2007. szeptember 12. 10:05

Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége /TEBÉSZ/ határozottan tiltakozik a lex Mol ellen, amely szerintük az OTP-Mol páros személyi átfedésekben is megjelenő cégvezetőinek az érdekeit szolgálja. Levélben fordultak a miniszterelnökhöz.

A lex Mol néven elhíresült a törvénytervezet nem véletlenül kapta a magyar olajtársaság után a megnevezését a magyar sajtóban. Utolsó még tőzsdén lévő cégként próbálja védeni a kormány. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) szerint azonban nem megfelelő módszerekkel, így levélben fordultak Gyurcsány Ferenchez. Mindenki döntse el maga a levél alapján, hogy a befeketetőknek vagy a kormánynak ad igazat.


Tárgy: Tiltakozás a magyar tőkepiacot érő eddigi legveszélyesebb állami támadás ellen

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) határozottan tiltakozik az újkori magyar tőkepiacot érő eddigi legveszélyesebb állami támadás ellen. A sajtóban "lex Mol" néven emlegetett, hivatalos nevén "a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról" szóló törvénytervezet esetleges országgyűlési elfogadása alapjaiban rengetné meg a magyar tőkepiacot. Az állami propaganda szerint a stratégiainak nevezett társaságok nemkívánatos felvásárlással szembeni védelmét szolgáló, igazából azonban kizárólag alig egy tucat cégvezető jelenlegi beosztásának bebetonozását célzó törvénytervezet nem csak tényleges tartalmában, de eszközrendszerében is elfogadhatatlan a magyar tőkepiac kisbefektetői számára.

Nyíltan és egyértelműen ki kell mondani, hogy olyan veszély, melyet a Takács Albert vezette igazságügyi tárca, e törvénytervezettel állítólag ki akar védeni, Magyarországon objektíve nem létezik. A rendszerváltás óta alkalmazott privatizációs technikák és kisbefektető ellenes törvényi szabályozások következtében ugyanis, ma már a hazai energiatermelő, tároló és elosztó cégek mindegyikének van többségi tulajdonosa, sőt többségüket egyetlen, 100 százalékos tulajdonos birtokol. Vagyis a Mol-on kívül nincs olyan, az energetikában érdekelt társaság, melyet "titokban" fel lehetne vásárolni.

A TEBÉSZ a tények alapján úgy látja, hogy az OMV - Mol felvásárlási csata hevében néhány nagyon jelentős lobbyerővel bíró cégvezető kormányzati kapcsolatait felhasználva elfogadhatatlan eredményt ért el. A "lex Mol" tervezet elfogadásnak hozadéka ugyanis – a megvédendő energiacégek hiányában – csupán annyi lenne, hogy e pár cégvezető a részvényesek feje felett átnyúlva megszerezhetné a cégek örökös irányításának lehetőségét, és így korlátlan ideig biztosíthatná magának az azzal járó évi több százmillió forintos juttatásokat. A törvénytervezet ugyanis csak minimális mértékben kívánja módosítani a címéhez ténylegesen kapcsolódó szabályokat, a javaslatok döntő többsége a stratégiai szereppel nem bíró nyilvános részvénytársaságok felvásárlásának eddigi menetébe kíván igencsak vitatható módon beavatkozni.

A TEBÉSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy egy nyilvános részvénytársaságban – bármilyen indokra hivatkozva - a menedzsmentnek olyan korlátlan jogai legyenek, amelyek akár a tényleges tulajdonosok ellenében is lehetőséget biztosítana számára a cég korlátlan irányításának megszerzésére anélkül, hogy ehhez rendelkezne a tényleges tulajdonosok aktív beleegyezésével.
A TEBÉSZ álláspontja szerint, a törvénytervezetnek mind a tényleges célja, mind pedig a tartalma ellentétes a Magyar Köztársaság gazdasági berendezkedésével, és az Európai Unió alapszerződésének a tőke szabad áramlását kimondó alapelvével.

A TEBÉSZ mindezekért e törvénytervezetet az újkori magyar tőkepiac eddigi legveszélyesebb állami támadásnak tartja. Azzal ugyanis, hogy a "lex Mol" minden nyilvános részvénytársaságra, így Budapesti Értéktőzsdén jegyzett összes társaságra kiterjesztené a "korlátlan cégvezetői jogosítványok" intézményének lehetőségét, gyakorlatilag halálra ítélné a Budapesti Értéktőzsdét, és kimondaná a magyar tőkepiac felszámolását. A törvénytervezet elfogadásának következményeként várhatóan teljesen elértéktelenednének a hazai társaságok, mivel intézményi befektető nyilván nem vásárolná olyan magyar társaság részvényét, ahol a cégvezetők saját szimpátiájuk alapján válogathatnak, hogy melyik részvényesnek hagyják meg a szavazati jogát, és melyiktől veszik el azt.

A TEBÉSZ szerint, a törvénytervezetből éppen a hivatalos magyarázatot alátámasztó hitelesség hiányzik. Amennyiben a magyar kormány – a hivatalos magyarázatot tükrözendő - ténylegesen egyes ellenségesnek nevezhető országok, és azok cégeinek felvásárlási kísérleteitől kívánná megvédeni a magyarországi nyilvános részvénytársaságokat, úgy az erről szóló törvény, vagy annak rendeleti kiegészítése nem nélkülözhetné, hogy melyek azok az országok, amelyek cégei nemkívánatosak magyar részvénytársaságok többségi tulajdonosaiként.

A TEBÉSZ álláspontja szerint, e törvénytervezet benyújtásával elérkezett az a pont, amikor a tények nyilvános felsorakoztatásával valakinek ki kell végre mondania:
A "lex Mol" a hivatalos indoklás helyett az OTP-Mol páros személyi átfedésekben is megjelenő cégvezetőinek az érdekeit szolgálja. E két társaságnál van ugyanis valós "veszély" egy olyan nyilvános tőkepiaci felvásárlásra, ahol a cégvezetés elveszítheti eddig élvezett pótolhatatlan előjogait és évi több százmillió forintos juttatását.

A TEBÉSZ felháborítónak, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a tőkepiac írott és íratlan szabályait egyaránt felrúgva próbálja a kormány néhány "baráti" cégvezetőknek biztosítani a korlátlan és korlátozhatatlan cégvezetői jogosítványok, akár a tényleges tulajdonos részvényesek ellenében is.

Mindezen tények, és érvek alapján a TEBÉSZ felkéri a Miniszterelnök Urat, hogy a hazai tőkepiac aktív védelme és a nemzetközi tőkepiac megnyugtatása érdekében a kormány azonnali hatállyal vonja vissza "a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról" szóló törvénytervezetét.

Budapest, 2007. szeptember 12.

Tisztelettel:

Dióslaki Gábor
TEBÉSZ elnök

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.