A világon mindenütt tomboló koronavírus-járvány felgyorsíthatja az egyes ingatlanok alternatív hasznosításának előkészítését. Már Magyarországon is évek óta beszédtéma a szakmában, hogy miként lehetne más funkciót találni nem túl sikeres irodaházaknak, bevásárlóközpontoknak és hoteleknek vagy kiürült csarnokoknak. Nem mindig lehet zökkenőmentesen átalakítani egy-egy ilyen ingatlant mássá. Van, hogy nem éri meg, inkább lebontják, és úgy születik meg az új funkciójú épület.
De van, hogy sikerül az átalakítás. Az Egyesült Államok ingatlanpiaca sok tekintetben előrébb jár ezen a téren is más fejlett nyugati országokhoz képest. Az ipari ingatlanok alternatív hasznosítása terén feltétlenül, bár raktárak loft lakásokká vagy loft irodákká alakítása elég jól megy Nyugat-Európában, és Budapesten is van már erre példa. De mi van az irodaházakkal? Mit lehet kezdeni, mondjuk egy tévéstúdióknak is helyet adó sokszintes ingatlannal Manhattan közepén?
Például egészségügyi labort lehet kialakítani, de akár járványkórház is bőven belefér, ha megfelelő az épület izolálása, és szigorúan betartják a járványügyi előírásokat. Két helybéli ingatlanfejlesztő pont így gondolkodott, és a félsziget északnyugati részén megvette az ABC média óriás központját, hogy ott először az élettudományok számára működő laboratóriumot alakítsanak ki. Később akár intenzív részleg is lehet egy-két emeleten, de más ingatlanok ilyen hasznosítása is szóba jöhet, a beruházók nagyon ambiciózusak – számolt be a bisnow.com üzleti portál.
Egymás után dölnek a szomorú rekordok
Az Egyesült Államokban egymás után dőlnek a járványrekordok. Nyolc napja lépték át a napi 100 ezer fertőzöttet, de a hét végén már napi 163 ezernél is többnél tartanak. Péntek estig 10,6 millió embernél mutatták ki a vírust és több mint 242 ezer a halottak száma. A megválasztott elnök, Joe Biden azt ígérte, hogy minden erejével a járvány megfékezésén lesz és azon, hogy mérsékelje a gazdasági és társadalmi károkat. New Yorkban hétfőtől valószínűleg bezárják az iskolákat.
A mostani tranzakcióban egy nyolcemeletes, mintegy 40 ezer négyzetméteres tömbről van szó. Összehasonlításul: ez nem sokkal kisebb, mint a Telekom csilli-villi népligeti főhadiszállása. A 21. századi felszereltségű laborokon kívül tetőterasz és konferenciaközpont is lesz benne. A két fejlesztő további épületeket és egy telket is megvásárolt a környéken az ingatlanmogul Silverstein Properties cégtől összesen 230 millió dollárért, azokban irodákat és stúdiólakásokat nyitnak.
Lépésük mögött az a felismerés áll, hogy az élettudományok szektor rendkívül gyorsan fejlődik New Yorkban, különösen a járvány kezdete óta nőtt meg a kereslet a laborok számára megfelelő épületek iránt. Idén már 6000 négyzetméterre szóló bérleti szerződést írtak alá a városban laborcégek, a kereslet növekedésének hatására pedig 2019 vége óta tíz 10 százalékkal drágult a bérleti díj. Manapság egyre nő azon cégek száma, amelyek rugalmasan alakítható bérterületet keresnek. A rugalmasságba az is beleillik az irodai szektorban, hogy az adott nagyobb ingatlan bérbeadója/üzemeltetője nem klasszikus irodahasználóknak, hanem akár teljesen más tevékenységet végzőknek adja bérbe a területet.
Az Egyesült Államokban, így New Yorkban is, ahol egyébként fejlett az egészségügyi infrastruktúra, elismerik, hogy felkészületlenül érte a kórházi személyzetet és magát a kórházi rendszert ez a járvány. „A rendszer hatalmas nyomás alá került, és nem volt képes kezelni a megnövekedett kapacitásigényeket” - mondta Karen Heidelberger, a Deerfield Management cég egyik vezetője.
Jönnek a szuperkórházak
Budapesten tavaly novemberben derült ki, hogy mennyiért tervezik az új dél-budai szuperkórházat, erről ebben a cikkben írtunk részletesen. A mai igényeknek megfelelően egyfajta egészségpláza lesz ez az óriási intézmény, az átadás időpontja egyelőre nem biztos, de 2023 második fele előtt nem várható. Nyugat-Európában az elmúlt 7-10 évben teret nyert a komplex szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi központok felépítése. Érdekes, hogy nem csupán magánpénzből felhúzott intézmények születtek így, Bécsben például közkórháznak járhatunk csodájára. Hollandia és Dánia szintén élen jár a 21. századi minőséget adó kórházak kialakításában, ezekről ebben a cikkben írtunk nem régen részletesen.
Az Egyesült Államokban most lázas gondolkodás és tervezés folyik arról, hogy miként lehetne felkészíteni az amerikai egészségügyi infrastruktúrát a mostanihoz hasonló óriási járványokra. A kórházak és egészségügyi központok vezetői a térhasználat ésszerűsítésének módjait és az eszközpark hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit veszik sorra. Nagyon fontos, hogy létrejöjjenek a többféle funkcióra, kezelési típusra is alkalmas terek. A meglévő épületek egy részénél is van mód az átalakításra, a tervezés alatt lévőknél ez pedig egyszerűen kötelező.
Azt is szeretnék elérni, hogy a kezelés, pontosabban az állapotfelmérés már az épületbe való belépés előtt megkezdődjön azzal, hogy különféle digitális eszközökkel „letapogatják” a betérő, vélhetően beteg embereket, és gyorsan képet kapnak általános állapotáról (testhőmérséklet, vérnyomás, alkat, életkor, stb.). Így mire felér az osztályra, az orvos már rögtön a részletekre térhet rá.
Egyre többen sürgetik, hogy vonják be a magánbefektetőket az állami egészségügyi infrastruktúra megújításába. Az állam ugyanis a jelek szerint nem képes egyszerre kezelni a válságot, és megfelelő ütemben fejleszteni a kórházakat és az egészségügyi ellátórendszer más infrastrukturális elemeit.
