Akár egy pirítósba, abonettbe, rizs-szeletbe való beleharapás, akár a popcorn, vagy a ropi ropogtatása, akár a leves szürcsölése, esetleg egy savanyú cukorka hangos, a fogakat is érintő szájban forgatása – egy mizofóniás ember mintha hangfalon keresztül felerősítve hallaná ezeket a hangokat, amitől borsódzik a háta.
Észak-Karolinában a Durham-i Duke Egyetemen már Mizofónia és Érzelemszabályozási Központ is létezik. Vezetője, Dr. Zach Rosenthal szerint ezek a hangok mind viszonylag mindennapiak, amelyek az emberi létezéssel járnak, a mizofóniában szenvedők mégis erősen visszataszítónak érzik őket.
Ez az érzés akár undorba és haragba is átcsaphat, és mérhető fizikai változásokkal járhat, például fokozott izomfeszüléssel, megemelkedett pulzusszámmal, vagy olyan érzelmi reakciókkal, mint például ingerlékenység, szégyen és szorongás. Van, akinél lefagyási reakciót, másnál menekülési kényszert vált ki, de egyesek akár verekedést is produkálhatnak, mert az erős adrenalinreakciójuk miatt úgy érzik, veszélyben vannak.De már az Egyesült Királyságban is foglalkoznak a kórképpel. Anglia lakosságának körülbelül 14 százaléka tud a saját mizofóniájáról - írja a The Guardian. De a valódi érintettséget 20 százalékra becsülik, tehát minden ötödik ember titokban, vagy nyíltan, de szenved a mizofóniától.
A rejtőzködés egyik oka, hogy nehéz beszélni róla. Mert lényegében ilyenkor azt kell mondani valakinek: Az, ahogy eszel és lélegzel, az a hang, ahogy életben tartod magad, visszataszít – és ezt nagyon nehéz udvariasan közölni.
A probléma megértésében talán az egyik legújabb, Oscar-díjra is felterjesztett Tár című film segíthet. A Cate Blanchett által alakított karmesternő extrémen reagál a metronóm hangjára.
Sokan azt mondják, hogy mindig is egy kicsit érzékenyek voltak a hangokra, de egy idő után azt vették észre, hogy hirtelen sokkal rosszabb lett a helyzet. Dr. Zach Rosenthal azt mondja, hogy általában késő gyermekkorban vagy korai tinédzserekben jelentkezik először, és gyakran a családtagokhoz köthető.
„Az emberek mindig azt kérdezik tőlem: miért pont a családomtól, a saját szüleimtől idegenkedem? A magyarázat egyszerű: valószínűleg velük voltál a legtöbbet, és ezekért a hangokért nem szabad hibáztatni őket. Elképzelhető, hogy egy testvéredet hallottad enni magad mellett, és amikor észrevetted ezt, az agyad elkezdett figyelni rá” – mondja a szakértő, aki így írja le az ezt követő ördögi kört:
Ha egy hang elkezd visszataszító lenni, utána jobban odafigyel az ember rá, de minél jobban odafigyel rá, annál inkább észreveszi, s minél többször észreveszi, annál irtózatosabbá válik…
Rosenthal tud olyan kapcsolatokról, amelyek a mizofónia miatt értek véget. Találkozott olyan emberekkel, akik többször elköltöztek, hogy elkerüljék a szomszédaikat. Másoknak az alapján kellett foglalkozást választaniuk, ahol anélkül dolgozhatnak, hogy a hangok zavarnák őket. De vannak trükkök is, például háttérzaj bevezetése étkezés közben.
Talán nem is csak a szájból eredő zajok a bűnösek
A kutatók egyébként csak nemrég azonosították az agy azon részeit, amelyek részt vesznek a mizofónia kialakulásában. Egy korábbi tanulmány szerint a leginkább a szájból származó mikrozajokra való érzékenységet az agy hallókérge és az orofaciális – az archoz és a szájhoz kapcsolódó kontrollterületek – közötti szuperérzékeny kapcsolatok okozzák.
Ám egy új tanulmány a világon elsőként azt vizsgálta, hogy mi történik az agyban, amikor az emberek dobolnak az ujjaikkal – ez egy másik hang, amely kiváltó okot jelenthet néhány mizofóniában szenvedő ember számára.
Az eredmények azt mutatták, hogy a mizofóniásoknál az ujjdobolásra való érzékenység az agy más régióival áll kapcsolatban, mint a rágási zajoknál.
"Kísérleteink arra mutatnak rá, hogy a mizofóniát nem csak az orofaciális motorkéreggel való szuperérzékeny agyi kapcsolatok okozzák" – mondja Heather Hansen a vizsgálat vezetője, Ohio-i pszichológus.
„Tényleges bizonyítékaink vannak az agyban arról, hogy az emberek nem csak azokat a hangokat nem szeretik, amelyek a szájból és az arcból jönnek, hanem más mikrozajokat sem. Ez egy fontos lépés a mizofónia megértésében” – tette hozzá.
A kísérlet ugyanis azt találta, hogy a három csoportba osztott résztvevőknél, akik magasabb pontszámot értek el a mizofóniában, erősebb kapcsolatot mutattak az ujjdobolással kiváltott erős undor vagy egyéb érzelmek az agy más területeivel. Azaz náluk a mikrozajoknak nem a hallókéreggel volt kapcsolata, hanem az insulával, az agykéreg más részével.
„Ezzel egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy megértsük a mizofónia megjelenési formáinak sokaságát. Ez megerősíti, hogy nemcsak a rágás, vagy más szájjal kapcsolatos hang miatt alakulhat ki mizofónia, hanem más ismétlődő zajok miatt is" – mondta.
