Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint január 29-én jár le egy 10 éves futamidejű, 2004-ben kibocsátott 1 milliárd eurós devizakötvényünk, melyre 4,5 százalékos kamatot fizetünk. Ahhoz, hogy ezt az átszámítva közel 305 milliárd forintos kötelezettséget a kormány tejlesítse, mélyen a zsebbe kell nyúlni. Aggódni viszont nem kell, ez nagy problémát nem jelent, hiszen a visszafizetés fedezete már hónapok óta biztosítva van. A tavaly novemberi dollárkötvényünk kibocsátásakor ugyanis a kormányzat részéről többször is nyilatkozták: ebből a most év elején lejáró devizakötvényeinket tervezik finanszírozni. Vagyis egyelőre még követi az állam a devizaadósságot devizából fedez elvet. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese Borbély László András a finanszírozási terv ismeretésekor kifejtette ugyanis: gazdaságpolitikai igény mutatkozott arra, hogy némileg módosítsanak az eddigi elven a devizaadósság csökkentése érdekében.
Visszatérve a ma lejáró kötvény kifizetésére: induljunk ki a kormány jegybanknál vezetett kincstári egységes számlájának (KESZ) december végi záróértékéből. Akkor ugyanis - ahogy azt nemrég megírtuk - az adósságharc jegyében ötéves mélypontra került a kormány betétállománya, ráadásul január első napjaiban számításaink szerint szinte üres is lehetett a kincstár.
Mindez azért történhetett, mert feltételezésünk szerint előtörlesztésekkel leapasztották a tartalékokat. Így december végére 242 milliád forint- és 509,9 milliárdnyi (1,7 milliárd eurónyi) devizabetéttel rendelkezett. Utóbbi láthatóan fedezi a mostani kötvénylejáratot, sőt, még a májusban lejáró 500 milliós fontkötvényre is futni fogja - legalábbis a jelenlegi árfolyamszintek alapján. A fontkötvény tényleges forrásigénye viszont attól függ, hogy az ÁKK milyen swapüzleteket kötött 2004-ben (a fontkötvény 10 éves futamidejű).
Kérdés jelenleg, hogy januárban a PEMÁK-ból mennyit sikerült értékesítéseni. Tavaly év végére ugyanis a központi költségvetés bruttó adóssága nagyobb mértékben csökkent, ami részben a közel 290 milliárd forintos (0,98 milliárd eurós) PEMÁK-visszaváltásnak volt köszönhető. Ennek nagyságára jellemző, hogy a teljes novemberi állományra (2,2 milliárd euró) vetítve 44 százalékot tett ki.
A decemberi PEMÁK-értékesítési adatokat közvetlenül nem ismerjük, mivel az ÁKK erre nem adott ki külön közleményt, a decemberi monitoring jelentés pedig összevont adatokat közölt a Letelepedési Kötvénnyel. November végén azonban még szűk 200 millió eurónyi értékesítési keret maradt a jelenlegi sorozatból, amit a január 10-i lezárással párhuzamosan 70 millióval megtoldott az ÁKK, vagyis idén 100-200 millió euró (30-60 milliárd forint) még befolyhatott PEMÁK-értékesítésből a kormány számlájára. Ez pedig természetesen növelné a KESZ devizabetét-állományát.
Ha azonban a januári PEMÁK-értékesítés nem volt jelentős, akkor a mai törlesztést követően mindössze 700 millió eurónyi, vagyis közel 200 milliárd forinttal egyenértékű pénze maradhatott a KESZ "devizazsebében".
Nem akarunk olyasmit belelátni az adatokba, amik esetleg nem is történtek meg, de ha a számokat egymás mellé rakjuk, akkor a következő teória is megállná a helyét. A PEMÁK három sorozata összesen 2,52 milliárd euró értékesítési kerettel futott. November végére ebből 0,1-0,25 milliárd euró maradt. Vagyis, egy kormányközeli befektető, aki jelentősebb értékű PEMÁK-kal rendelkezik ,akár úgy is segíthetett a kormánynak az adósságharcban, hogy 100-250 millió eurónyit december végén visszaváltott, majd január elején azt újra megvette. Ez a kis segítség mintegy 0,1-0,25 százalékponttal csökkenthette év végén a GDP-arányos államadósság mutatónkat. Márpedig a nagyon szoros "kimenet" miatt, minden tizedre, ami csökkenti az év végi adósságrátát, szüksége van a kormánynak.
Székely Sarolta
mfor.hu
