Európában és Amerikában a lakosság 2-5 százaléka szenved ételallergiától. Ám ételintoleranciától még többen, a tengerentúlon az emberek 28 százaléka, az európaiaknak pedig 15-30 százaléka. Lehet, hogy a számuk még ennél is magasabb, ugyanis vannak olyan betegek, akiknek olyan enyhe tünetei vannak, amelyek nem igényelnek orvosi ellátást, vagy nem érzékelnek tüneteket. A leggyakoribb ételallergén a tehéntej, a tojás, a földimogyoró és a diófélék.
Az ételallergia vagy élelmiszer-túlérzékenység az immunrendszer túlzott reakciója az élelmiszerekben található, jellemzően ártalmatlan fehérjékre. Enyhe tünete lehet a viszketés, bőrpír, a duzzanat, súlyosabb esetekben hányás, hasmenés, légzési nehézségek, sőt, akár életveszélyes állapot is beállhat.
Az önbevalláson túl az ételallergiák úgy is diagnosztizálhatóak, hogy a betegeket egészen kicsi allergén fehérjéknek vagy allergéneknek teszik ki a szájukon vagy a bőrön keresztül, és megfigyelik azonnali reakcióikat. De az orvosok gyakrabban inkább vérvizsgálatokat használnak az immunglobulin E vagy IgE szintjének mérésére. Ez egy speciális antitest, amelyet az immunrendszer aktivizálására és az allergének azonosítására használnak. Egészséges egyének vérében alacsony az IgE szint, az ételallergiás betegeknél sokkal magasabb.
Vannak azonban olyan emberek, akiknél a bőrszúrásos allergiateszt pozitív eredményt ad az IgE-szint mérsékelt emelkedése mellett, és nem észlelnek semmilyen allergiával kapcsolatos tünetet, amikor elfogyasztják az allergént. Ezt az állapotot néha tünetmentes szenzibilizációnak is nevezik. Ezért sok esetben az ilyen betegségben szenvedők nem is tudják, hogy ételtúlérzékenységük van.
De vajon hogy működik az allergia a testükben, ha a tünetmentesség miatt nem is tudnak róla? Kumi Nagamoto-Combs, az Észak-Dakotai Egyetem idegtudósa azt tanulmányozza, hogyan befolyásolja az agyat az ételallergia. Akkor kezdte el érdekelni a téma, amikor néhány családtagja túlérzékeny lett a tehéntejre. Csakhogy vannak, akik teljesen elkerülik a tejtermékeket, mert súlyos, életveszélyes tüneteket tapasztalnak magukon, ám egyeseknek nincs tipikus allergiás reakciójuk, ezért továbbra is esznek tejterméket, aztán egy-két nappal később látszólag egymással össze nem függő állapotok vagy betegségek alakulnak ki náluk.
„Én és más kutatók azt tapasztaltuk, hogy az élelmiszer-allergia befolyásolhatja az emberek agyát és a viselkedését azoknál is, akiknek nincsenek tipikus allergiás tünetei, de mégis túlérzékenyek” – mondja az idegtudós.
Viselkedési zavarokhoz kapcsolódó ételallergiák
A kutatók évtizedek óta azt gyanítják, hogy az élelmiszer-túlérzékenység a viselkedési zavarok egyik lehetséges oka. Egy 1949-es esetmegfigyelésnél viselkedési és hangulati zavarokat írtak le a betegeknél, miután bizonyos ételeket, például tejet és tojást ettek. Tüneteik azután javultak, miután eltávolították az étrendjükből a feltételezett élelmiszereket, ami arra utal, hogy valóban az élelmiszer-túlérzékenység volt a mumus. Érdekes, hogy ezek az emberek képesek voltak mindaddig enni az allergén ételekből, amíg úgy nem döntöttek, hogy elhagyják azokat. Ők azok, akik tünetmentesen érzékenyek, vagy toleránsak az allergénekre.
Számos, embereken végzett tanulmány alátámasztotta az ételallergiák és a különféle neuropszichiátriai rendellenességek, - köztük a depresszió, a szorongás, a figyelemhiányos vagy hiperaktivitási zavar és az autizmus - közötti összefüggést.
Ez megerősíti azt az elméletet, hogy az élelmiszer-allergénekre adott reakciók érinthetik az idegrendszert, és viselkedési rendellenességként nyilvánulhatnak meg.
Az élelmiszer-túlérzékenység neuropszichiátriai rendellenességeket okozó feltételezése azonban továbbra is ellentmondásos. Ugyanis az allergiák típusaiban, etnikai hátterében, étkezési szokásaiban és egyéb tényezőkben és a vizsgálatban résztvevők közötti különbségek egymásnak ellentmondó eredményekhez vezetnek. Ennél is fontosabb, hogy egyes tanulmányok egy kalap alá vette azokat, akiknek saját bevallásuk szerint volt ételallergiájuk és azokat is, akiknek laboratóriumilag megerősített allergiájuk volt.
