Bár az extraprofitadók és a biztosítási adók nem csökkentek, a 2025-ös év első három hónapja kifejezetten jól sikerült a biztosítók számára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A szektor adózott eredménye 27,2 milliárd forintra ugrott, több mint 67 százalékkal nőtt 2024 első három hónapjához képest. A biztosítástechnikai eredmény 31 százalékkal emelkedett, mindkét fő ág, az élet és a nem élet ág is sokkal jobb számokat produkált, mint tavaly.
A kamatesőből a biztosítókra is hullott
Az életbiztosítási szerződések száma lassan megközelíti a 2,32 milliót, négyéves csúcson van. Ami ennél is fontosabb lehet, hogy a díjbevétel több mint 50 százalékkal lett nagyobb, mint egy éve, meghaladta a 230 milliárd forintot. Az extraprofitadó és az életbiztosításokra is kivetett szochó (szociális hozzájárulási adó) miatt az egyszeri díjas termékeket már temette a piac, most viszont ismét jól mentek, egyszeri díjas vegyes életbiztosításokba több mint 46 milliárd forint folyt be, ötször annyi, mint tavaly. Ez minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy
a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfizetéseire a biztosítók is rárepültek az akcióikkal, és a jelek szerint sikeresen szipkáztak el több tízmilliárd forintot az állampapírpiacról.
Népszerűek voltak nemcsak a hagyományos vegyes, de a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások is, és a nyugdíjbiztosítások iránti kereslet is töretlen maradt. Unit linked életbiztosításokba csaknem 100 milliárd forintnyi díjat fizettek be az ügyfelek három hónap alatt, 44 százalékkal többet, mint tavaly, nyugdíjbiztosításokba pedig bő 40 milliárdot.
A lakásbiztosítások díja még nőhetett
A nem életbiztosítási piac 337 milliárd forintos díjbevétellel zárta az első három hónapot, ami tíz százalékos növekedés tavalyhoz képest. Nagyot mentek a betegségbiztosítások, az utasbiztosítások és a különböző pénzügyi veszteségek elleni konstrukciók. Az utasbiztosítási szektor az első negyedéves adatok alapján 2025-ben is rekordot dönthet, miután három hónap alatt majdnem 300 ezer egyszeri díjas szerződést kötöttek a külföldre utazó magyarok több mint 4 milliárd forintot hagyva a biztosítóknál.
A legtöbb pénzt persze az olyan „kötelező” biztosítások hozzák a szektornak, mint a lakásbiztosítás, amit a lakások csaknem 75 százalékára megkötnek. Az ebből származó díjbevétel csaknem 62 milliárd forint volt az első negyedévben, 5,8 százalékkal több mint tavaly. Jövőre persze változhat a helyzet, hiszen a biztosítók vállalták, hogy 2025 közepétől nem emelik a lakásbiztosítások díját legalább egy éven keresztük. A legnagyobb díjbevétel tétel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) befolyó pénz, 109 milliárd forint volt három hónap alatt, cascóból pedig 58,7 milliárdot szedtek be a biztosítók.
Nagyobbak lettek a károk
Az első negyedév végén 2,652 millió egyéni lakásbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók, 623 ezer hitelfedezeti záradékkal ellátott (lakáshitel mellé kötelezően megkötött) lakásbiztosítás volt a piacon, és 51 ezer társasháznak volt még lakásbiztosítása. A károk száma szerencsére tavalyhoz képest csökkent, összesen 166 852 esetben kellett a biztosítóknak helyt állniuk, 2024 első három hónapjában 177 ezer káresemény volt.
A károk értéke viszont megugrott, a biztosítók kárráfordítása 23,4 százalékkal 14,6 milliárd forintra nőtt. Tavaly az átlagos kárérték csupán 66,6 ezer forint volt, az idén az első félévben már meghaladta a 87 ezer forintot.
