Kedvezőtlenül érinti a magánnyugdíjpénztárak tagjainak befektetéseit az a változás, mely szerint a magánnyugdíjpénztárak a különböző portfólióknak csak egy megadott részét tarthatják külföldi részvényekben és állampapírokban. A nyugdíjpénztárak szerint beszűkülnek a befektetési lehetőségek, a magyar tőzsdén kevés a likvid vállalati részvény.
A kormány július végén a devizakittettség szűkítése mellett döntött. Az új rendelettel a magánnyugdíjpénztárak az ún. növekedési portfólió vagyonának 35, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliók vagyonának 20, illetve 5 százalékát tarthatják nem forintban nyilvántartott eszközökben, lényegében külföldi részvényekben és állampapírokban. A jogszabályi követelményeknek a klasszikus és a kiegyensúlyozott portfóliók esetében 2009. december 31-éig kell megfelelni. A taglétszámot és a vagyont illetően legnagyobb részt képviselő növekedési portfoliók esetében kétlépcsős megfelelést ír elő a jogszabály: 2009. december 31-ig még megengedett legfeljebb 45 százalékos devizaarány, a 35 százalékos limitet elég 2010. szeptember 30-áig teljesíteni.
A magyar kormány ezen döntésével a régióban nem egyedüliként maximalizálja a devizakitettséget a nyugdíjpénztári megtakarítások piacán: Lengyelországban a választható portfóliós rendszert is már alapvetően úgy vezették be, hogy 5 százalékban maximálták a nemzetközi befektetések arányát az egyes portfóliókban. A lengyel nyugdíjpénztárak ezen korlátozás mellett is bőven válogathatnak a befektetésekben, hiszen a lengyel tőzsde a magyarországinál jóval nagyobb számú A és B kategóriás értékpapírt kínál. Lengyelország és Magyarország a régió nyugdíjpénztári piacának két legmeghatározóbb szereplője; ezen két piac jellemzően élen jár az újítások bevezetésében, és mutat példát a régió nyugdíjkasszáinak. Mindemellett a szakértők óvatossággra intenek az ilyen szabályozásokkal kapcsolaban, hiszen a devizakitettség korlátozásának nemzetközi megítélése máig sem egységes: az Unió például eljárást indított Lengyelország ellen a tőke szabad áramlásának korlátozása miatt.
A magyar magánynyugdíjpénztári tagok, így a legnagyobb hazai magánkassza, az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjainak befektetéseit is kedvezőtlenül érinti az a változás, mely szerint a magánnyugdíjpénztárak a különböző portfólióknak csak egy megadott részét tarthatják külföldi részvényekben és állampapírokban. Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár vezetője elmondta: „A mostani kormányrendelet visszalépést jelent a korábbi helyzethez képest, hiszen ez egyértelműen csökkenti az egyes portfoliók diverzifikálhatóságát. Az új, korlátozott körülmények között a különböző kockázati szintű válaszható portfóliók esetében nem valósítható meg a kockázatok és hozamok optimális összhangja. A választható portfoliók bevezetésének egyik fő célja éppen a hozamok növelése volt a lehető legalacsonyabb kockázati szint mellett, a legújabb kormányrendelet módosítás viszont ennek megvalósítása elé gördít akadályt.”
Jelenleg meglehetősen kevés vállalat részvénye szerepel A vagy B kategóriában. Mindezek mellett az előírás betartása a két lépcsős határidővel feltehetően nem okoz majd gondot az OTP Magánnyugdíjpénztárnak, hisz az újonnan beérkező befizetések nagyobb hányadát fogjuk magyar állampapírokba és részvényekbe fektetni.