Az egérkísérlet megadta a választ
Kumi Nagamoto-Combs laboratóriuma azt vizsgálta, hogy az ételallergia megnyilvánulhat-e viselkedési tünetként, különösen a tünetmentes egyéneknél. Az emberi vizsgálatok során tapasztalt egyéni különbségek minimalizálása érdekében úgy döntöttek, hogy egerekkel dolgoznak.
Azonos korú és genetikai hátterű egereket érzékenyítettek a tej allergén β-laktoglobulinjára vagy béta-laktoglobulinra (BLG), és ugyanazzal a táplálékkal etették őket, ugyanabban a szobában. A BLG-re érzékeny egerek mérsékelt, de szignifikánsan növekvő IgE-szintet termeltek, de nem mutattak ki azonnali allergiás reakciókat. Még két hétig is ehettek tejallergént tartalmazó ételeket anélkül, hogy nyilvánvaló tüneteket mutattak volna, annak ellenére, hogy megemelkedett az IgE-szintjük. Tehát ők „tünetmentes érzékenyek” voltak.
Ezután megfigyelték az állatokat, hogy a viselkedésük mutat-e érzelmi változásokat? Mivel az egereket nem kérdezhették meg, hogyan érzik magukat, úgy következtettek az „érzéseikre”, hogy megfigyelték a normális, „túlélés-orientált” viselkedésük változásait. Az egerek ösztönösen fedezik fel környezetüket, hogy élelmet és menedéket keressenek, miközben kerülik a potenciális veszélyeket. A „szorongó” egerek azonban több időt töltenek elbújva, hogy biztonságban legyenek. A „depressziós” egereket úgy azonosították, hogy rövid ideig a farkuknál megfogták őket. A legtöbb egér ilyenkor is folytatja a küzdelmet, hogy megszabaduljon a kellemetlen helyzetből, míg a depressziós egerek gyorsan feladják.
„Kísérleteinket olyan helyzetek szimulálására terveztük, amikor a tünetmentes érzékeny emberek egy nap alatt nagy mennyiségben, vagy néhány hétig minden nap kis mennyiséget fogyasztanak el az allergénből. Ezeket a helyzeteket úgy utánoztuk, hogy nagy mennyiségű tejallergént közvetlenül az érzékeny egerek gyomrába helyeztünk etetőcsővel, vagy allergén tartalmú egérlepedőt adtunk nekik, hogy apránként megegyék az allergént” – mesél a kutatásról Kumi.
Érdekes módon a béta-laktoglobulinra érzékeny egerek szorongásszerű viselkedést jeleztek egy nappal azután, hogy nagy mennyiségű allergént kaptak. Az érzékenyített egerek egy másik csoportja depresszióhoz hasonló viselkedést mutatott, miután két hétig kis mennyiségű allergént fogyasztottak.
Ezenkívül a BLG-érzékeny egerek agyi gyulladás és idegi károsodás jeleit mutatták, ami arra utal, hogy az agyban bekövetkező változások felelősek lehetnek viselkedési tüneteikért.
Vizsgálták az allergénfogyasztás hosszú távú hatását is úgy, hogy a BLG-érzékeny egereket egy hónapig allergén tartalmú étrenden tartották. Megfigyelték, hogy a szenzitizált egerekben csökkent az IgE-szint a hónap végére, ami azt jelzi, hogy az allergén kis mennyiségének folyamatos elfogyasztása csökkent immunválaszhoz, vagyis „deszenzitizációhoz” vezetett. Ezzel szemben megmaradtak az agyi gyulladás jelei, ami arra utal, hogy az allergének káros hatása megmaradt az agyban.
Krónikus agygyulladás
Azonban a kutatók még nem tanulmányozták az elhúzódó agyi gyulladást vagy ideggyulladást a tünetmentes érzékeny embereknél. Általánosságban elmondható, hogy a krónikus ideggyulladás az idegrendszeri degeneratív betegségek, például a sclerosis multiplex és az Alzheimer-kór ismert előidézője, bár e betegségek pontos okai nem ismertek. Az allergének neurogyulladásban betöltött szerepének tisztázása segíthet a kutatóknak, hogy valóban krónikus gyulladást váltanak-e ki, amely ezekhez a betegségekhez vezethet.
Ez a tudás különösen fontos lehet azoknak a betegeknek, akik orális immunterápián vesznek részt. Ez az allergiakezelés olyan megközelítése, amikor kis mennyiségű allergént kell fokozatosan elfogyasztani. A cél az immunrendszer deszenzitizálása és az anafilaxia vagy más életveszélyes allergiás reakciók előfordulásának csökkentése. 2020-ban az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága jóváhagyta a földimogyoró-allergén szabványos formáját az anafilaxia megelőzésére alkalmas gyermekgyógyászati betegeknél. Az idegrendszerre gyakorolt lehetséges hosszú távú hatása azonban nem ismert.
Az élelmiszer-allergének tehát hatással lehetnek a tünetmentes emberek agyára és viselkedésére is. Akik ezek után neurológiailag sajnos már nem is annyira tünetmentesek. Így, figyelembe véve, hogy miképpen reagál az agyunk az elfogyasztott ételre, teljesen új értelmet nyer az „az vagy, amit megeszel” kifejezés.
