A fokozatosan csökkenő jegybanki alapkamat és a januártól életbelépő új adókedvezmények arra ösztönzik a lakosságot, hogy jelentősen változtasson befektetési szokásain - olvasható a Pioneer Alepkezelő szerdán kiadott elemzésében. Az állami szerepvállalás nyilvánvaló csökkenése egyre többeket késztet arra, hogy körültekintéssel kezeljék pénzügyeiket.
A jegybanki alapkamat csökkenése azt eredményezi, hogy a kereskedelmi bankok és az állam is egyre kevesebb kamatot fizet a lakossági megtakarításokra. A várhatóan 6 százalék alá eső kamatszintből levonva a 20 százalékos kamatadót és az inflációt már szinte alig marad reálérték-növekedés. A megtakarításaikat bankbetétben és állampapírban tartók ezért várhatóan olyan befektetési csomagokat állítanak majd össze maguknak, amelyek jobban illeszkednek hosszú távú életcéljaik eléréséhez.
"A magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlődését bizonyítja, hogy a kisbefektetők az idei második és harmadik negyedévben jelentős értékben adtak el részvényeket, amelyeket a tőzsdék mélyrepülése idején, 2008 utolsó negyedévében a mostani eladási áraknál jóval olcsóbban vásároltak. Ez a tudatos magatartás vélhetően komoly nyereséget hozott számukra” – hangsúlyozta Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.
A hosszabb távú befektetések ösztönzését kívánja elősegíteni az a januártól életbelépő törvény, amelynek értelmében kevesebbet kell adózniuk azoknak, akik a megtakarításainkat legalább 3 évre befektetik. A legfontosabb változás, hogy a januártól nyitható tartós befektetési számlán lekötött vagyon után 3 évet követően csak 10 százalék árfolyamnyereség-adót kell fizetni szemben a rövidebb lekötési időtartam esetében alkalmazott 20 százalékkal, 5 év után pedig egy forintot sem kell adózni a félretett pénzből.
"A hitelintézeteknél és befektetési szolgáltatóknál jövő év elejétől elérhető tartós befektetési számla akár alacsony összeggel is megnyitható, tehát ez a megtakarítási forma bárki számára elérhető lesz” – tette hozzá a Pioneer Alapkezelő vezetője. Akik gondolnak nyugdíjas éveikre és nyugdíj-előtakarékossági számlán gyűjtik megtakarításaikat, azok nemcsak a tartós befektetési számla esetében érvényes adókedvezménnyel élhetnek, hanem az éves befizetésük 30 százalékának megfelelő, de legfeljebb 100 ezer forint adójóváírást is kapnak. A nyugdíj-előtakarékossági számla már most is nyitható szinte bármely kereskedelmi banknál.
"A tartós befektetési számla és a nyugdíj-előtakarékossági számla nem csak az adókedvezmény miatt vonzó, hanem azért is figyelemre méltó, mert az itt elhelyezett, önkéntes megtakarításból származó összeg befektetéséről mindenki saját maga dönthet, és bármikor megváltoztathatja annak összetételét” – fejtette ki Vízkeleti Sándor. Hozzátette: "Várhatóan az adókedvezmény társadalmi hatása inkább a jövő év végén fog megmutatkozni, most inkább az üzenet értéke a fontos: az állam támogatja azt a törekvést, hogy a családok saját maguk tegyenek a hosszabb távú céljaik elérése – gyermekek taníttatása, időskori életszínvonal biztosítása – érdekében”.
A befektetésekhez kapcsolódó döntési szabadság első ránézésre lehetőség, ám a pénzügyi ismeretek hiánya miatt sokak számára egyben korlátot is jelent. Éppen ezért a befektetési és a nyugdíj előtakarékossági számlán összegyűjtött pénzből érdemes lehet befektetési alapon keresztül felépíteni a portfóliót.
Ezt a logikát akkor is érdemes követni, ha valaki nem ezen a két számlán kívánja tartani megtakarításait. Aki saját kezébe akarja venni megtakarításainak sorsát és nem akar elesni az adókedvezményektől, azonban nem akar a részvények kereskedésével együtt járó magas kockázatot vállalni, annak mindenképpen javasolt több helyen tartania megtakarított pénzét.
"A befektetések megosztása azért fontos, mert az segít csökkenteni a befektetés kockázatát. Akik ezt megtették az elmúlt években, azok általában jól jártak befektetéseikkel” – emelte ki Vízkeleti Sándor.
