Július 1-jén lépett életbe az önkéntes árcsökkentés a gyógyszereknél, amelyet a gyártók és a patikák is vállaltak. A hatos villamos Margit körút-Oktogon közötti szakaszán ennek ellenére néhány gyógyszertárba betérve tapasztalható, hogy több száz forintos eltérés van az árstopos listán is szereplő, népszerű Voltaren fájdalomcsillapítót illetően. Az természetes, hogy eltérő az ár az erősebb hatóanyagú, illetve kiszerelésű termékek között. Másutt viszont az a felvilágosítás hangzott el, hogy vagy akciós a termék, vagy árstopos. Megint másutt az ellenkezője.
Eléggé nagy tehát a káosz.
Ha szerencsénk van, éppen akciós a keresett készítmény. Sok gyógyszer esetében még ennél is kevesebbet kell fizetni, ha a vásárló rendelkezik az adott kereskedelmi lánchoz tartozó kedvezménykártyával. De ez sem szentírás: van, amikor „csak” akciós a gyógyszer, de kártyás kedvezmény pluszban nem jár hozzá. Mindehhez tehát egyrészt rendelkezni kell az adott lánchoz -például Kulcs, Gyöngy, Alma-kártyákkal, másrészt nem árt hazavinni és otthon alaposan átböngészni az aktuális akciós füzetet. (Ez egyébként így volt eddig is.)
Fotó: Pixabay
Ki olvassa el a listát?
Patikabejárásunk alkalmával megkérdeztünk több gyógyszerészt is, mi a véleményük erről az intézkedésről, hogyan reagálnak rá a vevők. Mint kiderült, szerintük sok beteg egyáltalán nem tud semmit az ársapkás intézkedésről. Azért lehet ennek alapja is: ottlétem alatt senki nem állt az ajtónál, hogy átböngéssze a kötelezően kirakatott listát. Volt, aki sima PR-fogásnak tekinti ezt az akciót. Mert azt senki nem tekinti igazi árcsökkentésnek, ha valaminek nem emelkedik az ára. A vásárló – a beteg – másképp gondolkodik.
Egyébként pedig ki tartja fejben, hogy 3800 vagy 4100 forintba került-e decemberben egy fájdalomcsillapító krém? És hogy hol, mikor vette? Arról nem beszélve, hogy többnyire egyszerre em egy, hanem kettő vagy három terméket is vesznek a betegek.
Az árképzés itt nagyon összetett
Amint Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója az Inforádiónak az intézkedés bevezetésének kapcsán fogalmazott: önmagában a gyártók által adott engedmény kevés ahhoz, hogy a betegek a patikában valóban csökkentett áron juthassanak hozzá a termékekhez, mert „a gyógyszerkészítmények esetében az árképzés és az, hogy a fogyasztó milyen áron jut hozzájuk, még a kiskereskedelemhez képest is sokkal komplexebb kérdés”.
Annyiért adja, amennyit adnak érte a vevők
Az köztudott, hogy minden patikában más-más ára lehet a nem támogatott készítményeknek. A gyógyszertárak ugyanis ezek profitjából egészítik ki azt a veszteséget, amivel a közfinanszírozott orvosságok értékesítése jár. „Azok többségének árát és árrését 2007 óta nem növelte az egészségbiztosító, így időközbeni költségnövekedést sem tudtak érvényesíteni a patikák áraikban. A nem támogatott készítményeket, étrend-kiegészítőket, kozmetikumokat viszont annyiért adja a gyógyszerész, amennyit a betegek még hajlandók az adott településen kifizetni azokért” – olvasható egy másik médiafelületen.
Amerikai drugstore vagy magyar patika?
Ma egy gyógyszertár – főleg, ha valamelyik csillogó-villogó budapesti plázában található – úgy néz ki, mint egy amerikai drugstore: lehet kapni mindent, a gyógyvíztől a teákig, az arckrémektől a cukorkákig és a táplálékkiegészítőkig. Ezekkel kell különösen vigyázni: két villamosmegállón belül is nagy lehet az eltérés: a bioboltban vagy mondjuk egy külföldi tulajdonú drogériában például 700 forint sincs egy gyógyvíz, míg a patikában már lassan ezer. (Plusz az ötven forintos palackár.) A gyógyszertárak tehát a drogériákkal is komoly versenyben állnak a kozmetikai szereket illetően. Ugyanakkor léteznek olyan kozmetikai termékek, amelyek csak patikákban kaphatók.
A vevők többsége szerint – már, aki tudott erről az intézkedésről – az árstop örvendetes, de nem változtat azon a tényen, hogy öt évvel ezelőtt ugyanazért a gyógyszerért talán a felét sem kellett fizetni. A fizetések és a nyugdíjak közben pedig nem emelkedtek ilyen mértékben.
„Neveket nem mondhatok”
Nézzük, hogy vélekedik minderről a szaksajtó? A Patika Magazinban dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke úgy fogalmaz, hogy „ 34 vény nélkül kapható és 10 vényköteles, de nem támogatott, jelentős forgalmi potenciállal rendelkező gyógyszer a jövő év közepéig a 2024-es évvégi áron lesz kapható. Ezeknél a gyógyszereknél részben árcsökkentésről van szó, részben árkorlátozásról.” (Az újságíró megjegyzése: a megkérdezett patikusok jelentős része nem tudott csökkentésről, csak árstopról.)
A másik fontos észrevétel: a médiatudósításokban rendre 25 árstopos gyógyszerről esik szó, de hogy lett ennyi a kamara elnöke szerinti 44-ből? Erre nincs egyelőre válasz.
„Ugyanakkor a kosárba került gyógyszerek nagyobbik részénél valódi árcsökkentésre került sor: az időközben megemelt árait a gyártó a tavaly decemberi listaárakra vitte vissza és ott is tartja az év közepéig. Neveket nem mondhatok.” - állítja a Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke. Hogy miért nem lehet neveket mondani, nem derül ki a közleményből.
Arról, hogy mely gyógyszerek kerültek bele ebbe a kosárba, „Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter állapodott meg az eredeti gyártókkal”.
Van, ahol nem kötelező az árkorlátozás
Ami az ágazat belső gazdálkodási ügyeit illeti: azoknál a gyógyszertáraknál, amelyek eleve veszteségesen működnek, nem elvárás az árkorlátozás végrehajtása. Ezek mentességet kaptak, de ha úgy gondolják, hogy a gazdasági problémáik ellenére is csatlakoznak, mert a betegek érdekeit akarják szolgálni, akkor ennek a lehetősége is adott.
A betegek viszont honnan tudhatnák, milyen gazdasági gondokkal küzd az adott üzlet? És van-e mindig választási lehetőségük?
Amikor nem létezik versenyhelyzet
Míg fentebb a különböző gyógyszerkereskedelmi láncok eltérő árairól és versenyhelyzetéről beszéltünk – lásd akciók, kedvezménykártyák – addig ezek a lehetőségek a kis településeken nem adottak, hiszen többnyire egy gyógyszertár működik. Igaz, az üzletbérleti díj biztos töredéke annak, amennyit mondjuk a Mammuthoz vagy Allée-ban kell fizetni. De egy párezres lélekszámú faluban nem biztos, hogy tízezer forintért vesznek arckrémet, külföldi toalettszappant vagy kollagénporokat, amelyeken nagyobb a haszon, mint egy vényköteles fájdalomcsillapítón, ami növelné a nyereséget.
