A jóléti társadalmakban az élettartam meghosszabbítása mellett állandó kérdés, hogyan lehet ezeket az éveket jó egészségben eltölteni. Éles a kontraszt aközött, ahogyan egy átlagos fiatal és egy nyugdíjas megítéli a saját egészségi állapotát – ez pedig arra utal, hogy bőven van még tennivaló ezen a téren.
Az Eurostat, az Európai Unió közös statisztikai hivatala korcsoportra vonatkozóan is közzétette a lakosság vélt egészségi állapotát, amelyet ezúttal kifejezetten a végletekre koncentrálva hasonlítottunk össze. A 2024-es legfrissebb adatok szerint az uniós tagországokban a következőképpen alakult a helyzet:
Ahogy az ábránkon is látszik, hazai szempontból mindenképpen tanulságos, hogy míg a 16-29 korcsoportban a saját állapotukat jónak vagy nagyon jónak megítélők aránya megelőzi az uniós átlagot, a 65 év felettiek körében Magyarország már a sereghajtók közé tartozik – úgy tűnik tehát, hogy a magyarok egészségügyi állapota nagyobb arányban romlik el, mint más országokban.
Különösen árulkodó, hogyha az állapotukat rossznak vagy nagyon rossznak tartó nyugdíjasokat vesszük alapul, 2024-ben a korcsoport 24,3 százaléka sorolta magát ebbe a kategóriába. Viszonyításképpen, ez jóval magasabb az európai uniós átlagnál, míg a Visegrádi Négyek országai közül Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is több a megingott egészségű idős; Szlovákiában viszont a hazainál súlyosabb a helyzet.
Megállt a fejlődés?
A több éven átívelő egészségügyi adatok esetében nem lehet ignorálni a világjárvány hatásait, így a magyar egészségügy és szociális rendszer hiányosságai mellett nyilvánvalóan a koronavírus is közrejátszott abban, hogy 2020-2021 táján megtorpant az ilyen irányú előrelépés, azóta stagnál a legidősebbek egészségérzete.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, az aggasztó tendencia része az is, hogy emelkedésnek indult a saját egészségüket rossznak tartók aránya 2021-et követően, mindez pedig arra utal, hogy a nyugdíjasok egészségi állapota összességében is romlott.
Boldogtalan idők
A várható élettartam kérdésével több cikkben is foglalkoztunk korábban, az OECD például arra az eredményre jutott, hogy a ma élő átlagos magyar férfiak jelentős hányada nem fogja megélni a 80 éves kort. A hét ábrájában pedig korábban bemutattuk, hogy rendkívül kevés egészséges év vár 65 év felett a legidősebbekre – a 2023 európai adatok szerint Magyarországon mindössze 7,5 ilyen év jutott a nyugdíjasoknak.
Ennek fényében még sötétebbek az Eurostat egészségérzetre vonatkozó számai, hiszen megmutatják, hogy az alacsony várható élettartam és a várható rossz egészségi állapot nemcsak statisztikai fordulatot jelentenek, hanem a mindennapokra is súlyosan rányomják bélyegüket.
