Több mint száz napja kezdte meg működését az Egészségügyi Minisztérium, ez idő alatt számos kisebb változtatást jelentettek be, ugyanakkor kritikákat is kaptak. Ezek főleg ahhoz kapcsolódtak, hogy nem mutatták be eléggé az egészségügy valós helyzetét, nem ismertettek világos jövőképet, és nem kommunikáltak megfelelően a szakmával. Például a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közleményében fogalmazta meg észrevételeit a tárcával szemben, amire Hegedűs Zsolt Facebookon reagált.
A Telex cikkében felsorolja a miniszter által megvalósított változtatásokat, de két egészségügyi szakértőt is megkérdezett Hegedűs Zsolt és tárcája eddigi teljesítményéről.
Lantos Gabriella egészségügyi menedszer amiket az új kormány megtett az elmúlt száz napban, azok elvárható és pozitív dolgok. Például ilyen az arcfelismerő kamerák leszerelése, a kórházak kinyitása, a lélegeztetőgépek ügyében tett feljelentés. A változtatások között több olyan dolog szerepel, amiknek az alapjai már megvoltak, csak forrást vagy apparátust kellett hozzájuk rendelni: például a kórházak légkondiparkjának felújítása, a mentők kiérkezési idejének nyilvánosságra hozatala.
Fotó: Facebook/Hegedűs Zsolt
Lantos Gabriella szerint amit az ágazat irányítása nem tett meg, viszont nagyon hiányzik, az az aktuális helyzet bemutatása. „Én értem, hogy most áll fel a minisztérium, még kinevezik a vezetőket, de ha nincs rá kapacitás, ki lehetett volna szervezni a helyzetet feltáró munkát tanácsadó cégeknek.”
Azt is mondta a szakember, nem azt várják, hogy száz nap alatt a kormány hatalmas összeget költsön az egészségügyre, de azt igen, hogy kijelöljék az irányt, milyen elvek alapján szeretnék felhasználni az 500 milliárd forintot. Lantos Gabriella szerint az teljesen jogos, hogy rossz állapotban van a rendszer, de épp az a baj, hogy nem tudják, mennyire.
A lap megkereste Rékassy Balázs orvost, egészségügyi szakmenedzsert is, aki úgy látja: az egészségügyben uralkodó valós állapot az új minisztérium vezetését is meglepte. A terület elhanyagoltsága nemcsak az épületek állapotán látszik, hanem a dolgozók motiválatlanságán és az ellátásban lévő jelentős hiányosságokon is.
Rékassy pozitívnak gondolja, hogy az új minisztériumi vezetés más szemléletet hozott a rendszerbe, viszont ez az új szemlélet még nagyon messze van a realitásoktól. Szerinte az is nehézséget jelent, hogy kevés olyan vezető van az új minisztériumban, akiknek van államigazgatási tapasztalatuk.
Szerinte Hegedűs nem látta a „végeken lévő hazai egészségügy problémáit, rendszer visszásságait, hiányosságait”. Most szembesült ő is azzal, hogy hány helyen kell olyan alapvető kérdéssel foglalkoznia, hogy van-e légkondi a műtőben, vagy nincs, van-e szülész orvos a szülészeten, vagy nincs.
Azt ő is érzékeli, hogy a szakma hiányolja a világos stratégiát, az irányokat. Szerinte még újra kell építeni egy közigazgatási struktúrát, ami nem könnyű, főleg úgy, hogy közben a forrásokért más szektorokkal is meg kell küzdeni.
