Emlékeznek még Járai Zsigmond híres betegségére?

A Szent Ferenc kórház II. emeletén lévő szoba ajtaján kis tábla figyelmeztet rá, hogy a helyiségben pszichológiai beszélgetés zajlik, nehogy valaki kopogással vagy hangos beszéddel megzavarja azt. Ez persze a programnak csak az egyik eleme: az állapotfelmérés része egyebek között egy kardiológiai szűrés, EKG és laborvizsgálat, de dietetikussal is találkoznak a résztvevők.

Nem kell persze szó szerint, és kizárólag menedzserekre gondolni a szó klasszikus értelmében: valójában az adott cég minden dolgozójának munkaegészségügyi felméréséről van szó. Ennek része a pszichológussal folytatott beszélgetés is. A szűrés költségeit a munkaadó állja.

Szvirida Alex fiatal, kárpátaljai származású szakember, pályája kezdetén áll, a kórházon belül alapvetően a bent fekvő betegek lelki vagy akár palliatív kezelésével foglalkozik (a palliatív kezelés azon betegek ellátási módját jelenti, akiknél gyógyulás nem lehetséges és a betegség progresszív – a szerk.). A menedzserszűrés keretében egy héten minden három délelőtt maximum négy ember fordul meg Alex szobájában, miután átestek az egészségügyi vizsgálatokon.

Mennyire nyílnak meg a kliensek? Milyen munkahelyi konfliktusokról számolnak be? Hiszen léteznek olyan munkahelyek, amelyekből egy van Magyarországon. Bizonyos médiaközpontok, de akár a parlament, vagy valamelyik egyedi, tudományos kutatóintézet. Mit lehet tenni, ha például a munkavállaló hosszú ideje szenved az elviselhetetlen főnök rigolyái miatt, de nem szeretné elveszíteni az állását? Ilyenkor ugyanis a főnököt kellene kezelni, nem a beosztottat…

Ebben a kétszemélyes beszélgetésben nem tudunk és nem is lehetünk befolyással egy külső, harmadik személy, mint például felettes, viselkedésére. Itt az a feladat, hogy akivel foglalkozunk, hogyan reagál a konfliktushelyzetre, miképpen éli meg azt. Viszont ez már túlmutat egy szűrővizsgálat keretein, az ezzel való foglalkozás a pszichológiai tanácsadás vagy a pszichoterápia hatáskörébe tartozna. Eddigi tapasztalatom alapján a hozzánk érkezők nemigen számolnak be munkahelyi konfliktusokról, vagy említik panaszként, a szűrővizsgálaton sem erre fókuszálunk. A beszélgetés előterében olyan népegészségügyi problémák állnak – dohányzás, depresszió és a szorongás –, melyek hatással lehetnek a dolgozók munkavégzésre. Az a maximum fél óra, amit egy-egy klienssel töltünk, viszonylag kevés idő, mélyebben gyökerező problémák feldolgozására több alkalmas pszichoterápiát javaslunk.

A munkahelyi egészségügyi szűrés Nyugatról importált, multi találmány. Mennyire lehet ezt alkalmazni a jelenlegi magyar körülmények között? 

Kiválóan, hiszen a munkahelyi ártalmak, az azzal összefüggő fizikai és pszichés káros hatások Nyugaton és Magyarországon is jelen vannak.  

Mennyire tekintik hasznosnak a beszélgetést, adott esetben a tanácsadást, a kliensek?

Az eddigi visszajelzések pozitívak voltak. A hozzám érkezők örömmel fogadják a lehetőséget, és kellemes meglepetés számukra, hogy ebben a komplex szűrővizsgálatban a lelki egészségre is kitérünk. Volt, akit megnyugvással töltött el az, ami a beszélgetésen elhangzott, például, hogy a veszteségfeldolgozással vagy az egészségvesztéssel együtt járó negatív érzelmek, az alacsony hangulati szint normálisnak tekinthető.

