Aki kriptovalutát vásárolt idén, az gyakorlatilag nem tudott hibázni, az egy évvel ezelőtt (2016 december 21-én) egy Bitcoin 833 dollárt ért, idén december 16-án pedig 19343 dollárt is adtak érte. Vagyis aki tavaly 1000 forint értékben vásárolt ilyen eszközt, az egy éven belül 22 ezer forint haszonra tehetett szert a kezdőtőkéjén felül. Igaz, a folyamatosan emelkedő trend az utóbbi napokban némileg megtört, és december 20-án a kurzus 17140 dollár volt.
De mi is a Bitcoin?
Ahogy a Wikipédia vonatkozó szócikke írja, a bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen (fórumos nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után. Az elnevezés vonatkozik továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is. A virtuális fizetőeszköz mögött tehát van egy hálózat is, azért, hogy az érintettek (pénztulajdonosok és kedvezményezettek, vagy másképp fogalmazva vevők és eladók) között a tranzakciók közvetlenül történjen meg a – torrent rendszerű megosztást is használó - peer-to-peer rendszerben. A Satoshi Nakamoto által létrehozott rendszer és pénz lényege, hogy nincsen központi bank vagy bármilyen más pénzintézet a rendszerben, ahol ráadásul az érintettek anoním módon tudják lebonyolítani a tranzakcióikat.
A blockchain technológia
A Bitcoin mögött egy új, innovatív technológia is van, amelyet akár jóra is lehet használni. Ezt a technológiát hívják blockchain-nek. Ez biztosítja azt, hogy miután a virtuális pénz csak egy adat, azt ne lehessen többször felhasználni, és ugyanazt a pénzt többször is elkölteni. A blockchain innovációja az, hogy központi rendszer nélkül megoldja a kettős költés problémáját. az adatbázis 10 percenként bővül egy-egy blokkal, ahol az új blokkot egy véletlenszerűen választott csomópont állítja össze önállóan úgy, hogy abban ne legyen túlköltés. Az adatbázisba így bekerült blokkban szereplő tranzakciókat a többi csomópont megtörténtnek fogadja el.
Mivel a következő blokkot előállító résztvevő kiválasztása véletlenszerűen történik, előfordulhat, hogy több blokk jön létre, egyes csomópontok pedig a későbbi blokkok létrehozásához nem ugyanazokat az előzményeket használják. A hálózat tagjai az általuk elérhető blokkok közül azokat fogadják el érvényesnek amelyekből a leghosszabb lánc állítható elő.
Annak érdekében, hogy ezt kihasználva ne lehessen egy korábban már elfogadott tranzakciót meg nem történtté tenni, az új blokkok adatbázishoz adását a protokoll szándékosan nehézzé teszi. A csomópontoknak egy új blokk közzétételekor bizonyítaniuk kell, hogy jelentős számítási teljesítményt igénylő, nehéz kriptográfiai feladatot oldottak meg, ennek megkövetelt mértéke pedig folyamatosan úgy van szabályozva, hogy a hálózaton körülbelül 10 percenként egy csomópont legyen képes ezt teljesíteni, olvasható a Bitcoinról szóló Wikipedia szócikkben.
A Bitcoin egyik érdekessége, hogy a kitalálója el akarta kerülni a fizetőeszköz inflációját, ezért már az induláskor meghatározta azt a maximális mennyiséget, amely létrejöhet a kriptovalutából. A monetáris bővülés mértéke előre ismert és bárki számára követhető, 2013-ra a teljes mennyiség fele került forgalomba, 2017-re háromnegyede jött létre. Az elérhető pénzmennyiség tehát korlátozott, miközben az érdeklődés nagyon felpörgött, ebből a szempontból nem csoda a Bitcoin szárnyalása.
A kriptovalutát ugyanis sokan akarnak szerezni, így mentve a vagyonukat. Ez jellemző olyan afrikai vagy éppen dél-amerikai országokra (pl. Venezuela), ahol kaotikus állapotok vagy hiperinfláció van. Szintén a vagyon „eltüntetése” a cél számos kínai Bitcoin vásárló esetében. A gyakran illegálisan szerezett pénzt Bitcoinon keresztül ugyanis meglehetősen egyszerű a kommunista párt mindenható szemei elől eldugni. Nem véletlen egyébként, hogy a kínai hatóságok az elmúlt időszakban mindent megtettek, hogy korlátozzák a Bitcoinhoz való hozzáférést és kereskedelmét.
A kezdetek óta nagyon sok "szabadságharcos geek" is a Bitcoin lelkes rajongója, ők is nagyon sok kriptovalutát halmozhattak fel. Mellettük olyan vásárlók is vannak, akik szentül hisznek abban, hogy egy új pénzügyi rendszer létrejöttének a tanúi vagyunk és a Bitcoin hamarosan leváltja a mai pénzeket. Ők azt hirdetik, hogy a most megugrott árak sem túlzóak, hiszen ennek sokszorosát érheti majd a Bitcoin. A Bitcoin első milliárdosai a Winklevoss fivérek is azt hirdetik, hogy 300 ezer dolláros árfolyamot várnak. Vannak azonban olyanok, akik még ennél is magasabb fél vagy éppen 1 millió dolláros árat is elképzelhetőnek tartanak.
A kritikák és siránkozások mellett pedig ott vannak a professzionális befektetők is. Közülük volt olyan befektetési banki vezető kerek perec kijelentette, hogy a Bitcoin egy pilótajáték, és a lufi hamarosan kidurran. Más kérdés, hogy ma már nincs olyan nagy intézmény a Wall Streeten, amely ne vásárolt volna tetemes mennyiségű Bitcoint.
Mi lesz a jövőben?
Bár nem mondunk vele nagy okosságot, de a Bitcoin sorsa meglehetősen kiszámíthatatlan. Jelen pillanatban a pénzfunkciók közül nem sokat teljesít. Az értékmérő funkcióját a meglehetősen volatilis árfolyama miatt ugyanis nem tudja teljesíteni. Hasonló a probléma a forgalmi eszköz funkcióval, ugyanis nagyon kevés olyan lehetőség van, ahol legálisan lehet a Bitcoinnal fizetni, ezek is döntően marketing okokkal magyarázhatók. Ennél persze bonyolultabb a helyzet, hiszen egyes hírek szerint illegális csatornákon, például a kábítószer kereskedelemben nagyon komoly a használata. Megoszlik a szakértők véleménye is, hogy a felhalmozási, kincsképző funkcióját tekintve – szintén a meglehetősen nagy volatilitás miatt – mennyire tölti be a Bicoin. A fizetési eszközként azért nem lehet jelenleg a hagyományos versenytársaknál sokkal drágábban és lassabban tudnak tranzakciókat lebonyolítani.
Más kérdés, hogy megoldanák azt, hogy a Bitcoinnal, illeve annak váltópénzével a százmilliomod részét érő satoshival hasonlóan alacsony tranzakciós költségek mellett lehessen fizetni, mint a versenytársakkal, akkor rögtön egészen más lenne a helyzet. Az érme másik oldala viszont az, hogy világszerte az államok és a tőkepiaci ellenőrző szervek igyekeznek szabályok közé szorítani a kriptovalutát, ami sokak számára csökkenti a vonzerejét. Ráadásul a számos bank és más pénzpiaci intézmény is gőzerővel dolgozik azon, hogy a blockchain technológiát alkalmazva vetélytársat állítsanak a Bitcoinnak.
Frissítés: a BitCoin közben épp leszállóágra került, öt nap alatt elveszítette értéke harmadát.
mfor.hu
