Bár az aranyévekhez képest csökkentek a hozamok Budapesten (most 4-5 százalék körül vannak), minden nagyobb közvetítő hálózat azt mondja, hogy visszatértek a befektetők. A magas infláció megint a biztonságosnak vélt ingatlanos terepre hajtja őket. Még mindig vannak olyanok, akik hitelt is igénybe vesznek a vásárlásaikhoz. Az ilyen vevők szinte kizárólag bérbeadási céllal vásárolnak és az 1-2 szobás lakásokra csapnak le.
Jó hír nekik, hogy a magyar fővárosban a bérlők idén márciusban átlagosan 155 ezer forintért kerestek kiadó lakást, ami 5,4 százalékos emelkedés februárhoz képest, erre az elmúlt években egyáltalán nem volt példa. Ehhez hasonlóan soha nem láttunk még olyat, hogy a kínálat és a kereslet közötti olló ilyen szorosra zárult volna össze. Vagyis résben jól lőtték be az árakat a bérbeadók, másrészt a megugró kereslet is nekik kedvezett. A látványos növekedés egyértelműen összefügg az ukrán menekültválsággal: a hazánkba érkező és átmenetileg itt menedéket keresők többletkeresletet generálnak a fővárosi bérlakáspiacon.
A rentingo.com platform szerint a hirtelen felszökött igényt egyrészt az albérletpiacon közvetlenül megjelenő ukrajnai lakáskeresők, másrészt azok az ukrán érdekeltséggel rendelkező vállalkozások gerjesztették, amelyek egyszerre akár több száz kimenekített munkavállalójuk lakhatását igyekeznek megoldani. Márciusban ezért a még üresen álló lakások gyorsan gazdára találtak, vagy meg sem jelentek a piacon, miután a bérbeadók segélyszervezeteken keresztül is kínálták azokat. A kevés piacra kerülő lakásért ugyanakkor verseny indult, ami a bérlőket arra ösztönözte, hogy egymásra ígérve még mélyebbre nyúljanak a pénztárcájukba, így hajtva felfelé a keresleti albérletárakat.
A bérlakáspiacon érintett tulajdonosok nemcsak nálunk, de sok európai országban jó évek elé néznek. Annyira, hogy egyes piacokon már az irodai szintet súrolják a hozamok – derül ki a Colliers International friss lakáspiaci jelentéséből.
Az összefoglaló szerint tavaly nem kevesebb mint 89 százalékkal több pénz áramlott a befektetési lakásokba 2020-hoz képest. Az abszolút számoknál is fontosabb, hogy az ilyen befektetések aránya először lépte át a 30 százalékot az összes ingatlanbefektetési célterületen belül. A Colliers szerint emögött egyértelműen a nagyon erős kereslet áll, amit nem tud kielégíteni a kínálat.
Luke Dawson, a cég tőkepiaci részlegének ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a kontra ciklikus, defenzív befektetési lehetőséget kereső pénzek fűtik ezt a piacot. Példának említi, hogy a kifejezetten bérbeadásra épített társasházak egyre népszerűbbek, de feljövőben vannak a szociális bérlakásépítési projektek is.
Bár ő nem említette, de Budapesten is beindult ez a biznisz, egyelőre csak egy nagyobb, mintegy 260 lakásos, elkészült projektről és egy épülő, hasonló méretűről tudni, mindkettő a magyar Metrodom lakásberuházó céghez fűződik, amelyik eladta az épületeket egy bérbeadó-üzemeltető cégnek.
Igencsak dinamikus a kollégiumi piac is, a fővárosokon kívüli felsőoktatási intézmények száma és elfogadottsága is növekszik, s ez keresletet támaszt a nagyobb ingatlanokra. A tanácsadó cég itt megemlítette Olaszországot, Spanyolországot, illetve Közép-és Kelet-Európa egyes nagyvárosait. Úgy véli, hogy Európa gyakorlatilag lemásolja az amerikai fejleményeket, ott egyre több közepes vagy kisebb város is felkerült a lakásbefektetők térképére, példának Tucsont, San Antonio városát és Charlestont említette.
Európában a skandináv nagyvárosok feltétlen jó célpontnak számítanak. Az abszolút listát Berlin vezeti, Barcelona a leggyorsabban növekvő ezen a téren, de szorosan ott van mögötte Madrid, Helsinki és Dublin is. Göteborgot és Manchestert külön is magasztalják a számok alapján, ahol még nem túl drága megvenni egy lakást és még mindig kiváló hozamokat lehet elérni a fővároshoz képest.
Céges vonalon is nagy mozgások vannak és jelzik, mennyire ígéretes a lakáspiac. Németország itt is az élen van, elegendő emlékeztetni arra, hogy a Vonovia 2021 végén megvette a Deutche Wohnen céget és ezzel 568 ezer lakásos portfóliót tarthat fenn. Ez a tranzakció bebetonozta Berlin első helyét és még további erősödés jöhet, ne feledjük, hogy az ukrajnai háború miatt százezrek érkeznek Németországba, s nekik is kell valahol lakni.
Franciaországban tavaly 7,4 milliárd euró értékben cseréltek gazdát a befektetésre szánt lakások, ez kétszerese a 2019-es mutatónak. A Colliers szerint jelentős fejlemény, hogy egyre több olyan üzemeltető lép az üzleti bérlakáspiacra, amely eddig szociális lakásokat kezelt, de látván a nagy keresletet, most egy másik területen is próbálkozik, méghozzá a még csak az építési szakaszban lévő társasházaknál.
A diákokkal szépen ellátott olasz egyetemi városok ugyancsak felívelésben vannak. Bolognában és Milanoban is egyre több a befektető, de az ottani új társasházi projektek nem tudnak olyan gyorsan bővülni, mint a francia vagy a német piacon, egyelőre a német vagy a francia társaikhoz képest az olasz fejlesztőknek nagyobb akadályt jelentenek az emelkedő kivitelezési költségek.
Sokkal előrébb jár a brit piac. Tavaly 14,5 ezer bérbeadásra épített lakást adtak át, ez 24 százalékkal több mint 2020-ban volt. A befektetők 5,6 milliárd euró értékben vettek lakásokat, ez 33 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ez az ütem egyesek szerint már közel hozza a túlkínálatot, de az adatok, például a bérbeadásra épített lakások terén vezető Manchesterből, épp az ellenkezőjét mutatják, ott emelkedett a leggyorsabban bérleti díj, márpedig ezt a mutatót nézik a leginkább a befektetők.
A briteknél a bérbeadásra épített lakásokra költött pénz a teljes ingatlanbefektetési tortából mindössze 9 százalékot hasított ki 2021-ben, az Egyesült Államokban viszont 35 százalékot, vagyis messze még a piac telítődése – érveltek a tanácsadó cég szakértői.
