A 24.hu is emlékeztet arra cikkében, hogy a Magyar Orvosi Kamara nemrég felmérte, hogyan ítélik meg az orvosok az egészségügy átalakítását lehetővé tevő, nemrég elfogadott törvényt. Néhány nap alatt 4500 orvos válaszolta azt, hogy kész letétbe helyezni a felmondását, és ennél is többen mondanák fel az önként vállalt túlmunkát. Többek közt arról is, hogy számítottak-e ekkora ellenállásra, a portál Lénárd Ritát, a kamara alelnökét kérdezte.
A szakember szerint vízválasztó a most kialakult helyzet. Mint mondta, a 2020-ban elfogadott nagy orvosbéremelés után egyeztetés nélkül kaptakk egy egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, amiből akkor sikerült töröltetni a vezényelhetőséget és az alapbérek mínusz 20 százalékos eltérítését. A mostani törvénycsomaggal ezeket vezették vissza. Lénárd Rita emlékeztetett arra, hogy akkor azért nem állt fel sok orvos, mert a vitatott kérdések kikerültek a törvénytervezetből.
Akkor nem lett nagy baj, most viszont tényleg nagy baj van – jelentette ki.
Mint mondta, főleg a fiatalok körében körében várható felmondáshullám, de az idősebbek is elégedetlenek, ezt megmutatta az is, hogy a felmérésen 94 orvos jelezte, inkább nyugdíjba megy.
A 24.hu azon állítására, miszerint a törvény arra utal, hogy júliustól a szolgáltató esetlegesen 20 százalékkal csökkentheti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvos és szakdolgozók alapilletményét, ha a minősítés során a teljesítménye nem éri el a kívánt követelményeket, az alelnök így válaszolt:
Gondoljuk végig: januárban megkapják az orvosok a megállapodott 10 százalékos alapbéremelést, majd néhány hónap múlva azoktól, akik valamilyen, egyelőre ismeretlen szempontok alapján – úgymond „nem teljesítettek jól” – elveszik a kétszeresét, 20 százalékot. Ez nettó alapbércsökkentés. Arculcsapás.
Lehetetlen helyzetbe hozza az érintetteket a kirendelés
A kirendelési várható hatásaival kapcsolatban Lénárd Rita elmondta, a várakozások szerint ez alapjaiban borítja majd fel az ellátást úgy, ahogy még a Covid alatt sem történt. A korlátok és ellentételezés nélküli kirendelhetőség teljes és súlyos létbizonytalanságot jelent – tette hozzá az alelnök, feltéve a kérdést: ki az, aki csökkentett alapbért fogad el egy ilyen inflációs helyzetben, és ki az, aki minden ellentételezés nélkül elfogadja azt, hogy akár 60 kilométerrel arrébb, napi háromórás utazással tudja elérni azt a munkahelyet, ahova kirendelték?
Annak kapcsán, hogy bár hivatalosan a vezényelhetőség indoka az orvoshiány csökkentése, de ha az adott orvost átvezénylik, eredeti munkahelyén hogyan oldják meg a hiányát, Lénárd Rita válasza elég sötét jövőt festett: a szakember szerint ezeknek az orvosoknak a munkája rászakad majd a kollégákra, így az is pórul jár, aki nem lett átvezényelve. Kijelentette, ez annak az esete, amikor a pénzemet az egyik zsebemből a másikba teszem, de ettől nem lesz több pénzem. Ezzel az orvoshiányt nem lehet rendezni.
(24.hu)
