Mégsem hazánk vezeti a daganatos megbetegedések listáját?

Az AIPM által szervezett onkológiai konferencián Bidló Judit egészségügyi helyettes államtitkár elöljáróban elmondta, hogy a daganatos betegségek száma sajnos nem csökken évről évre. Arról is beszélt, hogy a daganatos betegségek kezelésében az egészségügyi ellátórendszer szerepe nem több, mint 20 százalék, a többi az emberen és a környezetén múlik.

Előadásában arra is kitért, hogy az egészségügyi stratégiának három pillére van a daganatos betegségekben:

• az egészség megtartása egy életen át
• a betegségteher mérséklése
• támogató környezet-közösség.

Bidló Judit arra is kitért, hogy a daganatos betegségek terén is fontos a tudatosság növelése, amit az iskolai oktatással, felvilágosító kampányokkal, a szűrések újragondolásával és ösztönzésével, a digitalizáció hozzáférésével, a korai és precíz diagnózissal lehet motiválni.

„A daganatos megbetegedések területen él az úgynevezett 14 napos szabály, tehát aki daganatgyanúval bekerül a közegészségügybe, annak 14 napon belül képalkotó diagnosztikára kell kerülnie, akár a többi beteg hátrányára is” – jelentette ki a helyettes államtitkár.

Az egészségügyi kiadásokon belül a daganatra fordítja az állam a legtöbbet, mintegy 294 milliárd forintot. Ebből a legtöbb a vastagbél-, a tüdő-, prosztata-, és a melanomadaganatokra megy el.

Tényleg Magyarország a világelső, vagy sem?

Dr. Kiss Zoltán, a PTE KK. II. Belgyógyászati Klinika munkatársa arról a kutatásáról beszélt, amely azt vizsgálta, hogy valóban olyan extrémen kimagaslóan magas-e a magyar tumoros megbetegedések száma, ahogy évek óta az OECD és az európai uniós statisztikák mutatják, vagy sem?

Hiszen régóta tudjuk, hogy nemcsak Európában, hanem az egész világon a magyar tüdőrákosok száma a legmagasabb. Azonban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2001 óta vezetett daganatos betegekről vezetett adatbázisát megvizsgálva azt találta, hogy Magyarországon 2018-ban 57 ezer új esetet regisztráltak, ami jelentősen különbözik az OECD által közölt 66 ezres adattól.

Hogy mi okozhatja a 18 százalékos különbséget? Kiss doktor meglátása szerint az, hogy sokszor nem elérhetőek a magyar adatok, így az ország számait olyan országok arányszámaiból következtetik ki, amelyek rosszabbul állnak hazánknál. Ugyanis mint mondja, Magyarországon pontosabb boncolási rátákat vezetnek egyes országokhoz képest, azaz más módszertanuk van. Ennek köszönhető az is, hogy a KSH és a NEAK adatai is eltérnek egymástól.

A Magyar Orvosi Kamara más véleményen van, február óta zajló kampánya ezzel kapcsolatban is várja a március 8-i tüntetésre mindenkit: 

Kiss doktor előadásában arra is kitért a jó hírre, hogy a 40-59 éves férfiak daganatos betegségeinek éves átlagos csökkenése figyelhető meg 2011-2019 között. Ám a nőknél továbbra is az emlődaganat, a melanoma és a méhnyakrák vezet, míg a férfiaknál a vastag- és végbél, a légcső-, a tüdő- és a prosztatatumor áll.  

Szilágyi Dávid, az IQVIA magyarországi vezetője az onkológiát a gyógyszeripar szemszögéből vizsgálta meg. Mint mondta, az onkológia világszinten a legnagyobb dinamikusan növekvő gyógyszerpiac, ám több kihívás áll a szektor előtt, például egyre kisebb betegcsoportokra kell fejleszteni gyógyszereket és terápiákat, amelyek nagyobb anyagi teherrel is járnak – a pozitív előnyön túl.  

Nem tudni, az Onkológiai Intézetben mi történik

Dr. Polgár Csaba, az Onkológiai Intézet volt igazgatja, a Magyar Onkológusok Társaságának leköszönő elnöke a daganatellenes terápiákról beszélt annak kapcsán, hogy nemrégiben kijött az OECD ominózus halálozási rátája. Mint mondta, a háború előtt Dániával voltunk egy szinten, utána történt változás.

„A rendszerváltozás után platóra értünk, most értünk oda, hogy zárni kéne az ollót” – jelentette ki a leváltott igazgató.

Polgár doktor szerint a daganatos betegségekben az örökség, az öregedő társadalom, a szűrések és az edukáció hiánya, az életmód, valamint az is rossz eredményt okoz, hogy GDP-arányosan sem költünk annyit, mint más országok. Viszont ő is alátámasztotta, hogy még ha kicsit is, de javul a helyzet, hiszen a Magyar Rákregiszter valóban precízebben regisztrál, emiatt kerülhetünk mindig a legtöbb daganatos betegséget diagnosztizáló országok első helyére. Véleménye szerint az is tény, hogy a férfiak halálozásában már láthatóak a jobb eredmények, bár a magyar nők sajnos még mindig vezetnek.

„Az is tény, hogy a daganatok előfordulása 31,1 százalékkal növekedett Magyarországon az elmúlt években, de fontos, hogy ehhez képest a halálozás száma nem változott. Tehát nem igaz, hogy nem érdemes költeni a rákra, mert nem történik semmi, ugyanis 1975-2020 között 30 százalékkal csökkent a mortalitás” – tette hozzá.

Európában egyébként a rosszindulatú daganatok 40 százaléka megelőzhető lenne. Erre jó példa a magyarországi HPV-oltás, hiszen ebben jobban állunk, mint az EU-átlag.

Beszélt még arról is, hogy a robotsebészet megjelenésével milyen fejlődésen ment át az onkológia. Jelenleg az országban 7 daVinci robot műt daganatos betegeket, és nemsokára Győrben és Szegeden is munkába áll egy-egy gép. Azt is ecsetelte, hogy a sugár-, a kemo- és a biológiai immunterápiák milyen óriásit változtak mára. Ugyanakkor a precíziós medicina nehézségeiről is ejtett szót, miszerint egyre kisebb betegségcsoportot tudnak kezelni az egyre célzottabb terápiákkal, de ezek egyre költségesebbek.

Előadása végén röviden érintette az őt ért váratlan eseményt, miszerint a kormány leváltotta az Onkológiai Intézet éléről:

„Ami pedig most folyik az onkológia egyéb területén, azzal kapcsolatban azoknak kell levonniuk a tanulságokat, akik meghozták ezt a döntést és akik végre is hajtják” – jelentette ki zárszóként.

Moldvay Judit, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa a tüdőrákkal kapcsolatos terápiák fejlődéséről beszélt, hiszen ez az a daganatos betegség, amely vezető halálok nem csak Magyarországon, hanem világszerte. Hazánkban évente 10 ezer embert, világszerte 2,2 millió embert érint. Sőt, 45 százalékuknál a IV. stádiumban fedezik fel a betegséget, amikor már áttétes. Beszélt még a Karikó Katalin-féle nRNS-rákvakcináról is.

„Én voltam az a szerencsés, aki a világon az első beteget kiválaszthatam, hogy kikapjon egy ilyen vakcinát tesztelésre. Az még nem személyre szabott volt, ma a cél a még részletesebb vakcinák fejlesztése”- mondta az orvosnő.