Tavaly novemberben már 110 milliárd forintnál jártak a kórházi adósságok, amikor a kormány 90 milliárdos konszolidációt hajtott végre a lejárt tartozások kifizetésére. Ám még a konszolidáció ellenére is 64 milliárd forintos tartozással zárult 2023.
Januárban aztán már 83 milliárd forintra duzzadt a kórházi adósság, februárban pedig a 100 milliárd forintot is átlépte.
Csütörtökön sajtótájékoztatót tartott három szervezet, az Orvostechnikai Szövetség, a Mediklaszter és az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), melyek az orvosi eszközbeszerzések 90 százalékát fedik le jelenleg Magyaországon.
Fotó: Depositphotos
„Az eddigi legnagyobb konszolidáció ellenére látszódik, hogy mindez félmegoldás volt. Rosszabb a helyzet, mint bármikor. Február végére a tartozások újból elérték a konszolidáció előtti szintet, mintha meg sem történt volna az adósságrendezés” – jelentette ki Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
A februári kórházi adósságok adatai a napokban jönnek ki, ám azt már lehet tudni, hogy a Magyar Államkincstárnak már beszámolással nem tartozó modellváltó orvosi egyetemek tartozása a januári 13,7 milliárd forintról februárra 18,7 milliárdra nőtt (a Semmelweis Egyetem adatai nélkül). Azaz, egy hónap alatt több mint 40 százalékkal ugrottak meg az adósságaik.
Takács Péter egészségügyi államtitkár többször ígéretet tett, hogy márciusban újabb konszolidáció jön, de az orvostechnikai szektor képviselői szerint azóta nem érkezik arról információ, hogy pontosan mennyi és mikor.
Tóth Zsolt, a Mediklaszter főtitkára arról számolt be, hogy az orvostechnikai szállítók körében végzett felmérésükből az derült ki, a cégek többsége a feléhez sem jutott hozzá a tartozásainak, a lejárt kintlévőségi állományuk pedig visszatért a konszolidáció előtti szintre. A helyzet kritikus, a vállalkozások napról napra élnek. A kkv-k bevétel híján csődbe mennek, elbocsátják dolgozóikat, vagy leállítják a beszállításaikat.
A szervezetek azt kérik a kormánytól, hogy miharabb biztosítsák a lejárt fedezeteket, és a teljes konszolidációt.
Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója arra mutatott rá, hogy az egyre tarthatatlanabb helyzet következményei már megjelentek a kórházi ellátásban is. Ezt bizonyítják az egyre gyakoribb esetek, amikor ideiglenesen bezárnak kórházi osztályokat. Tavaly minden ilyen leállás 10-15 százalékában a kórházi eszközellátási zavarok álltak, ami a betegeken csattan. Egy éven belül még inkább érezhető lesz az eszközhiány, és ez mindaddig nem fog megváltozni, amíg nem kerül sor a lejárt adósságok kifizetésére.
„Különösen méltánytalan, hogy az orvostechnikai cégeknek egy állami szervvel kötött szerződésben előre ki kell fizetniük az áfát, ugyanakkor a vételár kifizetése bizonytalan. Tehát míg az állam tartja a markát, addig a vételárnál macska-egér játékot játszik a cégekkel. Ez elfogadhatatlan abban az országban, amely épp az EU soros elnökségét akarja betölteni” – tette hozzá az ETOSZ igazgatója.
Arról is szó esett a sajtótájékoztatón, hogy a politikai prioritások meghatározása a kormány feladata, az ideiek a honvédelem és a gazdasági növekedés beindítása, de egyik sem képzelhető el stabil egészségügyi ellátás nélkül.
Az áldatlan állapotok miatt a három orvostechnikai szervezet úgy döntött: az Állami Számvevőszékhez fordulnak, ugyanis az egészségügyi intézmények azokat a késedelmikamat-követeléseiket sem fizeti ki, amelyekről a vállalkozások értesítették őket, ez pedig jogszabálysértő gyakorlat.
„Az egyre durvább adósságfelhalmozódás már dolgozók elbocsátását eredményezte, de sok helyen leálltak az innovációk is. Emellett egy új európai eljárásnak is meg kell felelniük az orvostechnikai termékeknek, ami súlyos költségeket ró a cégekre, ami miatt többnek is személyi leépítésekbe kellett fognia” – sorolja Tóth Zsolt a káros következményeket.
Február 7-én a szektor képviselői találkoztak Lengyel Lászlónál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkáránál, ahol két javaslatról tárgyaltak. Az egyik az adósságrendezésre, a másik az egészségügy finanszírozására fókuszált. Ezen a tárgyaláson hangzott el, hogy közel 90 milliárdos újabb konszolidáció érkezik tavasszal, de azóta nincs további információ.
Arra a kérdésre, hogy a cégek miért nem választják azt a metódust, hogy a nem-fizetés esetén nem szállítják le a termékeket, azt mondta Rásky László, hogy ilyet nem tesznek. Az orvostechnikai cégek olyan emberfeletti elhivatottsággal működnek, hogy nélkülük nem működne a magyar egészségügy.
