Összesen 12,5 milliárd forintnyi betétet rántottak ki az ügyfelek az NHB Növekedési Hitel Bankból tavaly novemberben és decemberben, s további kifizetéseket is kezdeményeztek, erre reagálva vezetett be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korlátozásokat – derül ki az NHB minap közzétett tavalyi beszámolójából. A betétkivételek után a banknál maradt 28,5 milliárdos állománnyal szemben ugyanis mindössze 8,7 milliárdos fedezet állt.
Piaci körökben az volt az általános vélekedés, az NHB vesztét az okozta, hogy barátoknak, ismerősöknek nyújtott túl kedvezményes feltételekkel hiteleket. Az éves beszámoló ezt csak részben támasztja alá. Bár a nem teljesítő hitelek aránya 2018 végén magasabb volt a tavaly 10 százalék alá csökkent bankszektori átlagnál, az NHB 16 százalékos ezen rátája nem tekinthető kiugróan vészesnek. A közvetve Szemerey Tamás által ellenőrzött bank összesen 311 ügyféllel rendelkezett 2018 végén, ebből 168 volt magánszemély, 143 vállalat. A velük szemben összesen 33,7 milliárd forint értékben fennálló hitelből 5,4 milliárd volt nem teljesítő, ebből 2 milliárdnyi lakossági, a többi céges. A bank 2 milliárdos értékvesztést könyvelt el – vagyis ennyit bukott a hiteleken –, ebből 1,2 milliárdnyit a vállalati és közel 800 milliónyit a lakossági kihelyezései után.
Mindazonáltal az NHB aktivitásának a fokozódását tükrözi, hogy mérlegfőösszege egy év alatt közel 28 százalékkal, 2018 végére 52,4 milliárd forintosra nőtt. Úgy, hogy a 2017-ben még közel 80 milliós nyeresége az elmúlt év végére 82,3 milliós veszteségbe fordult át, a saját tőkéje pedig félmilliárddal, 3,4 milliárdra apadt.
Ám Szemereyék azt állítják, hogy minden nehézség ellenére tovább tudtak volna működni, képesek lettek volna megtenni az MNB által (is) szükségesnek tartott kiigazító intézkedéseket. Érvelésük szerint azt, hogy a jegybank tavaly karácsony előtt 7 millió forintban korlátozta az egy betétesnek kifizethető összeget, s egyúttal felügyeleti biztost rendelt ki, a hirtelen nagy arányú, szűk egy hónap alatt végbement forráskivonás váltotta ki, ami orvosolható lett volna.
A végelszámolás idén március 14-ei elrendelése előtt ugyanis a menedzsment minden folyó kötelezettségét képes lett volna teljesíteni, 6-9 hónap alatt pedig először a portfólióértékesítésből felszabadult pénzekből eleget tehetett volna a betéteseivel szembeni kötelezettségeinek – állítják az NHB-sok. Hozzátéve: a tulajdonosok – azaz Szemerey Tamás – a felügyeleti szervek által elfogadható mértékben teljesíteni tudták volna az MNB által előírt intézkedéseket (kötvényesítés, tőkeemelés, új működési modell stb.). Szerintük az, hogy az MNB idén január 29-én a portfólióértékesítést esetlegesen előkészítő határozatot hozott, annak érdekében, hogy a bank számára szükséges likviditási igényt előteremtsék, szintén azt támasztja alá, hogy tovább működhettek volna.
Abból pedig, hogy az MNB végelszámolási és nem a fizetésképtelenségi helyzet bekövetkezését alátámasztó felszámolási eljárás mellett döntött, „egyértelműen kijelenthető, hogy a bank likviditási helyzetében számottevő javulás állt be, azaz a likviditási helyzet lényegesen jobb volt 2019. márciusában, mint 2018. decemberében” – hangsúlyozzák az NHB éves beszámolójának készítői. Hozzátéve: a likviditási helyzet egyértelmű javítása mellett meg kell említeni, hogy a bank nagy összegű alárendelt kölcsöntőkét is kapott (hogy mennyit, azt nem részletezték, a 2018 végi állapotban 1,3 milliárd forint szerepel e soron), illetve további előrehaladott forrásbevonási tárgyalások folytak és már megállapodások is álltak rendelkezésre, melyek a fizetőképesség erősítése mellett a kötelezettségek kielégítésének további biztosítékát is segítették.
Mindezek alapján Szemereyék azt állítják, márciusban, a jegybanki korlátozások elrendelése 90 napos tartamának lejártát követően a bank piacra történő visszaengedése esetén minden fizetési kötelezettségüknek oly módon is eleget tudtak volna tenni, hogy havi működési költségeik többszöröse állt saját számláján a rendelkezésükre. Ennek köszönhetően 2019 elején már nem is merültek fel likviditási problémáik.
