Az egészségügy beszállítóinak többsége kénytelen hitelt felvenni, hogy finanszírozni tudja az állam által ki nem fizetett számlákat – szúrta ki a Népszava az érintett érdekvédelmi szervezetek felmérésében. Emlékeztetve, amit lapunk is megírt, hogy az egészségügyi intézmények adóssága május végén már elérte a 75 milliárd forintot, havonta átlagosan 10,2 milliárd forinttal nőtt a tartozás (amely év elején nem a nulláról indult).
Ezt az összeget most kényszerűen „meghitelezik” a beszállítók, amelyek termékei nélkül nem működhetnének például a műtők, leállnának egyebek mellett a laborvizsgálatok és a kórházi informatika is. Az Orvostehnikai Szövetség titkára szerint az orvostechnikai vállalkozások többsége, csaknem 60 százaléka bankhitel vagy egyéb kölcsön felvételére szorul a kórházi kintlévőségeinek finanszírozásához.
Rásky László közölte azt is, hogy kérésükre megtörtént az első, az adósság rendezését is érintő egyeztetés a kormányzattal. A fórumon Takács Péter államtitkár megismételte, amit már néhány napja egy szakmai konferencián is elmondott, nevezetesen, hogy az intézmények várhatóan júliusban költségvetési forráshoz juthatnak a rezsivédelmi alapból. Bár ez a pénz az intézmények tavalyi és idei rezsikülönbözetének fedezetére szolgál és elvben az energiaköltségekre kell fordítani, de ez mozgásteret is adhat a kórházaknak, szakrendelőknek arra, hogy egyéb lejárt számláikat is rendezhessék. Ezzel kapcsolatban a beszállítók szkeptikusak.
A kormányzattal zajló megbeszélésen az ETOSZ, a MediKlaszter és az OSZ vezetői jelezték: a mostani helyzet nemcsak az adósság magas szintje, hanem a finanszírozás (kamat)terheinek emelkedése miatt is súlyosabb, mint a korábbi években. A jelenlegi 75 milliárdos tartozásnak az év első öt hónapjára mintegy 4 milliárd forint a kamata.
