A kormányzati lakásprogram elinduló elemei, illetve a forinthitelek terjedésével kiszámíthatóbbá vált hitelterhek következtében jó esély van arra, hogy 2011-ben a lakáspiac a több éves válság után fellendüljön és a vevők mellett az egyéb piaci szereplők is visszanyerjék 2008 végén elvesztett bizalmukat. Mindehhez persze a gazdaság stabilizációjára is szükség van.
"2010. eleji piaci jóslatunk szerint a válság mélyét 2009-ben már elértük, és az idei év a lassú kilábalás megindulását hozza majd. Visszatekintve elmondható, hogy valóban optimistább hangulatban telt ez az év, mint az azt megelőző, ám a tényleges, számokban, forgalomban mérhető pozitív irányú elmozdulás majd csak 2011-ben várható" – mondta Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. "A válság soha nem látott bizalmatlanságot hozott a lakásvásárlók körében. Az elhalasztott vételek következtében mélypontra, országosan – a 2008 előtti 200 ezer felettiről – 90 ezerre csökkent idén a tranzakciószám, ugyanakkor élénkült a bérleti piac. Mindennek fő okának pedig a hitelhez jutás szigorodása tekinthető" – tette hozzá a szakértő.
"A készpénzes vevők túlsúlyba kerülése miatt a hitelpiac a lakás-tranzakció visszaesésnél is nagyobb arányban szűkült. 2008-hoz képest idén negyedére zsugorodott a hitelfelvétel." – teszi hozzá Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. "Bár a hitelezésben a jelenlegi helyzethez képest sem szigorítás, sem látványosabb enyhülés nem várható, a bankok többsége, szemben a 2009-es állapottal, az egyre élesedő banki verseny miatt az év második felére már aktív hitelezésre rendezkedett be, ami tovább fokozódhat a jövő év első negyedévében."
Számos kockázat jellemzi ugyanakkor a hitelpiacot. A folyamatosan erős svájci frank miatt mára a hitelt törlesztő háztartások jövedelmük 32%-át (átlépve a "bűvös" 30%-os határt) fordítják hiteltörlesztésre. Ennek, és az idén tovább csökkenő lakásáraknak köszönhetően már 100 ezer felett van a hitelükkel 90 napon túli késedelemben lévők száma, s a deviza lakáshiteleknél átlagosan 80% a hitel/fedezet arány. Egy másik sajnálatos tényező, hogy az év végére, az államháztartás stabilitását szem előtt tartva kamatemelésbe kezdett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), aminek a következményei még nem láthatóak. Nem egyértelmű, hogy ez egy trend kezdete vagy csak egy korrekció.
A kockázatok ellenére, az MNB előrejelzése szerint a hitelezésben 2011-ben kismértékű fellendülés várható, köszönhetően a javuló konjunkturális helyzetnek. "Emellett bizakodásra ad okot az SZJA január 1-től 16%-ra való mérséklése, karöltve a családi adókedvezményekkel. Ez a háztartások nagyobb részének jelent majd tényleges bevétel növekedést, amit majd bátrabban fordíthatnak hitelfelvételre, illetve lakásvásárlásra" – tette hozzá Bánfalvi László.
"Bár a szocpol és az állami támogatott hitelezés egy ideig nem látszik visszatérni, az Új Széchenyi Terv otthonteremtési fejezetében felvázolt kormányzati tervek összességében pozitív hatással lehetnek a piacra, de inkább csak közvetetten. A fő célok – az előtakarékosság, a lakásállomány minőségének javítása, illetve a bérlakásépítés ösztönzése – mindenképpen kívánatosak, ugyanakkor a lakásépítések támogatására, annak gazdaságélénkítő hatása miatt is, célszerű lenne nagyobb figyelmet fordítani. Annál is inkább, mert az OC felmérése szerint Budapesten megindult az eladatlan, de megépült lakáskészlet felszívódása; 2010. januári 3800-ról év közepére már csak 3400 lakás maradt, így hamarosan szükség lehet utánpótlásra." – mondja Kühne Kata. "A lakásépítési mutatók 2010-ben tovább romlottak, így erre az évre mi 20 ezer körüli lakás megépülését valószínűsítjük. 2011-ben számíthatunk a nagyobb lakófejlesztések piacra lépésére."
A 2011-ben elinduló bérlakás-építési programok hatékony megoldást adhatnak a bajba jutott hitelesek problémáira. Az épület-felújítási támogatások kiszélesítése pedig a lakásállomány értéknövekedését hozhatja maga után, amely közvetetten élénkítheti a forgalmat, hiszen a vevők is keresik a minőségi lakásokat, és az eladók is bátrabban vállalják a lakáseladást, ha ingatlanukért magasabb árat remélhetnek. Az energiahatékonyság pedig – válság ide, vagy oda – egyre inkább beépül a vevők igényrendszerébe.
2011-ben az Otthon Centrum az árak még inkább lassuló csökkenésére, sőt, bizonyos, a válságban is keresett termékek és területek – a jó állapotban lévő, belvárosi illetve újszerű lakások - esetében stagnálásra számít. Nőni fog a lakás-adásvételek száma is, amiből mind nagyobb szeletet a nagy ingatlanközvetítő hálózatok hasítanak ki. Az Otthon Centrum 2010 végi felmérése szerint Budapesten és környékén meghaladja az 50%-ot az ingatlanközvetítőkön keresztül realizált értékesítések aránya, ez kb. 10 százalékos növekedést jelent az elmúlt évhez képest. Az eredmény jól mutatja, hogy az eladók a válságban még inkább hajlandóak megfizetni az ingatlanosok hozzáadott értékét, illetve a "közvetítő" helyett a "tanácsadó" szerep erősödését.
mfor.hu