Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu szakújságírója a Trend Fm Reggeli Monitor című műsorában aktuális témákat járt körül.
Mindenekelőtt a jövő évi költségvetésre a kormány által beterjesztett javaslatot, amelynek tárgyalását szerdán kezdi meg a T. Ház. Hogy nem lehet fáklyásmenet az elfogadás, arra már következtetni lehetett a pénteken megjelent úgynevezett kivetítésből, amelynek több elemét is kielemezte lapunk. Egyebek mellett rámutattunk arra, hogy miközben a társaságok adóterhelése tovább csökken, e téren még paradicsomibbá téve a magyarországi állapotokat, addig az önkormányzatok helyzete megnehezül. Többet von el ugyanis tőlük a kormány, például a koronavírus-járványig általuk beszedett gépjárműadóból egészen 2024-ig nem látnak egy fillért sem. Vehetnek fel ellenben kedvezményesen hitelt – erre a kormány 200 milliárd forintos keretet különített el –, ám mégis csak az az egészségesebb, ha valaki alapvetően a saját bevételeiből és nem adósságokból finanszírozza a működését.
Az már korábban, a költségvetési javaslatból volt kiolvasható, hogy a kormány továbbra is oroszlánrészt szán adóssága finanszírozásában a lakossági állampapíroknak, amelyek 2018 végén még 6 ezer milliárd forint alatti állományát 2023 végére 11 ezer milliárdra kívánja növelni. Ehhez alapvetően a Magyar Állampapír Plusz értékesítése segíthet hozzá. Pont a napokban volt egy éve, hogy megjelent ezen új megtakarítási instrumentum, mely kedvező feltételeivel – öt év átlagában évi közel 5 százalékos hozam, amely ráadásul adómentes, miközben a papír ingyen vagy kis levonással visszaváltható – tarolt. Jó-jó, az újdonság erejének betudható első heti 500 milliárd forint feletti jegyzés valószínűleg megismételhetetlen, de később is voltak 100 milliárd forint feletti heti értékesítések – mutat rá laptársunk, a Privátbankár.hu cikke. E kereslet csökkent a koronavírus-járvány hatására – oly sok mindenhez hasonlóan –, amikor már csak 20-30 milliárdnyi fogyott. S bár az „élet újraindulásával” e téren is növekedés következett be, nem lennénk meglepve, ha az év végéig a COVID-19 előtti mértékek már nem épülnének vissza – alapvetően a jövedelmek válság miatti csökkenése miatt.
De hogy mit hozhat a jövő, azzal kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedévente kiadott inflációs jelentései fontos eligazodási pontokat jelentenek. A következő, június 23-án esedékes „műnek” most az adhat különös jelentőséget, hogy több év után először már nem Nagy Márton felel a monetáris politikáért. Vajon távozása nyomán változik-e az MNB fókusza, marad-e a viszonylag laza monetáris politika, amelynek már nem látszódik több mozgástere vagy jöhet a szigorítás, egy olyan időszakban, amikor a válság miatt a gazdaságnak kétségtelenül ösztönzésre van szüksége? Ezekkel kapcsolatban is kaphatunk talán iránymutatást kedden, a parlament gazdasági bizottsági ülésén, ahol az Orbán Viktor által rapid módon kijelölt utód, Nagy Márton helyettese, Virág Barnabás avathatja be a nyilvánosságot elképzeléseibe.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg: