3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Éves csúcsa közelében áll a japán tőzsdeindex, a Nikkei, mely napok óta töretlenül emelkedik, és szerdán átlépte a 10 ezer pontos szintet.

Tovább emelkedett szerdán is a japán tőzsdeindex, a Nikkei, mely ezúttal 2,4 százalékot ugrott, és átlépte a 10 ezer pontos lélektani határt. Az index a héten így már közel 4,5 százalékot erősödött, május vége óta pedig 20 százalék felett van a növekedése.

A háttérben a hétvégi kormányváltás áll. A vasárnapi választásokon elsöprő győzelmet arató ellenzéki Liberális Demokrata Párt (LDP) közberuházásokkal és a jegybank agresszív monetáris lépésekre kényszerítésével akarja kirángatni a recesszióból Japánt. A piacok úgy tűnik, hisznek Abének, aki a tartósan magas árfolyamával az exportőröket sújtó jen gyengítését és - sajtóértesülések szerint 10 ezer milliárd jenes - gazdaságélénkítő csomagot ígért: a választás óta a tokiói tőzsde szárnyal, a jen jelentősen gyengült.

Ennek ellenére elemzők szerint Abe tervei komoly veszélyeket hordoznak. Az új kormány a gazdaságélénkítést hitelből kívánja fedezni: az LDP közölte, "újjáépítési kötvényeket" bocsátanak ki - növelve az így is világrekord, a GDP 235 százalékára rúgó államadósságot. Japánt egyelőre nem fenyegeti az európaihoz hasonló adósságválság: a kötvények döntő többsége belföldi befektetők kezében van, a papírok kamatai pedig az egy százalékot sem érik el. Azonban a hosszú távú kilátások korántsem rózsásak.

Az államkötvények legfőbb vásárlói hagyományosan a nyugdíjalapok, de ezek a közelmúltban a világháború utáni baby boom generáció visszavonulásával elkezdtek túladni a papírokon. Emellett a tradicionálisan exportorientált ország folyó fizetési mérlegét a globális kereslet csökkenése, a japán termelők versenyképességének romlása és az atomerőművek leállítása óta megugrott energiahordozó-import miatt a korábbi hatalmas többlet helyett egyre nagyobb deficit jellemzi, szűkítve a belső finanszírozási lehetőségeket. Ez utóbbit támasztja alá a szerdán közzétett adat is: a januári, valaha volt legmagasabb (1475 milliárd) hiány után novemberben az idei év második legnagyobb deficitjét, egészen pontosan 953,4 milliárd jenes (11,4 milliárd dollár) hiányt "termelt" a japán külkereskedelem.

Egyelőre azonban az optimizmus uralja a piacokat, a jen gyengül a dollárral szemben, ami támogathatja az export fellendülését. Ezzel párhuzamosan a japán kötvények hozamai is minimálisan csökkennek, annak ellenére, hogy a monetáris könnyítést mindenki biztosra veszi.

mfor.hu/MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!