December 1-6. között újabb felmérést készített a Magyar Orvosi Kamara, amelyből az derül ki, hogy szinte nincs olyan, a vizsgálatban résztvevő orvos, aki ne támogatná a rendkívüli Országos Küldöttközgyűlés összehívását az egészségügy átalakításáról szóló törvény elfogadása miatt.
A kitöltési kedv magasnak mondható, összesen 8366-an töltötték ki a kérdőívet. Azaz a KSH legutolsó, 2020-as adatai szerint aktívan dolgozó 37 188 orvos 22 százaléka vette a fáradtságot, hogy véleményét ezúton is kifejezze.
A felmérés legfontosabb eredménye az, hogy a 8300 orvos részvételével készült gyorsfelmérésben a válaszadók 96,6 százaléka szerint szükség van a fórum összehívására. De ugyanilyen beszédes az is, hogy 4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikkel kapcsolatban válaszolták ezt.
De ezeken túlmenően is érdekes statisztikákra derült fény:
- A rendkívüli közgyűlés összehívásának támogatottsága a nem közfinanszírozásban dolgozó orvosok között 90 százalék feletti, a közfinanszírozott ellátórendszerben dolgozók között 95 százalék feletti
- Az ügyeletben résztvevők között a rendkívüli közgyűlés összehívását támogatók aránya elsöprő, a szektorok közötti különbség eltűnik
- A válaszadó, ügyeletben részt vevő orvosok közül a szakellátók 80 százalék felett, az alapellátók és fekvőbeteg ellátók csaknem 85 százalékban mondanák fel az önként vállalt ügyeleti, illetve műszakos túlmunkát, összesen 3863 orvos
- A válaszadók közül letétbe helyezné a felmondását az alapellátásban dolgozók csaknem 61 százaléka, a fekvőbeteg ellátók csaknem 53 százaléka, a szakellátók csaknem 47 százaléka. Akik nem főtevekénysegként dolgoznak, a nem közfinanszírozott válaszolók csaknem 63 százalékban adták ezt a választ
- Az ügyeletben való részvétel a közfinanszírozott ellátók felmondási hajlandóságát nem változtatta érdemben, a nem főtevékenységként nem közfinanszírozott válaszolóknál ez az opció megerősödött
Ezért a MOK úgy döntött, hogy a válaszadók száma és a vélemény-nyilvánítások alapján, el fogjuk kezdeni a rendkívüli közgyűlés összehívását.
Előzmények
Az egészségügy átalakításának tervét még véleményezhette a MOK ősszel, de ezt követően a tervezet szinte változatlan formában került a Parlament elé, ami miatt a MOK módosító indítványokat készített és juttatott el Rétvári Bence államtitkárhoz.
„A MOK elnöksége a magyar orvostársadalom széles körének bevonása, a vélemények összegzése után nem támogatja az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet jelen formájának Parlament elé terjesztését, annak egyes, az ellátásbiztonságot és az orvoskollégák közellátásban maradását veszélyeztető rendelkezései miatt” – állt a MOK elnökségének november 15-i közleményében.
A januártól életbe lépő Takács-csomag neuralgikus pontjai közt szerepel egyebek mellett az, hogy a centrumkórházak mint munkáltatók szabadon vezényelhetnék az orvosokat, szakdolgozókat, valamint az, hogy gyógyítói teljesítménytől függően akár 40 százalékkal javulhat, de legfeljebb 20 százalékkal csökkenhet is az orvosok, ápolók bére. Fontos és vitatott pont az alapellátási ügyeleti rendszer átszervezése, s a jövőben országosan 81 járásnak lenne 102 ügyeleti központja a mostani csaknem 300 helyett.
A MOK leszögezte: szükséges, hogy a kormányzat belekezdjen az egészségügy átalakításába, fontos a szakdolgozók bérrendezésének ígérete, de „a tervezett, hatástanulmányokat nem ismertető, erőltetett ütemű átalakítás jelentős kockázatokat rejt.
Ezek után a Parlament egy tartózkodással megszavazta az egészségügy átalakításának tervét.
