3p

Daganatos betegségek elleni gyógyszeres terápia hatékonyságának javításán dolgoznak az SZBK kutatói.

Újabb daganattípusok esetében válhat alkalmazhatóvá egy már használt gyógyszeres terápia azzal az eljárással, melyen Timinszky Gyula dolgozik munkatársaival a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) - ismertette az MTI a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó intézmény honlapján megjelent közleményt.

Élete során minden harmadik magyar embernél rosszindulatú daganat alakul ki, és ugyan az elmúlt években javult a gyógyulási arány, de a rák még mindig a második leggyakoribb halálok Magyarországon. A különböző rákos megbetegedések elleni stratégiák egyre finomodnak, célzottabbá válnak, ahogy ismertté válik a betegséget okozó daganatsejtek molekuláris működése - írták.

Élete során minden harmadik magyar embernél rosszindulatú daganat alakul ki
Élete során minden harmadik magyar embernél rosszindulatú daganat alakul ki
Fotó: Depositphotos

Az újfajta terápiák kihasználják az úgynevezett szintetikus letalitás jelenséget: a sejtek bizonyos molekuláris útvonalakban bekövetkező hiányosságokat külön-külön jól tolerálnak, de elpusztulnak, ha két fontos útvonal egyszerre akad el. A szintetikus letalitást, mint terápiás lehetőséget majd két évtizede a BRCA1 és BRCA2 (breast cancer susceptibility protein - mellrákra hajlamosító fehérje) mutációk kapcsán vetették fel, amelyek esetén bizonyos DNS-hibajavítási útvonalak nem működnek és hajlamosítanak emlő-, petefészek-, valamint prosztatarák kialakulására. Ha ezekben a ráksejtekben egy másik útvonalat, a PARP-enzim működésén alapuló hibajavító mechanizmust gyógyszeresen gátolják, akkor a ráksejtek sikeresen elpusztíthatók - ismertették.

A HUN-REN SZBK genetikai intézetében Timinszky Gyula munkacsoportja a PARP gátlószerek hatását vizsgálva olyan új célpontokat azonosított, amelyek további rákos sejttípusokat érzékenyítenek ezekre a gyógyszerekre.

A rangos Nucleic Acids Research folyóiratban a közelmúltban megjelent tanulmányukban bemutatták, hogy ha a rákos sejtekben lecsökken vagy eltűnik a POLE3 és a POLE4 fehérje (a DNS polimeráz epszilon enzim kis alegységei), akkor már alacsony dózisú PARP-gátlószer alkalmazása mellett is leáll az osztódásuk és elpusztulnak. Ez a szintetikus letalitás újabb példája, amely különbözik a klasszikus BRCA1/2 útvonaltól, és azokban a ráktípusokban is alkalmazható, amelyek nem hordozzák a BRCA-mutációt, vagy újabb mutációkkal visszaállították a DNS-hibajavítási útvonaluk működését.

Ezen eredmények alapján a kutatócsoport most olyan stratégia kidolgozásán dolgozik, amellyel gátolható lehet a POLE4-fehérje bármilyen rákos sejtben, így a PARP-gátlószer-terápia kiterjeszthetővé válna a hagyományos kezelésre rezisztens ráktípusokra is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!