Még mindig nem nyilvánvaló, hogy mi okozza ezt a fájdalmas, visszafordíthatatlan, ám kezelésekkel szinten tartható állapotot, de egy nemrég megjelent tanulmány szerint fontos, s talán korszakosnak mondható okot találtak a betegség mögött meghúzódó lehetséges tettesre. Ez pedig nem más, mint a bélrendszerben rejtőző baktériumok egyike.
Mi okozza a reumatoid arthritist?
A reumatoid arthritis egy autoimmun állapot, ami akkor alakul ki, amikor a szervezet immunrendszere önmaga ellen fordul. Ilyenkor az antitesteknek nevezett fehérjék, ahelyett, hogy a vírusok és baktériumok leküzdésében segítenének - ahogy normál esetben szoktak -, váratlanul az ízületeket kezdik el megtámadni.
A reumatoid arthritis egyébként nőknél kétszer-háromszor gyakoribb, mint férfiaknál, és jellemzően 30 és 50 éves kor között alakul ki. Előfordulhat fiatalabbaknál is, de 80 éves kor felett már nagyon ritkán jelentkezik.
A reumatoid arthritist okozó antitestek eredete évek óta fontos kutatási terület. Azt már tudjuk, hogy ezek az antitestek több mint 10 évvel a tünetek megjelenése előtt elkezdenek képződni olyan helyeken, mint a száj, a tüdő és a belek. Mostanáig azonban nem volt világos, hogy a kutatók miért találtak antitesteket ezeken a területeken.
A legújabb kutatást végző csoport egyik munkatársa azt írja, az volt a céljuk, hogy megvizsgálják, vajon mi válthatja ki ezeknek az antitesteknek a képződését. Pontosabban arra voltak kíváncsiak, hogy az úgynevezett mikrobiomban, azaz a belekben élő mikroorganizmusokban található baktériumok aktiválhatják-e a reumatoid arthritishez vezető immunválaszt. Mivel a mikrobák általában ugyanazokon a helyeken élnek, mint a reumatoid arthritist kiváltó antitestek - magyarul a székletben -, feltételezték, hogy e baktériumok válthatják ki ezeknek az antitesteknek a termelődését. Azt is feltételezték, hogy bár ezek az antitestek a baktériumok megtámadására szolgálnak, a reumatoid arthritis akkor alakul ki, amikor a beleken túlterjedve támadják meg az ízületeket.
A kutatók ezért arra törekedtek, hogy beazonosítsák azokat a bélbaktériumokat, amelyeket az antitestek kipécéznek. Ennek érdekében a reumatoid arthritis kockázatának kitett emberek székletében található baktériumokat ezeknek az antitesteknek kiteszik, mégpedig úgy, hogy csak azokat a baktériumfajokat izolálják, amelyek reagálnak és kötődnek az antitestekhez.
Meglepetésre, egy korábban ismeretlen baktériumfajt azonosítottak be azoknak az embereknek a bélrendszerében, akiknél reumatoid arthritist diagnosztizáltak, vagy akiknél a betegséget kiváltó antitesteket kimutatták.
Meagan Chriswell immunológus, a tanulmány szerzője egyébként az Oklahomai Cseroki Nemzet tagja, és azt javasolta, hogy nevezzék el ezt a baktériumfajt Subdoligranulum didolesgii-nek (a „didolesgii” cseroki nyelven ízületi gyulladást vagy reumát jelent), ezzel is jelezve, hogy bennszülött tudósok is hozzájárultak az orvostudományhoz, valamint arra a tényre, hogy a reumatoid arthritis nagyobb arányban érinti az őslakosokat, mint más populációkat.
A Subdoligranulum didolesgii -t korábban nem mutatták ki egészséges emberek székletében, és jelenleg nem ismert, hogy ez a baktérium mennyire elterjedt az általános populációban.
Azt is megállapították, hogy ezek a baktériumok speciális immunsejteket, úgynevezett T-sejteket aktiválhatnak a reumatoid arthritis-es betegekben. A T-sejtek gyulladásos reakciókat váltanak ki a szervezetben, és összefüggésbe hozhatók különböző autoimmun betegségek kialakulásával. Így az eredmények arra utalnak, hogy valóban ezek a bélbaktériumok aktiválhatják a reumatoid arthritisben szenvedők immunrendszerét, amelyek ahelyett, hogy megtámadná a többi baktériumot és vírust, az ízületeket támadja meg.
Megkerüli a bél tűzfalát
De még mindig nem ismert, hogy a reumatoid arthritisben szenvedőknél miért alakul ki ilyen immunválasz a Subdoligranulum didolesgii-re. Mindenesetre csak ő lehet a tettes, mert ez az a baktérium, ami csak az ízületi gyulladásban szenvedők bélrendszerében található, egészséges emberek belében nem. Az is tény, hogy sok immunválasz történik a belekben, de csak lokálisan, tehát azok nem terjednek át a test más területeire.
Ezért a kutatók azt gondolják, hogy a Subdoligranulum didolesgii elleni különösen erős bélrendszeri immunválasz lehetővé teszi, hogy az antitestek megkerüljék a bél „tűzfalát”, így terjedve át az ízületekre.
A hipotézis megerősítésére az egereknek szájon át Subdoligranulum didolesgii-t adtak, és figyelték a reakcióikat. Két héten belül az egerekben ízületi duzzanat alakult ki és antitestek kezdtek el fejlődni bennük, amelyek megtámadták az ízületeiket.
A reumatoid arthritis kezelésének jövője
Miközben ez az új vizsgálat végre rávilágít a reumatoid arthritis eredetére, a kutatók következő célja az, hogy felfedezzék, mennyire gyakoriak ezek a baktériumok az általános populációban, és megvizsgálják, hogy ezeknek a baktériumoknak a bélben való jelenléte vezethet-e a rheumatoid arthritis kialakulásához az emberekben.
Fontos megjegyezni, hogy az antibiotikumok valószínűleg nem segítenek a reumatoid arthritisben szenvedő betegek kezelésében. Bár a Subdoligranulum didolesgii autoimmun választ válthat ki egyes reumatoid arthritisben szenvedő betegnél, az antibiotikumok mind a hasznos, mind a káros baktériumokat kiirtják a bélből. Ezenkívül a baktériumok eltávolítása nem feltétlenül akadályozza meg az immunrendszert abban, hogy megtámadja az ízületeket, ha már elkezdődött a folyamat. A szakértői team reméli, hogy az újonnan felfedezett baktérium felhasználható lesz majd a reumatoid arthritis kezelésének tovább fejlesztésére, és remélhetőleg a betegség megelőzésére is.
