Sajnos a magyarországi hosszú, akár többhónapos, egyes esetekben egy éven túli várólisták nem teszik lehetővé, hogy megválasszuk, melyik napon szeretnénk a műtétet. Mondhatni, ez nem kívánságműsor. Pedig a péntekre betervezett operációk esetében 5 százalékkal nagyobb az 1-12 hónap között bekövetkező halálozások, szövődmények és kórházba való visszakerülések esélye.
Csak a halálozásoké 30 napon belül 9, 90 napon belül 10, egy éven belül 12 százalékkal volt magasabb.
Ebben szerepe van az elérhető szakembereknek és a műtét körüli eljárásoknak, de a pontos okokat a tanulmány nem nevezte meg – írja a jamanetwork.com.
Csatlakozzon az év egyik legfontosabb egészségügyi szakmai eseményéhez, ahol a finanszírozási kihívásoktól kezdve a menedzserbetegségek kezelésén át egészen a legújabb digitális egészségügyi megoldásokig minden fontos témát érintünk!
Egészséggazdaság - Menedzser egészség 2025. március 27-én Merkely Bélával, Kulja Andrással, Zacher Gáborral és más neves szakértőkkel - jelentkezzen március 11-ig kedvezményes áron!
Részletek és jelentkezés >>
430 ezer beteget vizsgáltak éveken át a kanadai Ontarióban, akik 25 leggyakoribb sebészeti beavatkozáson estek át, és legalább 48 órát töltöttek a kórházban. A kutatásban is tapasztalt, úgynevezett hétvégi hatás jelensége arra utal, hogy a hétvége előtti ellátásban részesülő betegeknél nagyobb a kedvezőtlen kimenetelek esélye.
A vizsgált páciensek közül – akik átlagéletkora 58,6 év – 270 ezer nőbeteg volt, közülük 200 ezren a hétvége előtt kerültek sebészkés alá. És bizony ebben a csoportban a betegeknél nagyobb valószínűséggel tapasztaltak halálesetet, szövődményeket és visszakerüléseket.
Fotó: Depositphotos
A hétköznapokról a hétvégékre való átállás során a kórházak és az egészségügyi ellátórendszerek működési struktúrája és szervezete eltérő. Ennek ellenére a mai napig kevés tanulmány vizsgálta átfogóan a hétvégi hatást a halálozásra és szövődményekre vonatkozólag. Ez a kutatás most többféle műtéti eljárást is bevont a vizsgálatba, úgy, mint az általános, a szív-mellkasi, és az ortopédiai sebészetit, az ideg- és érsebészetit, a szülészet-nőgyógyászatit, a fül-orr-gégészetit, a plasztikai sebészeti és az urológiait.
Pénteken fiatalabb orvosok műtöttek
A 430 ezer betegből 200 ezren a hétvége előtti csoportba, míg 230 ezren a hétvége utániba tartoztak. A betegek többsége városi területen élt. A vizsgált operációk 84,6 százaléka választható, míg 15,4 százaléka sürgős volt.
Azt is feljegyezték, hogy a hétvége előtti csoportban a sebészek valamivel fiatalabbak és kevésbé tapasztaltak voltak, de minden más kórházi jellemző azonos volt.
A kutatás adataiból jól látható lett, hogy a műtétet követő egy éven belül a hétvége előtti csoportban a betegek nagyobb valószínűséggel tapasztaltak szövődményeket, mint a hétvége utáni csoportban, illetve a halálozás esélye is nőtt a hétvége előtti csoportban a 30. napon. Ezenkívül a hétvége előtti műtétek hosszabb kórházi bentmaradással jártak.
A kutatók azonban nem találtak bizonyítékot arra, hogy minek köszönhető mindez, csupán a sürgősség alapján tudtak némi különbséget beazonosítani. A hétvége előttre tervezett eljárásoknál ugyanis rosszabb eredmények születtek, mint a sürgősségi műtéteknél. Azonban az olyan betegeknél, akiknél a műtétet a hétvége utánra, hétfőre halasztották, azt találták, hogy jobbak lettek a mutatóik, mintha pénteken operálták volna meg őket.
Tehát a kutatás végeredménye, hogy a műtéten átesett felnőttek körében a kedvezőtlen posztoperatív kimenetelek, mint a halál, a visszaesés, a rövid és hosszú távú szövődmények valószínűsége 5 százalékkal nőtt a hétvége előtti napon elvégzett műtéten átesett betegeknél.
