Még mindig elemzik és kutatják a Covid-járvány hatásait a társadalomra, ami azért jó, mert tanulságokat levonni egy hirtelen jött egészségügyi vészhelyzet menedzseléséből. 2022 negyedik negyedévében több országban is jelentettek súlyos Streptococcus pyogenes fertőzés (magyarul húsevő baktérium) gócokat, amely a 10 év alatti gyermekeket érintette a legnagyobb mértékben. Ez szokatlanul súlyos tünetekkel jár, beleértve a gyorsan kialakuló, akár halálos szeptikus sokkot.
Egy európai tanulmány eredményei most arra utalnak, hogy a nem gyógyszeres beavatkozások – beleértve a lezárásokat, az iskolabezárásokat és a távolságtartást – akaratlanul is késleltethették a kisgyermekek immunitásának kialakulását bizonyos fertőző betegségekkel szemben, így sebezhetőbbé váltak.
A Jama Network Open folyóiratban megjelent nagy-britanniai kutatás kifejti, hogy míg ez a hatás a vírusfertőzések – például az influenza és az RSV (légúti óriássejtes vírus) esetében – várható volt, más fertőzésekre, köztük az A típusú streptococcus bakteriális fertőzés gyakoriságának megugrására nem számítottak.
Fotó: DepositPhotos.com
A szerzők azt tanácsolják, hogy a jövőbeni világjárványok idején gondosan mérlegeljék a korlátozások gyermekekre gyakorolt hatását, és hangsúlyozzák a vakcinák fontosságát a súlyos fertőzések hatásának csökkentése érdekében minden korosztályban.
A tanulmányban a kutatók 452 olyan 0-4 éves gyermek immunválaszát vizsgálták tíz európai országban, akik két vizsgálatban vettek részt.
Azt találták, hogy a világjárvány alatt a fenti intézkedéseknek kitett 3-4 éves gyermekeknél statisztikailag jelentősen alacsonyabb volt a Streptococcus A elleni antitestszint, mint azoknál, akiktől a világjárvány előtt vettek mintát.
Az eredmények pontosan megegyeznek azzal a korcsoporttal, amely Angliában a korlátozások megszüntetése után a legnagyobb növekedést tapasztalta az életveszélyes Streptococcus A fertőzések számában. A kutatók hasonló jelenséget találtak a légúti óriássejtes vírussal (RSV) szembeni immunitásban is, amely egy másik gyakori és potenciálisan súlyos gyermekkori fertőzés, valamint kismértékű immuncsökkenést néhány náthavírussal szemben.
Mit lehet tudni a húsevő baktériumról?
A Streptococcusok egyik legjelentősebb képviselője a Streptococcus pyogenes, más néven a húsevő baktérium. Azt gondolnánk, hogy ritkán fordul elő, pedig Magyarországon a hideg, járványos időszakban az egészséges népesség 12-18 százalékának orr-torok váladékában is megtalálható ez a kórokozó, csak éppen azt az emberek többsége tünetmentesen hordozza. Ennek az az oka, hogy a Streptococcus pyogenes ép bőrön keresztül nem fertőzőképes, csak akkor okoz problémát, ha bekerül a véráramba, ehhez pedig valamilyen nyílt sebre van szüksége – magyarázta el Dr. Szeles Géza, igazságügyi orvosszakértő még tavaly.
Arról is beszélt, hogy nem úgy kell elképzelni a baktériumot, hogy ténylegesen megeszi a húst, hanem miután a seben keresztül a véráramba jut, ott gyors szaporodásnak indul, és egy olyan enzimet termel, amely a kötőszöveteket, lágyrészeket, zsírszöveteket pusztítja el.
A fertőzés első tüneteként a bőrön kisebb, vöröses, fájdalmas folt, duzzanat jelenik meg, amely első ránézésre egy „egyszerű” sebgennyesedés előjelének is tűnhetne, azonban gyorsan eszkalálódik. A betegnél jelentkezhet borzongás, hidegrázás, gyengeség, rossz közérzet, izomfájdalom. A seb közben egyre nagyobb lesz, ellilul, bíborvörössé válik, majd elhal, elfeketedik, szétreped, megnyílik és gennyezni kezd.
Az az igazán veszélyes benne, hogy gyakorlatilag nincs lappangási ideje, néhány óra alatt képes olyan mértékben elterjedni a szervezetben, hogy megállíthatatlanná válik, nincs elég ideje az antibiotikumnak, hogy hasson.
Nemzetközi kutatások szerint a húsevőbaktérium-fertőzéses esetek harmada lehet halálos.
