Az egészségügy nem tud és nem akar többet hátralépni! – írja a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Orvosok Szakszervezet és a Független Egészségügyi Szakszervezet közös közleményében.
A három szervezet rámutat: A szakma a következő években évente 500 milliárd forint többlet forrásbevonást vár el a mindenkori kormánytól annak érdekében, hogy az egészséges életévek, illetve a minőségi betegellátás terén legalább az uniós tagországok átlagához felzárkózhassunk. Ez az összeg figyelembe veszi a költségvetés nehéz helyzetét és számol azzal, hogy még így is minimum egy évtized, míg a lemaradásunkat ledolgozzuk.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a 2026-os költségvetés alapján az ágazat – a jelentős infláció miatt - gyakorlatilag forráscsökkenéssel kell hogy számoljon – teszik hozzá.
Ezért felszólítják a kormányt, hogy a jövő évi tervezett kiadásokat ne a magyar emberek egészségének rovására alakítsa!
Fotó: MOK
Egyúttal kijelentik:
Mivel az ágazatvezetés többszöri jelzés és a törvényi kötelezettség ellenére sem hajlandó érdemi, valós eredményeket felmutató egyeztetést folytatni az ágazat szereplőivel, ezért a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Orvosok Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet megkezdi a teljes ágazati nyomásgyakorlás előkészítését, hogy a forráskivonást, illetve az egészségügyi dolgozók jogainak csorbítását megakadályozza.
A három szervezet emellett 2025 szeptemberére Egészségügyi Egyeztető Fórumot hív életre. A nyomásgyakorlás és a fórum részleteiről a nyilvánosságot a későbbiekben tájékoztatják.
A történések előzménye, hogy ismét változások jönnek az egészségügyben: mindent átnyomtak a parlamenten, amit a dolgozók nem akartak. Álmos Péter még nyílt levelben is kérte Sulyok Tamást, hogy mérlegeljen, mielőtt aláírja a törvényt – mutatott rá az economx.
A három egészségügyi szervezet közleményében egyébként kitér arra is, hogy 2025. március 8-án a Kossuth téren több ezer ember – civil, szakdolgozó és orvos – nyomatékosította, hogy a magyarok egészsége jóval több figyelmet és forrást érdemelannál, mint amit jelenleg szánnak rá a döntéshozók.
A “Magyarok egészsége többet érdemel” kampány milliókat ért el és talált náluk támogatásra. Változatlanul tény, hogy Magyarország a felénél is kevesebbet költi állampolgárai egészségére, mint amennyit az EU-s országok átlagosan. Részben ennek, részben az ágazat több évtizedes elhanyagolásának, a szakmai szempontok háttérbe szorításának köszönhető, hogy a betegek az ország különböző pontjain akár szakáganként is jelentősen eltérő minőségű és hatékonyságú ellátással találkoznak. Ebben a környezetben sajnos a szerencse a gyógyulás egyik döntő tényezője lett – és egyre kevesebbeknek van szerencséje.
Ebben a rendszerben az egészségügyi dolgozók munkáját és szakmai kiteljesedését a túlterheltség, a túlórák, az eszközhiány, a túlburjánzó adminisztráció és a sokszor elavult infrastruktúra hátráltatja. Mindez alapjául szolgál a dolgozók kiégésének, ami veszélyezteti a betegek gyógyulását és sokszor oka a konfliktusoknak. Ez a magyarázata annak a naponta tapasztalható jelenségnek, hogy az orvosok, szakdolgozók száma csökken, kiöregszenek, megbetegednek, utánpótlásuk pedig megoldatlan feladat. Egész Európában verseny folyik az egészségügyi dolgozók megtartásáért és megszerzéséért, a magyar állami egészségügy pedig várhatóan alulmarad ebben a versengésben. A kellő finanszírozás hiánya mellett az egészségügyi dolgozók polgári és személyiségi jogainak csorbítása, illetve a szakma hangjának szándékos figyelmen kívül hagyása is rombolóan hatott az ágazatra az elmúlt években.
