A World Gold Council (WGC) legfrissebb adatai szerint a világ jegybankjai jelentős mértékű aranyfelhalmozásról döntöttek, három éve nem volt ilyen magas az általuk birtokolt állomány mennyisége. A WGC adatai szerint a szeptemberben zárult negyedévben több, mint 148 tonna aranyat vásároltak a nemzeti bankok, ami 22 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest.
Ha az MNB október 16-án bejelentett lépését nézzük, akkor tehát azt mondhatjuk a magyarok teljesen ortodox módon jártak el, és a nemzetközi trendeket követve alakították át a tartalékok struktúráját. Igaz, a hazai központi bank arányaiban az átlagosnál nagyobb mértékű növelésről döntött, ám figyelembe véve, hogy korábban milyen alacsony volt az arany állományunk, ez így sem tekinthető kirívónak. Sőt, ha a tartalékokon belüli arányt nézzük, akkor a negnövelt 31,1 tonnánk a tartalék 4,4 százaléka, ami megfelel az eurózónán kívüli európai országok átlagának. Ugyanakkor az aranykészlet aránya így is elmarad a régiós országokban általánosnak számító 10 százalékos szinttől.
Hozzá kell tenni, hogy a WGC adatai szerint a legnagyobb vásárlók nem a legfejlettebb nyugati országok, hiszen ahogy idén korábban is az orosz jegybank bővítette legdinamikusabban az aranykészletét, ők 92 tonna nemesfémet szereztek be ebben a három hónapban. Mellettük ebben a negyedévben Törökország (18,5 tonna), India (13,7 tonna) és Kazahsztán (13,4 tonna) is igen aktív volt a piacon. Az idei trendek alapján persze nem meglepő, hogy ők voltak a legnagyobb vásárlók, mert az év első felében is hasonló volt a helyzet. Ha pedig az első félévet vizsgáljuk, akkor is messze az oroszok voltak a legnagyobb vásárlók. A piac ráadásul viszonylag koncentrált volt, hiszen a jegybanki vásárlások 86 százaléka három országhoz kötődött ekkor, Oroszországhoz, Törökországhoz és Kazahsztánhoz.
A WGC negyedéves jelentésében szerepel az is, hogy az Uniós országok közül a legjelentősebb aranyvásárlók között volt a lengyel és a magyar jegybank is. Az aranyban gondolkodó jegybankok magyarázata egyébként meglehetősen hasonló. Az orosz jegybank alelnöke, Dmitry Tulin idén májusban a parlament alsóházában beszélve azt hangsúlyozta, hogy az arany 100 százalékos garanciát nyújt a jogi és politikai kockázatok ellen. Az aranytartalék növelésének bejelentésekor tartott sajtótájékoztatón Nagy Márton, az MNB alelnöke azt mondta, hogy az aranyra immár mint stabilizáló, bizalomerősítő eszközre tekintenek, másrészt befektetési okból is veszik. Az arany a devizákkal szemben speciális eszköz: nem függ egy-egy országtól vagy országcsoporttól, mint egy deviza. Matolcsy György MNB-elnök pedig azt hangsúlyozta, hogy sok olyan jelzést kaptak, mely szerint a világ nagy országai változtattak arannyal kapcsolatos stratégiájukon, a tartalékkezelésen belül egyre nagyobb a nemesfém súlya. A fejlett jegybankok többszörösére emelték aranytartalékukat.
A szakértők általánosságban megjegyzik, hogy az arany jó fedezetet jelent a dollár gyengülésével szemben. Emellett azt is érdemes szem előtt tartani, hogy heves gazdasági vagy politikai krízisek esetén is megugrik a nemesfémek ára. Egyes szakértők szerint ráadásul most is több veszély fenyeget. Alapvetően kedvező időpontban növelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tízszeresére, 31,4 tonnára az ország aranytartalékát – jelentette ki Juhász Gergely, a nemesfém-befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója. A további emelkedést a szakértő azzal indokolta, hogy a 2008-2009-es adósságválság láthatóan nem oldódott meg, csak elodázódott, sőt azóta az adósságállomány jelentősen nőtt is, amit elfednek a jelenlegi alacsony kamatok. A kamatemelkedés beindulása adósságlavinát indíthat el, amibe végső soron a dollár is beleremeghet. Az arany szerepe újra felértékelődhet, aminek hatására természetesen az árfolyama is jelentősen emelkedhet.
Más kérdés, hogy a harmadik negyedévben az arany árfolyama a jegybankok megnövekedett étvágya ellenére is összességébe csökkent, hiszen a nyár dereka és szeptember vége között 4 százalékkal esett az unciánkénti jegyzés. Igaz, októberre már megfordulni látszik a helyzet, hiszen az arany ára a mögöttünk hagyott hónapban 2 százalékkal erősödött. A további árfolyammozgást nagyon nehéz prognosztizálni, de ha a jelenleg is zajló negatív folyamatok nem rendeződnek megnyugtatóan, amelyek közül az elemzők az amerika által kirobbantott kereskedelmi háború, és az olasz gazdasági helyzetet tartják a legaggasztóbbnak, akkor könnyen lehet, hogy a befektetők a hagyományosan menekülőeszköznek tekintett aranyat fogják választani, ami további árfolyamemelkedéssel jár majd.
