Miért jó a minimálbér-emelés?
A minimálbér és garantált bérminimum közös – törvényes - meghatározásának fiatal piacgazdaságunkban komoly jelentősége van. Egy elfogadható szintű munkabér az emberhez méltó élet alapvető követelményeként is megjelenik. Hosszú évek után mára a minimálbér szintje – szakszervezeti vélemények alapján is – végre elérte a létminimum szintjét, de még mindig alacsonynak mondható, mind régiós, mind EU-s összehasonlításban - írja Perlusz László, a VOSZ-főtitkára a Privátbankár.hu-n megjelent cikkében.
A magasabb kifizetett bértömeg nemzetgazdasági szinten – a megtakarítások örvendetes növekedése mellett - nagyobb belső keresletet jelent, amely (mérsékelt infláció esetén) magasabb vásárlóerőt és a cégek számára jobb értékesítési lehetőségeket eredményezhet és így pozitívan hat vissza a gazdasági növekedésre is. Mindez több adóbevételt jelent, így az államkassza is gyarapszik egy tehetősebbé váló fogyasztói közösség költései után.
Miért veszélyes a minimálbér-emelés?
Másrészről viszont a munkabér a termelés szempontjából jelentős költségelem, így visszahat a gazdálkodás eredményességére. A növekvő költségszint takarékoskodásra ösztönzi a vállalkozót, amely a napi kiadások után hamar a beruházások visszafogását eredményezheti és ezzel a növekedési lehetőségek romlását jelentheti.
Magyarországon ma a jellemzően magyar magántulajdonban lévő, vidéki, kisebb méretű, hazai piacra dolgozó vállalkozásokat érinti a legkedvezőtlenebbül a minimálbér- és garantált bérminimum-emelés és annak bértorlódást okozó hatása. A bérköltségnek a termelékenység bővülésétől elszakadó növekedését a nagyobb, multinacionális hátterű, tőkeerősebb, a nemzetközi gazdaságba jobban bekapcsolódó vállalkozások átmenetileg áthidalják és alkalmazkodni is könnyebben tudnak. A kisebb tőkeerővel, szerényebb termelékenységi mutatókkal rendelkező magyar mikro- és kisvállalkozások a drasztikusan romló jövedelmezőségi helyzetbe bizony hamarabb belerokkannak.
Miért nem dőltek be tömegesen a kisebb cégek?
Vajon mi az oka annak, hogy a 2017-18-as bérrobbanás lökéshullámai még nem döntötték össze a vállalkozásokat?
Perlusz szerint a válasz az, hogy a fenti számok a valóságnak csak egy rétegét mutatják, de ha mögéjük nézünk, már teljesebb képet kaphatunk! Egy vállalati kutatás alapján a vállalatok különböző technikákkal mérsékelni tudták a lehetőségektől elrugaszkodó bértömeg-növekményt. És itt nem illegális eszközökről van szó, hanem pl. a béren kívüli juttatások megvonásáról, a munkavállalók munkaerőpiaci helyzetének megváltoztatásáról, vagy éppen a normák módosításáról. Elbocsájtásokra még „csak” a cégek 3 százaléka kényszerült, ugyanakkor minden harmadik cég már elhalasztotta a tervezett munkaerő-felvételt és ehelyett pl. munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást vett igénybe.
A minimálbér-emelési hullám jelentőségét mi sem szemlélteti jobban, mint hogy emiatt a cégek harmada módosítani volt kénytelen üzleti stratégiáját és minden negyedik cég idén már elhalasztotta a beruházását. Ez talán a legijesztőbb adat: a 4. ipari forradalom kibontakozásakor a magyarországi vállalkozások negyede lemond a beruházásról, amely a fejlődést jelentené.
A közterhek csökkentése nélkül nem jöhet kétszámjegyű minimálbér-emelés
A szakszervezetek által követelt kétszámjegyű minimálbéremelés csakis úgy (és csakis akkor) valósulhat meg Perlusz szerint, ha az elvonások, vagyis a munkaadókat és/vagy munkavállalókat terhelő közterhek tovább csökkennek, vagyis akkor, ha több elkölthető pénzt hagyunk a dolgozók zsebében. Egy utólagos kompenzációs rendszer bevezetése elvileg szintén követhető út lenne, de ennek kidolgozási ráfordításai, működtetési költségei és különösen ennek adminisztrációs terhei – félek - éppen a támogatni kívánt magyar mikro-, kis- és középvállalkozók számára lennének elviselhetetlenek.
