Több, mint kétszeres a kínálati négyzetméterárak különbsége Budapest ebből a szempontból legolcsóbb és legdrágább kerülete között – mindez egyértelműen mutatja, hogy a lokáció továbbra is első és legfontosabb szempont az ingatlanpiacon, vagyis a vevők nem akarnak még a kisebb vásárlóerő ellenére sem a számukra kevésbé preferált kerületekbe költözni.
Melyik kerület mennyit ér?
Jól látható, hogy a régi, már szinte beágyazódottnak tekinthető trendek továbbra is erősen tartják magukat a piacon, hiszen a két budai, hegyvidéki kerület, illetve a Belváros magasan vezet az átlagos kínálati négyzetméterárakat bemutató fővárosi listán. Tény azonban, hogy a statisztika ebben az esetben egy kicsit csalhat, mivel valójában (különösen 2008 ősze óta) ezek a kerületek sem megfizethetetlenek, bőven lehet a most jellemzően keresett 15-20 millió forint közötti ársávban is lakásokat találni – persze nem a legexkluzívabb hegyvidéki területeken. Kicsit leszakadva, de ebbe a csoportba sorolható még az I. kerület is, melyet elsősorban rezidenciális jellege, illetve a Várlejtőn található ingatlanok viszonylag magas árai juttatnak a legdrágábbak közé.
A második csoportban a fővárosi lakásvásárlók által viszonylag széles körben keresett kerületek találhatóak meg – már az évekkel ezelőtti elemzések is a XIII., XIV. kerület igen magas népszerűségéről szóltak, a jelentős városrész-felújításoknak köszönhetően a IX. kerület is be tudott jutni ebbe a csoportba. Bár a nagy lakótelepek alacsonyabb árai miatt innen kiszorult a szintén nagyon népszerű XIV. kerület, érdemes tudni, hogy a jó helyen lévő, zöld környezettel rendelkező téglalakásokért közel ennyit elkérnek Zuglóban is.
Kívül olcsóbb
Ahogy haladunk kifelé a város belső kerületeiből, egyre inkább csökkenek az átlagos kínálati négyzetméterárak – 250.000 alatt inkább már csak a távolabb eső kerületekben lehet válogatni, bár a kép ebben az esetben is relatív. A VIII. kerület egyes részei még mindig nem tudtak megszabadulni a hozzájuk kapcsolódó (néhol jogos) piaci előítéletektől, Kőbánya és Újpest pedig elsősorban a nagy lakótelepeknek, és az ott jellemző viszonylag alacsony négyzetméteráraknak köszönheti azt, hogy az alacsonyabb átlagárral rendelkező csoportba került.
Fontos tudni ugyanakkor, hogy az átlagtól az ingatlanpiac sajátosságai miatt jelentős eltérések lehetnek – a már említett IV. és X. kerületnek is vannak olyan részei, ahol (a jó környék, a jó állapotú ingatlan miatt) jóval mélyebben kell a zsebébe nyúlnia a leendő lakásvásárlónak. Hasonló a helyzet a többeknek már egzotikus távolságban lévő Rákosokon, Pestlőrinc környékén is – az alacsony átlagárak mellett itt is lehet kifejezetten drága, akár 50 millió forintnál is drágábban kínált ingatlannal találkozni.
Nem jelenti mindez azonban azt, hogy az olcsóságért feltétlenül idővel és távolsággal kell fizetni – a pénzügyi válságnak és hatásainak köszönhetően a budapesti ingatlanpiac még inkább széttagoltabb lett, mint korábban – így a belső kerületekben is találhatóak nominálisan olcsó ingatlanok, bár lehet, hogy ezért méretbeli, vagy tájolásbeli kompromisszumot kell kötni. Mindenesetre még az V. kerületben sem lehetetlen 7 millió forintért használható lakást vásárolni.
Van kétmillióért is!
A piac természetesen a válság ellenére (vagy talán éppen annak hatására) is bővelkedik mind jó ajánlatokban, mind pedig extrémitásokban, ahogy a vevők egyre többször az árcédula alapján válogatnak, megjelentek a gyakorlatilag fillérekért elvihető – bár tény, hogy kreatív fantáziát és kompromisszumképességet feltételező – eladó lakások is a különböző hirdetési portálokon, illetve az ingatlanközvetítőknél.
Még kétmillió forintot sem kell azonban feltétlenül fizetni, ha valaki például Zuglóba költözne, és viszonylag kis területen elfér – bár nem árt, ha nincsenek túlzottan magas komfortigényei. Ettől függetlenül azonban az ingatlan létezik: ezért a 13 négyzetméteres lakást mindössze 1.8 millió forintot kér tulajdonosa.
mfor.hu
