<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">

Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

11p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

A koronavírus-járvány a menedzserszűrésekre is rányomja a bélyegét. Nemcsak azért, mert a betegség tüneteihez most még a karanténfáradtság is társul, hanem azért is, mert jóval kevesebben jutnak el a vizsgálatokra. Már most látszik, hogy lesz még ennek böjtje.

A magyarok döntő többsége valószínűleg az 1990-es évek végén hallott először a menedzserbetegségről mint fogalomról. Nem titok, hogy Járai Zsigmond kapcsán, akit – az akkori Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatójaként – agyérgörccsel szállítottak kórházba. Az orvosok az agyérgörcsöt a stressz számlájára írták, így amikor 1999-ben, immár pénzügyminiszterként ismét apróbb rosszullétek jelentkeztek nála, azonnal a kórházi kezelés mellett döntöttek. Emiatt lemondott egy előadást, és a helyére beugró kollégája jelentette ki az azóta klasszikussá vált mondatot: „A miniszternek menedzserbetegsége van.”

Már most látszik, hogy az eltolt szűréseknél nagyobb bajokat fedezhetnek fel. Fotó: DepositphotosMár most látszik, hogy az eltolt szűréseknél nagyobb bajokat fedezhetnek fel. Fotó: Depositphotos

Kiss Ernő a Horn-kormány idején, 1994–1998 között, a Központi Bűnüldözési Igazgatóságot vezette. Utána az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója volt addig, amíg menedzserbetegsége ki nem derült. Egy 2011-es interjúban Havas Henrik maga mesélte el, hogy amikor egy egyetemi előadás alatt rátört pánikrohama miatt elment az orvoshoz, az először infarktusra gyanakodott. Végül kijelentette, hogy a tünetek mögött menedzserbetegség áll.

A lapunk által megkérdezett Swiss Medical a TOP100 leggazdagabb magyar közül hat üzletembert – hármat a tíz legtehetősebb közül – is az ügyfelei között tudhat. Volt, aki a pandémia miatt elhalasztotta éves szűrővizsgálatát, pedig a menedzserbetegség kockázatai most is ugyanúgy – ha nem jobban – fennállnak.

Vezetői státuszban dolgozóknál figyelték meg

Menedzserbetegségről akkor beszélünk, ha a krónikus stressz miatt változik az illető – leginkább közép- vagy felsővezető – közérzete és munkateljesítménye. A felelősségből, elvárásokból összegyúrt folyamatos stressz hatására ugyanis csökken az egyén stressztűrő képessége, aminek következtében a különböző testi betegségek (leggyakrabban szív- és érrendszeri, illetve emésztőszervi gondok) előfordulási gyakorisága megnő. Elnevezése onnan eredeztethető, hogy a vezetői státuszban lévőknél vették észre először azt, hogy a folyamatos készenlét, a döntési kényszer, a felelősség és az elvárások közti feszültség, a „magas mérce” destabilizálja a vegetatív idegrendszert, és csökkenti az immunrendszer ellenálló képességét, ezzel pedig számos panaszt okoz.

A nevével ellentétben azonban nemcsak a gazdasági élet vezetőit sújthatja, hanem bárkit, aki felelősségteljes pozícióban dolgozik, és állandó rohanásban, időhiányban, önmagát hajszolva, tartós stresszben él. Leggyakrabban mégis a vezetői pozícióban lévőket, a döntéshozókat érinti, de persze előfordulhat azoknál is, akik képességeiket meghaladó munkakört töltenek be, és önmagukkal állandóan elégedetlenek. Leginkább a harminc–ötven év közötti férfiaknál fordul elő, de a nőket is egyre gyakrabban érinti. Kiválthatja a szokottnál nagyobb, krónikus stressz, de átlagos körülmények között is kialakulhat azoknál, akiknek eleve alacsonyabb a stressztűrő és stresszkezelő képessége. A menedzserbetegséggel sok rokon vonást mutat a kiégés szindróma.

Magyarországon jellemzően a közegészségügyi intézményekben nemigen végeznek menedzserszűrést, ezzel főleg a magánklinikák foglalkoznak.

Elmaradnak a szűrések

– A járvány immár a harmadik hullámban érezteti a hatását a menedzserszűréseink igénybevételénél, eddig mindegyik időszak húsz-harminc százalékos árbevétel-csökkenést eredményezett vírusszűrővel felszerelt klinikáinkon – mondta el lapunknak dr. Kirschner András, a Swiss Medical ügyvezetője.

Még most is sokan lemondják vagy elhalasztják a szűréseiket, pedig a hosszan tologatott vizsgálatokon sajnos nagyobb arányban diagnosztizálnak pajzsmirigyrákot, végbél- és emlődaganatot, melyeknek sokszor a mérete is nagyobb. A szakértő szerint ezért a COVID-járványok másodlagos hatásaként egy-két éven belül romlani fognak a daganatos halálozási mutatók. 