Minden esetben, ha a beszélgetés során, vagy a teszteredmények alapján hangulati vagy szorongásos tünetek, illetve egészségtelen életmóddal, rossz életvezetéssel kapcsolatos információk tárulnak fel, jelezzük, hogy szakember felkeresése ajánlott. Pszichológiai tanácsadásra vagy pszichoterápiára lehet jelentkezni a Budapesti Szent Ferenc Kórház pszichológiai ambulanciáján, tb-ellátás keretében, illetve az illetékes pszichiátriai gondozóban, vagy akár magánellátásban is. Mi minden esetben szólunk, hogy bizonyos tünetek megjelenése, esetleges súlyosbodása esetén az illetékes pszichiátriai gondozó felkeresése javasolt. 

Mennyire elégedettek a cégek e szolgáltatással?

Sok esetben a megbízást már egy együttműködés, partnerkapcsolat előzi meg köztünk és a cég között, így a bizalom adott. Egyébként pedig mindig igyekszünk a megrendelő cég profilját, a megjelenő dolgozók munkakörét figyelembe venni, és ahhoz is igazítjuk a vizsgálatok körét.

Milyen e tekintetben a hazai kínálat, versenyhelyzet? Van-e külföldi példa, másolandó gyakorlat?

Jelenleg számos – elsősorban magán – egészségügyi intézmény kínál menedzserszűrést, így nyilván léteznek hasonló munkamódszerek. Kórházunk egyházi szemlélete, betegközpontú hozzáállása reményeink szerint ugyanakkor hozzáadott értéket is közvetít.

Milyen mértékben tartják maguk az alkalmazottak fontosnak a szűrést?

Fontosnak tartják, nyitottak, örömmel fogadják, mivel ez egy remek lehetőség arra, hogy több egészségügyi vizsgálaton részt vehessenek, elkerülve a hosszú várólistákat. Emellett lehetőségük nyílik arra, hogy a munkahelyi és a magánéleti "rohanásban" kicsit saját magukra és az egészségükre összpontosítsanak.

Volt, aki magánterápiás kezelésre jelentkezett a kórházbeli beszélgetés után?
Mindenkinek, aki megfordul a szűrővizsgálaton, felajánljuk a lehetőségét annak, hogy jelentkezzen a saját pszichológiai ambulanciánkon. Ugyanakkor a téma érzékenysége miatt az a jellemző az, hogy bizonyos idő elteltével keresnek meg ismét bennünket a dolgozók, például, hogy ne találkozzanak közvetlen kollégával. 

Kiderültek-e már súlyosabb családi és magánéleti gondok? Hiszen ezek is befolyásolják a munkahelyi közérzetet. Ilyenkor hogyan segíthet?

Olyan előfordult már, hogy szorongásos tünetek vagy alvási nehézségek kezelésére végeztük el a beavatkozást, javasoltunk technikákat, ilyen például a légzésrelaxáció, az úgynevezett földeléses technika, a dereflexió, a naplózás.

Ezek mit takarnak?

A naplózás a kognitív pszichológiának az a módszere, amikor arra kérjük a klienst, hogy egy adott helyzettel kapcsolatban rendszeresen rögzítse megjelenő gondolatait, érzéseit és azt a viselkedési módot, amivel reagált az adott szituációra. A dereflexió pedig olyan logoterápiás módszer, mely a problémákhoz való helyes hozzáállást segíti elő, egy vagy több fontos, pozitív érték megtalálása révén. Abban az esetben, ha ez sikerül, kevésbé lehet elmélyülni a nehézségekben.

Súlyosabb familiáris és magánéleti problémák kezelésével az ilyen szűrővizsgálat keretén belül nincs lehetőségünk mélyebben foglalkozni, ezért kínáljuk fel a pszichológiai tanácsadás vagy a pszichoterápia lehetőségét. Utóbbiak kezelése hosszabb távú, a dolgozói szűréstől függetlenül létrejövő együttműködést igényel, melynek szükségessége akár e rövid időtartamú beszélgetés során is felszínre kerülhet.