Az interneten végtelen mennyiségben találhatók egészségügyi tanácsok, amelyeket két csoportra osztanak a szakértők. Egyeseknek lehet némi gyógyító hatása, míg mások jó esetben bolondos hóbortnak tekinthetők. Az AP hírügynökség cikke szerint érdemes pár dolgot tisztázni ezen a téren. Az egészségügyi tanácsokat is adó influencerekről jó tudni, hogy sokszor kötnek szerződéseket vállalatokkal, hogy tisztes juttatásért promotálják a portékájukat. Ez nem jelenti azt, hogy nem hisznek azokban a termékekben, amelyeket ajánlanak, de azért érdekeltek abban, hogy azok jól fogyjanak a boltokban. A véleményvezérek pénzt kaphatnak azért, hogy kedvező képeket, videókat készítsenek egyes termékekről.
Ezért a néző jól teszi, ha nem feltétlenül hisz a szemének. Az American Medical Association szakmai szervezet tanulmánya szerint az Instagramon és a TikTokon megjelenő öt legnépszerűbb teszt mögött üzleti támogatás vagy legalábbis a tesztelő pénzügyi érdekeltsége húzódott meg.
A jelentés készítői 980 posztot elemeztek a két platformon. Az derült ki, hogy többségük félrevezető volt. A kutatók szerint sok poszt félrevezető volt, és nem említette meg az olyan fontos kockázatokat, mint a túldiagnosztizálás – vagyis amikor egészséges embereknél teljes testes MRI-vizsgálatok vagy más szűrések alapján olyan problémákat találnak, amelyek valójában nem igényelnének kezelést. A fogyókúrás ételkiegészítők promotálása különösen jövedelmező lehet.
A szakértők egy része ezt az ágazatot tartja az egészségügyi félretájékoztatás legnagyobb, egyben legjövedelmezőbb forrásának. Az egyik legfontosabb alapszabály, hogy a jó tanácsokat célszerű „a túl szép ahhoz, hogy igaz legyen” hozzáállással fogadni. Figyelni kell arra is, hogy a tanácsokat osztogató illetőnek van-e bármilyen egészségügyi szakmai végzettsége. Végül bármit hall és/vagy lát az ember, jól teszi, ha megnézi mi a tudományos konszenzus azzal kapcsolatban, amit a figyelmébe ajánlottak.