– A későbbi felismerés miatt ezek a betegek nehezebben lesznek műthetőek, és operáció után már nem reagálnak olyan jól a kemo- vagy sugárterápiára. Az is megfigyelhető, hogy a később érkező pácienseink – a bezártság miatt – sokszor öt–tíz kilogramm súlyfelesleggel jelennek meg nálunk. Emiatt a cukorbetegek értékei romlanak, másoknál újonnan fedezzük fel a cukorbetegséget. De a túlsúly a vérnyomást is meg tudja emelni, ezt is kezelni kell – teszi hozzá az ügyvezető.

– Mivel a rendkívüli helyzetben sokan elhalasztják a szűrővizsgálataikat, nehéz megmondani, hogy milyen mértékben növekedett a menedzserbetegségtől szenvedők száma az elmúlt évben. Az viszont egyértelműen látszik, hogy az arány egyre inkább a nők irányába tolódik el – világítja meg a rendhagyó tendencia másik szempontját dr. Skorán Ottó belgyógyász, a Doktor24 stratégiai igazgatója is.

Ennek egyik oka az lehet, hogy a COVID okozta körülmények, a veszélyhelyzetből adódó stressz, a vírustól való félelem, a családtagjaik féltése a fertőzéstől, a home office okozta életritmusváltás, valamint a család ellátásából adódó nehézségek és teljesítménykényszer most még nagyobb nyomást gyakorol a családos, iskoláskorú gyerekeket nevelő háztartások női tagjaira.

A szakember szerint a járvány okozta túlhajszoltság fokozatosan gyengítheti az immunrendszert, ami az állandó nyomás miatt képtelen a regenerálódásra, nem tudja megfelelően felvenni a harcot a különböző megbetegedésekkel szemben. A fizikai tünetek többféleképpen is jelentkezhetnek, de általában pszichés problémák jelzik a közelgő egészségügyi panaszokat.

Súlyosbító tényező a karanténfáradtság

De nem elég, hogy később jutnak el menedzserszűrésre az emberek, a stresszt folyamatosan növelik a járvánnyal járó munkaszervezési nehézségek, sőt, a karanténfáradtság is.

– Szerencsére pusztán a stressz nem okoz magasvérnyomás-betegséget, inkább idegrendszeri panaszokat, izomfájdalmakat, fejfájást, pánikrohamokat, gyomorfekélyes tüneteket, hasi puffadást, irritábilis bélszindrómát, szapora szívdobogást tapasztalnak akár a vezetők, akár a munkatársak. Igaz, a karantén miatt rendszeressé váló alkoholfogyasztás a stresszel együtt már valóban megemelheti a vérnyomást – mondja Kirschner András. 

Dr. Kirschner András, a Swiss Medical ügyvezetője. Fotó: Swiss MedicalDr. Kirschner András, a Swiss Medical ügyvezetője. Fotó: Swiss Medical

A karanténfáradtság okán új szemponttá válhat a pszichés vizsgálat, ám ezt jelenleg még külföldön sem tartalmazzák rutinszerűen a menedzserszűrések. Áprilistól – itthon elsőként – a Swiss Medical végez komplex pszichomotoros felmérést dolgozói körében.

– Hazánkban egyébként van egy jelentős ellenérzés a pszichológiai tesztekkel kapcsolatban. A cégek kifejezetten nem kérik a pszichológiai állapot felmérését, mert dolgozóiknál gyanakvásra adhat okot, hogy a munkáltató valamit tudni akar róluk, vagy meg akar válni tőlük – magyarázza az ügyvezető. 

Azért a menedzserszűrésen a belgyógyász kikérdezi a pácienst alvászavarról, szorongásról, fáradtságérzésről, fejfájásról, puffadásról, és ha kell, pszichológiai vagy pszichiátriai konzultációt javasol számára. A cég összefoglaló elemzéseiben egyébként a szorongás a páciensek három-négy százalékánál jelenik meg, a leggyakoribb kórkép pedig az elhízás, a zsírmáj, a magas vérnyomás és a pajzsmirigy-alulműködés.

A poszt-COVID-szindróma nem egyenlő a menedzserbetegséggel

Hogy el lehet-e választani ebben a különös helyzetben a menedzserbetegséget a karanténfáradtságtól? Skorán Ottó szerint ennél nagyobb gondot jelent az úgynevezett poszt-COVID-szindróma, azaz a fertőzés után, a betegség lezajlását követően több héttel jelentkező gyengeség, fáradtság differenciálása a menedzserbetegség tüneteitől. Emiatt a menedzserszűrési protokollok speciális laborvizsgálatokkal (COVID-antitest) és mellkasi röntgen mellett akár mellkasi CT-vel is kiegészülnek. De szívultrahang vizsgálat, illetve a kardiológiai vizsgálat és konzultáció is nélkülözhetetlen.

