Az intézkedés több millió magyar munkavállaló egészségi állapotát és a gazdaság teljesítőképességét egyaránt negatívan érinti. A felnőttkori alkalmasságvizsgálat mind munkavállalói, mind népegészségügyi szempontból fontos, hiszen a szűrővizsgálatok során a betegségek még korai, jól kezelhető szakban diagnosztizálhatóak és kezelhetőek - írta a MOK.
Gazdasági szempontból is belátható szerintük, hogy a havi 1000-2000 forint közötti összeg, amit a munkáltató egy munkavállalóra ebből a célból költ, különösebb megtakarítást nem jelent, ugyanakkor egy hosszabb táppénzes állomány, vagy egy munkaügyi per és kártérítési eljárás ennél jóval nagyobb kiadást eredményez.
A jogszabálytervezet a munkáltatók munkavédelmi felelősségét nem érinti, az összes munkaegészségügyi szolgáltatást a jövőben is kötelesek biztosítani, az egészségkárosodásokkal kapcsolatban továbbra is 100 százalékos kártérítési felelősséggel tartoznak majd.
A munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentésével indokolja a kormány frissen benyújtott, a „hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslata, hogy
általános jelleggel megszűnik a munkaköri alkalmassághoz kapcsolódó kötelező orvosi vizsgálat.
A javaslat ennek érdekében módosítaná munkavédelemi törvényt, de egyúttal kivételeket is engedélyez. Jogszabály ugyanis a jövőben is meghatározhat olyan munkaköröket (foglalkozásokat), ahol „a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni”.
(OS)
