásokba, nem véletlen, hogy a legismertebb amerikai tőzsdeindex a Dow (DJIA30) hétfőn már az ötödik egymást követő napon gyengült. Tetézte a bajokat, hogy a feltörekvő országok kapcsán is borúlátás lett általános, így a múlt hét végén az indiai rúpia és a török líra volt a két legnagyobb vesztese az eladásoknak. Bár a globális piacok szempontjából kisebb jelentősége volt, de Magyarország megítélése szemszögéből talán nem volt lényegtelen, hogy egy szomszédos országban, Ukrajnában polgárháborús helyzet alakult ki.
Hétfőn délelőtt volt a legrosszabb
Talán nem túlzás úgy fogalmazni, hogy Törökországban árfolyamválság alakult ki, hiszen két nap alatt (csütörtökön és pénteken) közel 5 százalékot gyengült a líra az euróval szemben. (Összehasonlításként ez olyan, mintha a forint a 300-as szintről 315-re ugrott volna.)
Elemzők már ekkor figyelmeztettek: a török jegybanknak fel kell emelnie a jelenleg 4,5 százalékos alapkamatot, hogy megvédje a török líra árfolyamát, amely egy hónap alatt csaknem 20 százalékot gyengült az amerikai dollárral szemben. A múlt héten megrogyott török fizetőeszközt úgy tűnt hétfőn esetleg „ki is ütik”, ám a helyzetet látva a jegybank bejelentette, hogy kedden rendkívüli ülést tartanak. A hír megnyugtatta a piacokat, és gyakorlatilag minden nyomás alá került deviza esetében némi erősödést lehetett tapasztalni. (A török líra esetén ráadásul még látványos is volt ez a folyamat.)
Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a központi bank nagyjából 3 milliárd dollárt öntött a piacra, hogy megállítsa az árfolyamzuhanást, de hiába. A jegybank végül hétfő délelőtt bejelentette, hogy kedd este rendkívüli ülést tart. A bejelentés után erősödni kezdett a líra, kedd délben 2,26 líra/dollár volt az árfolyam a hétfő reggeli 2,39 líra/dollár után.
Kedden folytatódott a konszolidáció, hiszen váratlanul emelt alapkamatán az indiai jegybank (RBI), hogy megakadályozza a feltörekvő piacokon tapasztalt tömeges eszközkivonásokból fakadó rúpiagyengülést, és gátat vessen az egyre magasabb inflációnak. Indiával szemben a török jegybanktól minden elemző kamatemelést vár. A jegybank kedden éjfélkor teszi közzé jelentését, miután megtartotta rendkívüli kamatdöntő ülését. A várakozásokat erősíti a jegybank elnökének nyilatkozata is. Erdem Basci a jegybank negyedéves inflációs jelentését ismertette Ankarában. Ebben az eddigi 5,3 százalékról 6,6 százalékra rontotta a központi bank az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. A jegybank inflációs célszáma 5 százalék.
Erdem Basci kijelentette: "Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy a központi bank minden rendelkezésre álló eszközt használni fog (hogy megfékezze az inflációt). A bank, ha szükséges, habozás nélkül megteszi azokat a lépéseket, amelyekkel tartósan szigorítja a monetáris politikát". A török jegybank hétfőn jelentette be, hogy kedd este válságtanácskozást tart a monetáris tanács, és az itt született döntést kedd éjfélkor közlik. A központi bank elnöke azzal magyarázta az ülés viszonylag távoli időpontra való kitűzését, hogy meg kell várni, mire a döntéshozó testület több tagja hazaérkezik az Egyesült Államokból.
A piac "agresszív", 125 bázispontos emelést vár, minden egyéb negatív meglepetésnek számít. A magasabb kamat vonzóbbá teheti a török devizában denominált eszközöket a befektetők számára, és ezzel erősödhet a líra. Természetesen a politikai szál is van a történetben, hiszen a jegybank kormányzati nyomásra próbálta elkerülni a kamatemelést. "Tarts ki, ne emelj" - hirdette kedden a címlapján Basci fényképe mellett a Yeni Safak kormánypárti napilap.
Nem szakadt be a forint
A forint kapcsán lehet optimistán és pesszimistán is nézni a helyzetet. A magyar fizetőeszköz sem tudott kimaradni a gyengülésből, ám a néhány százalékos gyengülés nem nevezhető komolynak, ha más feltörekvő devizával vetjük össze. A viszonylag nagy lakossági devizakitettség miatt azonban nálunk is érzékenyebb a lakosság a 300 fölé kúszó euró, illetve a 250-es szintet elérő svájci frank árfolyamra. Így mindenképpen megnyugtató, hogy rendeződni látszik a török helyzet.
A szakértők ugyanakkor az elmúlt hetekben többször hangoztatták, hogy a 280-290-es euró-forint árfolyamot jobb, ha elfelejtjük, és megszokjuk a 300-as szinteket. A magyar jegybank határozott kamatvágási politikája miatt, még a gazdaság élénkülése és az évtizedek óta nem tapasztalt kedvező infláció mellett is elérte azt a szintet a forint, ahol már nem igazán számít vonzó befektetésnek.
A múlt heti kamatvágás után az elemzők egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy 15-25 bázispont vágást még meg fog tenni az MNB, amely az elmúlt napokban annyiban változott, hogy kamatemelést az úgymond eszkalálódott helyzetben sem várnak. Érdemes megemlíteni, hogy 2008-as helyzethez képest, amikor a magyar dominó az elsők között dőlt el, most sokkal jobb állapotban van a magyar gazdaság. Az akkori szituációval és Törökország mostani helyzetével szemben Magyarországnak tetemes folyó fizetési mérleg többlete alakult ki - ráadásul ez a szuficit a következő években is fennmarad. Az államadósság finanszírozása megoldott, megfelelő a hazai valutatartalék, és egy exportorientált növekedés is beindult.
mfor.hu
