A 12. hétig legális a műtéti abortusz Magyarországon, ezalatt a nőknek két megbeszélésen kell kötelezően részt venniük a családvédelmi szolgálatoknál. Az első alkalommal tájékoztatják őket az egyéb lehetőségekről, például még az örökbefogadásról is, a második találkozó célja pedig, hogy felvázolják előttük a műtét veszélyeit – írja a Euronews.
A lap megkérdezte Lebedi Rékát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát, aki szerint ezzel két probléma is van: „A családvédelmi szolgálatok egyrészt hihetetlenül elfoglaltak, ami oda vezethet, hogy a nők kifutnak az időből. Másrészt ügyfeleinktől tudjuk, hogy ezeken a tanácsadásokon a hangnem is sokszor megalázó" – mondja.
Hetente tíz-tizenöt nő
Jelenleg Magyarországon nincs olyan törvény, amely tiltaná az abortusz miatti utazást külföldre, s az utóbbi időben egyre több nő jelentkezik be osztrák klinikára emiatt.
A bécsi Gynmed klinika nőgyógyásza szerint az intézményben hetente tíz-tizenöt magyar nőnél végeznek terhességmegszakítást. De a klinika csak egy a sok közül, amelyik feljön a Google-kereső első oldalán. A lap szerint hasonló arányban néznek utána a nők a szintén az osztrák fővárosban praktizáló Woman & Health Klinikának is, melynek magyar, orosz és lengyel nyelvű honlapja is van. Sokan nem is csinálják végig a kimerítő magyar rendszert, egyből az osztrák magánklinikákat választják. Pedig a beavatkozás nem olcsó.
Ezeken a klinikákon az abortusz költsége utazás nélkül 500-600 euró, a magyar havi nettó átlagbérek nagyjából fele. Magyarországon pedig jelenleg közel 120 euróba kerül (45 312 forintba) a terhességmegszakítás.
A jogok lassú leépítése
Az elmúlt években több olyan törvénymódosítás született, amely korlátozza az abortuszhoz való hozzáférést Magyarországon. Az alkotmányt 2012-ben módosították egy paragrafussal, amely szerint „a magzati életet a fogantatás pillanatától meg kell védeni”. Ezenkívül a kormány tavaly szeptemberben tovább korlátozta az abortuszhoz való jogot a „szívdobbanásos törvényszabályozással”, amely előírja, hogy a nőknek meg kell hallgatniuk magzatuk szívverését.
A szívhang kötelező meghallgatása nemcsak a nőket bünteti rendkívüli módon, de az orvos-beteg kapcsolatot is megmérgezheti.
A Euronews adatai szerint ennek ellenére a tavaly szeptember óta végrehajtott abortuszok száma egyes területeken akár 15 százalékkal is nőtt.
Még úgy is, hogy a családvédelmi szolgálatoknál gyakran hangzik el az, a hosszú várólista miatt a nőknek több mint egy hónapot kell várniuk az abortuszra. Emiatt a magyar nők sokszor Ausztria felé veszik az irányt, és az orvosi abortusz mellett döntenek, amely nyugati szomszédunkban a 9. hétig legális, és a legtöbb európai országban a 2000-es évek eleje óta alkalmazzák.
Magyarországon ez a gyakorlat 2012 óta illegális, csak a műtéti abortusz engedélyezett, annak ellenére, hogy országszerte zárnak be szülészeteket és hosszú a várakozási idő. A nyugat-európai szakértők szerint ez jó és biztonságos eljárás, míg a magyar kormány ezzel az eszközzel (is) szeretné elérni a születésszám növekedését.
Nemzetközi kitekintés
Az abortuszrendszer a Magyarországon élő menekülteket is érinti – hívja fel a figyelmet a cikk a Reproduktív Jogok Központjának friss jelentésére.
A globális érdekképviseleti szervezet jelentése kiemeli, hogy sok ukrán nőnek, aki elmenekült a háború elől, és Magyarországon vagy Lengyelországban telepedett le, nincs más választása, mint „visszautazni Ukrajnába abortuszért”, vagy interneten abortusz-gyógyszert rendelni. Ha ez sem működik, más európai országokba kell utazniuk a terhességmegszakítás miatt.
Lengyelországban a kormányon lévő Jog és Igazságosság Pártja (PiS) 2021 elején vezette be az abortuszellenes intézkedéseit, ezzel még a magzati rendellenességeket mutató várandósságok esetén is megtiltották a terhesség megszakítását. Az abortuszok de facto betiltása tömeges tiltakozásokat váltott ki Lengyelországban és Európában.
„Magyarország törvényes abortuszszabályai ehhez képest rendben vannak. Legalábbis papíron. De a gyakorlati megvalósítás módja teljesen rossz” – mondta az Euronews-nak Les Krisztina, egy nőjogi szervezet szociális munkatársa, aki szerint a budapesti székhelyű Patent havonta 35-40 ukrán nőnek segít az abortuszhoz és más szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokhoz jutni.
„Nyugat-Európához képest Magyarország helyzete zavaros. És a kormány kommunikációja miatt még az is elképzelhető, hogy tovább szigorodnak a törvények" – teszi hozzá a nőjogi szervezet dolgozója.
