Az elmúlt év során végig érezhető volt a műtárgypiac erősödése, az élénkülés az év második felére felgyorsult, és a decemberi aukciók a várakozásokat meghaladó eredményeket hoztak - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.
Mindkét vezető aukciósház, a Kieselbach Galéria és a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésének a forgalma meghaladta az egymilliárd forintot, a BÁV téli árverésén 430 millió forintos összleütést produkált. 2016-ban a legmagasabb áron elkelt festmények árai az 50-170 milliós sávban szóródtak, míg 2017 végén 55 és 220 millió forint között mozogtak. A tíz legdrágábban leütött tétel átlagára 20 millió forinttal több volt az egy évvel korábbinál, 2017-ben 95,6 millió forintra emelkedett.
Az év sztárja a klasszikus aukciókon egyértelműen Tihanyi Lajos volt, nemcsak azért, mert hozzá fűződik a 220 milliós rekorderfestmény - az 1908-ban készült Pont St. Michel -, de az év során felbukkanó festményei is rendre magas árakon keltek el.
A tízes toplista azt mutatja, hogy Munkácsy, Csontváry és Gulácsy műveinek felbukkanása még mindig eseményszámba megy. Ráadásul Csontváryval kapcsolatban növeli az érdeklődést, hogy alig száz alkotásból álló életművéből mindössze húsz festmény van magánkézben. A Virág Judit Galéria decemberi árverésén piacra került Olasz halász című képéről sokáig azt hitték, hogy 1945-ben orosz hadizsákmányként tűnt el Budapestről. A festmény 100 millió forintról indult, és 140 millióért cserélt gazdát.
A listán harmadikként szerepel Aba-Novák Vilmos Kikötő című alkotása, amely 120 millió forintért kelt el. Aba-Novák Vilmos műveinek áremelkedését jól jelzi, hogy tíz évvel ezelőtt, 2008-ban szintén egy 1930-as, olasz kikötőt ábrázoló festménye - igaz, kisebb méretű - 38 millió forintért kelt el.
MTI