– A home office és az azzal járó digitalizáció vagy a hibrid munka sokaknál egy nyugodtabb és jobban szervezhető életet eredményezett, másoknak pedig a mindennapos küzdelem miatt állandósult stresszel kell megküzdenie a járvány idején. Ez fizikai és lelki tünetekben is megmutathatja magát. A Doktor24-nél például elindítottunk egy olyan anonim pszichológiai konzultációs lehetőséget, amellyel a cégek támogathatják a munkavállalóikat, mentális védőhálót biztosítva nekik – mondja a stratégiai igazgató.

A rendkívüli járványhelyzet a korábbiakhoz képest más módon terhel mindenkit, a vezetőket és a munkatársakat is. Hiszen a stabilitást folyamatos „átmenetiség” váltotta fel, a feladatkörök átalakultak, és a COVID okozta stresszhelyzet generálta új szindróma kezd kialakulni. A tapasztalatokat, számadatokat csak néhány év elteltével látjuk majd pontosan, ugyanúgy, mint a COVID összes hatását, amit a szervezetre, a gazdaságra, a világra és az egész életünkre gyakorol. 

Nem csak a legtehetősebbek járnak szűrésre

A szűrőprogramok ára széles skálán mozog, a Swiss Medicalnál például tartalomtól függően 88–200 ezer forint között. Kirschner azt hangsúlyozza, a szakmai igény alapozza meg, hogy milyen vizsgálatokat érdemes betenni a csomagba, tehát nem az ár vagy nem a klinika szakmai portfóliója. Például fontos, hogy nem szabad olyan, nagy sugárterheléssel járó programot betervezni, amit, ha minden évben, rutinszerűen elvégzünk, káros lehet a páciensre nézve.

Emiatt szűrésként nem javasolt a PET CT (a legmodernebb háromdimenziós képalkotó technika), a mellkasi vagy hasi CT, ezeket csak gyanú esetén kell mérlegelni. A kissejtes tüdőrák, a hasnyálmirigydaganat vagy az agytumor a szokásos éves szűrési intervallumban nehezen lenne egyébként is felfedezhető, mert ritkán fordulnak elő. Viszont a bőrelváltozásokat, a szem betegségeit, a nyirokszervi és pajzsmirigydaganatokat, emlő-, méhnyak-, petefészek vagy méhtestrákot, béldaganatokat jól lehet időben diagnosztizálni.

Úgy gondolnánk, hogy az emberek tíz százalékának van pénze a legdrágább szűrőcsomagra, ezzel szemben a Swiss Medical vezetője arról az érdekességről számol be, hogy a legdrágább csomagjukat hozzávetőleg harminc százalékban vásárolják a páciensek.

– Jelenleg egy kétszázezer forintos szolgáltatás nem csak a szupergazdagok kiváltsága. A közepes árszínvonalú – körülbelül százhúszezer forintos – Optimum szűrés adja a szűréseink többségét, de a legolcsóbb csomagunkat is sokan kedvelik. Egyébként a COVID előtt az évről évre növekvő járóbeteg-forgalmuk – 2017-ben 700 millió, 2018-ban 1,2 milliárd, 2019-ben 1,5 milliárd – felét a szűrések adták – mondja a cégvezető. 

Prémium csomagjuk vevői felerészben magánszemélyek, felerészben céges felsővezetők. A cégek költségérzékenyek, elsősorban a kedvező árú, közepes csomagot keresik nagy tételben dolgozóik számára. Hosszú távú szerződéseik többségét két-három éve kötötték, ennek nagyjából a tíz százalékát vonták vissza partnereik, akik főleg a turizmusban, a hotelszektorban vagy a rendezvényszervezésben érdekeltek.

– Itt sajnos nagyfokú létszámleépítés volt – mondja a COVID-járvány hatásairól dr. Kirschner András.

– Jellemzően a cégek azok, amelyek felelős munkáltatóként a munkavállalóikat menedzserszűrésre küldik céges költségen vagy speciális, cégen belüli csoportos biztosításon keresztül – szögezi le Skorán Ottó is.

Dr. Skorán Ottó, a Doktor 24 stratégiai igazgatója. Fotó: Doktor24Dr. Skorán Ottó, a Doktor 24 stratégiai igazgatója. Fotó: Doktor24

A belgyógyász azt reméli, hogy ez a jövőben változik, és nő az emberekben az egészségtudatosság, hogy munkáltatói biztatás nélkül is egyre többeknek lesz természetes legalább évi egy komplex egészségszűrés.

– A számainkból azt látjuk, hogy ez a trend éppen megszületőben van Magyarországon.

Itthon ma a magán-egészségügyi szolgáltatásra igényt tartók felének van komoly egészségbiztosítási csomagja. A biztosítók közül a Union, a Generali, az Aegon, az Allianz, a Uniqa és a Groupama  Biztosítók kínálnak szolgáltatásalapú egészségbiztosítást magánszemélyeknek, illetve csoportos termékeket cégeknek. A vállalati csomagok esetében egyes termékeknél nem számítanak az előzménybetegségek, és a biztosítók nem mérlegelik a kockázatot sem. Van viszont felső korhatár: a biztosított legfeljebb 65 éves lehet.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.