Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2022. szeptember 30-án 78,4 milliárd forint volt, ebből az egészségügyi intézményeké (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, valamint az egészségügyi ágazati háttérintézményeket) 38,4 milliárd forint. Ebből az állammal szemben fennálló tartozás 0,6 milliárd, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás pedig 37,8 milliárd, amelyből 0,9 milliárd forint államháztartáson belülre irányul.
A szeptemberi kórházi adósságok szinte feleannyival emelkedtek, mint augusztusban, most mégis nagyobb ez az összeg, mint egy évvel ezelőtt.
2021-ben, az év ugyanezen időszakában ugyanis ennél jelentősen kevesebb, 30,3 milliárd forint volt a kórházi adósságok összege. Igaz, hogy tavaly épp ebben az időszakban írtak jóvá 9 milliárd forintot, mert a kórházak egy összegben megkapták az év első négy hónapja után a Covid-ellátás költségeit.
Ugyanakkor a közel 40 milliárdos hátralék azt jelzi, hogy igaza lehet majd az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának, Rásky Lászlónak, aki szerint az év végére a kórházak adóssága elérheti majd az 50 milliárd forintot is.
Október közepére ígérték, hogy a kormány elé kerül a Belügyminisztériumban elkészített, az egészségügy átalakítását célzó tervezet, ami a Népszava birtokába jutott információkból tudható. A javaslatcsomagban több olyan átalakítási programpont is van, amely a kórházi adósságokra is hatással lehet. Például:
- az alapellátás kivételével a szabad orvosválasztás megszűnne az állami fenntartású intézményekben. Valamennyi beteget az adott időre éppen beosztott orvos láthatja el, helyette másik orvos nem igényelhető,
- jelenleg is zajlik az érintett 136 szolgáltató „feltérképezése”, amelynek pontosabb ütemtervéről januárig kellene egy újabb előterjesztésnek elkészülnie, ezt követően 2023. júliusától az intézmények a megyei központi kórházak telephelyeként működhetnének. Az átfogó felmérésre az előterjesztésben 620 millió forintot kér a BM.
- a jövőben egy megyében egy irányító, önálló jogi személyiséggel rendelkező egészségügyi intézmény működne, a városi kórházak a megyei irányító intézmények telephelyeiként, társkórházként működhetnének,
- a vidéki klinikai központokat érintő megyék (Hajdú-Bihar megye, Baranya megye, valamint Csongrád-Csanád megye), továbbá a főváros és Pest megye ellátása specifikus. Azaz valószínűleg ezeken a területeken más szabályok érvényesülnének.
- csökkentenék a várólistákat.
Ebben az évben a következőképpen alakultak a kórházi adósságok:
Legnagyobb adósok szeptemberben:
- Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő: 3,461 milliárd forint
- Dél-pesti Centrumkórház-Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet: 2,522 milliárd forint
- Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet: 1,917 milliárd forint
- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet: 1,764 milliárd forint
- Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet: 1,589 milliárd forint
Legjobb adósok szeptemberben:
- Állami Szívkórház – Balatonfüred, Almási Balogh Pál Kórház, Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő: 1 millió forint
- Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház, Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza: 5 millió forint
- Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet: 7 millió forint
- Parádfürdői Állami Kórház: 8 millió forint
- Békés Megyei Központi Kórház: 15 millió forint