Korábbi tanulmányok
A vizsgálat eredménye nagyjából összhangban van az ezt megelőzően publikált irodalommal. Az angol állami kórházakban végzett kutatás szerint több szakterületen is megállapították, hogy a hétfőn műtött betegeknél a hét többi napjához képest csökkent a 30 napon belüli halálozás kockázata. Ugyanakkor egy nemzetközi tanulmány szerint Hollandia kilóg e sorból, ott ugyanis általában 20 százalékkal nőtt a tervezett sebészeti beavatkozáson pénteken és hétfőn átesett betegek 30 napon belüli halálozási kockázata.
Magyarázatként szolgálhat az, amit egy nagy, több intézményt átfogó észak-amerikai tanulmányban a hétvége előtti sebészeti beavatkozásoknál kimutattak. Eszerint csökkent a beavatkozás utáni megfigyelés intenzitása. Azaz kevesebb figyelem jutott a megoperált betegekre. Egy több mint 8 millió beteg bevonásával készült metaanalízisben a hétvége előtti tervezett beavatkozások (csütörtökön és pénteken) statisztikailag szignifikánsan magasabb halálozást mutattak, mint a hétvégét követő (hétfőn) műtéti eljárásoknál. Pontosabban, a csütörtöki nap 12, a pénteki pedig 24 százalékkal magasabb összesített esélyt jelentett a rövid távú halálozásra a hétfőhöz képest.
A stroke-osok hátrányban vannak
Azt is vizsgálta már tanulmány, hogy a hétvége hatás milyen diagnózisok esetén tapasztalható leginkább. Kimutatták, hogy a hétvégenként felvett stroke-os betegeknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem kapnak sürgős ellátást, és rosszabbak az eredményeik azoknál, akik hétköznapokon fekszenek be.
Egy másik, több mint 3000 kórházban végzett vizsgálatban olyan betegeknél, akiknél gyomor-bélrendszeri vérzés jelentkezett a hétvégén, nagyobb volt a műtéti beavatkozás kockázata és magasabb a halálozási arány. Ontariói adatok felhasználásával azonban egy kutatás nem talált különbséget a pénteken végzett elektív sebészeti beavatkozások 30 napos mortalitásában a hétfőihez képest, ami ellentmond a mostani tanulmány eredményeinek. Ezt olyan kulcsfontosságú módszertani különbségek magyarázhatják, hogy csak olyan műtéteket vizsgáltak, amelyek kizártak minden olyan eljárást, amelyet a szokásos munkaidő után végeztek. Ez az új tanulmány azonban a szövődmények és a visszaesések mérőszámait is hozzáadta, és elemzésébe beépítette a hosszú hétvégéket is.
Az, hogy a hétvége hatás különböző országokban mindenhol jelen van a kórházi rendszerekben, többtényezős okokra utal, amelyek az egészségügyi ellátás szerkezetének eltérései ellenére is fennállnak. Ebben valószínűleg a rendszerszintű tényezők, mint például a humánerőforrás-hiány eltérő szintje, a szolgáltatások elérhetősége és az ellátás koordinációjával kapcsolatos akadályok játszanak szerepet.
Egy, a munkaerő létszámát vizsgáló tanulmányból az derült ki, hogy az összes alkalmazott (orvosok, ápolónők és egyéb klinikai személyzet) létszáma meredeken csökkent a hétvégén. Ez hozzájárulhat a megfigyelt hétvégi hatáshoz. Hiszen egy szűk létszámú hétvégi csapat kisebb valószínűséggel észleli a páciens akut jelenségeit és reagál egyből a korai jelzésekre, amelyekből szövődmények alakulhatnak ki.
A létszámcsökkenés mellett a személyzet szakértelmében is vannak eltérések a hétvégén. A betegeket nem is igen szokták hétvégén kiengedni, ami szintén a megfelelő egészségügyi személyzet hiányával lehet összefüggésben.
A tanulmány készítői szerint fontos, hogy az egészségügyi ellátórendszerek felmérjék, hogyan befolyásolhatja a hétvégi hatás a betegek felépülési esélyeit, s ennek tudatában hogyan tudnának még jobb ellátást biztosítani számukra.
