A magyar háztartások nagyon sokáig – és még most is – páni félelemmel viseltettek a lakás elzálogosítása iránt, sőt még bölcs nagyszüleink is azt tanácsolták, hogy a lakásra nem nagyon szabad terhet rakni, csak ha nagyon muszáj. Ezt az intelmet úgy tűnik, sokan híven követik, hiszen továbbra is a többség ódzkodik a lakás hitellel való megterhelésétől – mármint abban az esetben, ha azt nem hitelre vásárolja, vagy már régóta tulajdonában van, és tehermentes.
Kellene egy kis pénz
Napjainkban leginkább a szabad felhasználású hitelek ráterhelése jellemző a lakásokra, hiszen a bank ezeket fedezetként szíves-örömest elfogadja, így viszonylag egyszerűen lehet szükség esetén akár nagyobb összegű tőkéhez is jutni, ami ideális lehet például egy üzleti vállalkozás elindításához, egy erősebb lakásfelújításhoz, de olyat is láttunk már, aki nyaraláshoz dobta be a lakását a zálogba.
Természetesen az ilyen jellegű hitelekkel nincsen semmi probléma, hiszen nyugaton sokkal magasabb a jelzáloghitelezési arány, ami itthon néhány éve még csak a szárnyait bontogatta, és szakértők akkor még komoly lehetőséget – és a piacon megjelenő pénzmennyiséget – láttak a jelzáloghitelezés későbbi fejlődésében. A válság idején azonban aligha lesznek sokan, akik beborítják ingatlanukat egy hitel kedvéért, maximum akkor, ha valahonnan nagyobb hozamot tudnak kapni, mint a jelzáloghitel kamata, vagy ha nagyon sürgős kifizetni, befektetnivaló akad.
Az viszont biztos, hogy az ilyen jellegű hitelekre kedvezőbb kamatot kell fizetni, mint egyes széles körben hirdetett személyi kölcsön termékeknél, illetve a havi törlesztő részlet és a futamidő megfelelő kiválasztásával az ügylet többé-kevésbé kockázatmentesnek mondható.
Hogyan zálogosodjunk?
Örökérvényű aranyszabály: csak annyi terhet szabad rárakni a lakásra, amit vissza is tudunk fizetni – borzasztó dolog ugyanis rosszul megválasztott hitelösszeg esetén a végső fázisban áron alul megszabadulni az ingatlantól. Ha több ingatlan is rendelkezésre áll, érdemes a kevésbé értékeset, alacsonyabb forgalomképességűt beletenni a fedezetbe – bukás esetén még mindig marad egy jó ingatlan, amit akár el is lehet gyorsan adni.
Nem tanácsos az sem, hogy sokféle hitelt halmozzunk fel az ingatlanon, mert előbb-utóbb nem lesz belőle kiút, különösen akkor, ha jövedelemforrásaink csak egy csatornán érkeznek – a mostani időkben ez bármikor megszűnhet, és ha nincs miből fizetni a törlesztőket, könnyen bajba lehet jutni. A lakás persze sokáig terhelhető, ez azonban semmiképpen nem lehet tartós megoldás állandó jellegű pénzzavarra.
Jöhet a teher magától is
Kellemetlenebb eset, ha az ingatlanra bejegyzett jelzálog nem saját elhatározásból, hanem valamilyen tartozás következményeként érkezik. Számlák nemfizetése, adótartozás – a legjellemzőbb okok, amiért jelzálog kerül az ingatlanra. Amennyiben ez megtörténik, nehezebbé válik az értékesítés, bár széles körben alkalmazott megoldás, hogy a fennálló jelzálogot beszámítják a vételárba – ebben az esetben azonban előfordulhat, hogy nem marad tőke egy új ingatlan megvételéhez, maximum egy kisebb, esetleg kevésbé jó helyen lévőbe költözésre futja majd csak.
Fontos tudni, hogy akár a közös költség nem fizetése is hasonló problémákhoz vezethet egy idő után, ezért érdemes azt rendben tartani, különösen azért, mert a mostani meglehetősen széles kínálatban a vevők inkább a problémamentes lakások után "kapkodnak".
