Az idei vesevilágnapon öt szakorvosi területet átfogó példaértékű együttműködés irányította a figyelmet a krónikus vesebetegségre (CKD), amely Magyarországon mintegy másfél millió embert érint. A Magyar Nephrologiai Társaság kezdeményezésére a Magyar Diabetes Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, valamint a hazai családorvosi szakma vezető képviselői tartottak konszenzuskonferenciát.
„Magyarországon minden tizedik lakosnak van valamilyen mértékű vesebetegsége. Több mint másfél millió idült vesebeteg él itthon, s az esetek legtöbbször összefonódnak a cukor- és a magas vérnyomással. Ennek ellenére máig ez egy aluldiagnosztizált kórkép, ennek köszönhető, hogy a súlyos betegek mintegy 70 százaléka szinte az utcáról kerül be a kórházba, akár egyből vesedialízisre. Ezért igen fontos a proaktivitás, hogy időben megtaláljuk a betegeket” – mondta bevezetőjében Dr. Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrológiai Társaság elnöke.
Csatlakozzon az év egyik legfontosabb egészségügyi szakmai eseményéhez, ahol a finanszírozási kihívásoktól kezdve a menedzserbetegségek kezelésén át egészen a legújabb digitális egészségügyi megoldásokig minden fontos témát érintünk!
Egészséggazdaság - Menedzser egészség 2025. március 27-én Merkely Bélával, Kulja Andrással, Zacher Gáborral és más neves szakértőkkel - jelentkezzen március 11-ig kedvezményes áron!
Részletek és jelentkezés >>
2040-re azt jósolják, hogy a krónikus vesebetegség az ötödik legnagyobb halálozási tényező lesz.
Mégis, ijesztő volta ellenére, még mindig keveset tud a lakosság róla, pedig szakértők szerint pár éven belül a krónikus vesebetegséghez köthető halálozás több mint 40 százalékos növekedést mutat majd. De nemcsak a betegség előfordulása, hanem azok költségei is egyre nőnek.
Magyarországon 2027-re 1,25 millió krónikus vesebeteg lesz. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy az esetek több mint kétharmada diagnosztizálatlan marad, az ő halálozási rátájuk tovább fog nőni. Pedig dr. Ladányi Erzsébet szerint a hazánkban néma népbetegségnek számító idült vesebetegség – időben diagnosztizálva – jól kezelhető. A ma már széles körben elérhető korszerű terápiáknak köszönhetően nagy arányban elkerülhetőek, illetve lassíthatóak a betegség súlyos, a vesét, valamint a szív- és érrendszert érintő szövődményei.
Fotó: Depositphotos
Dr. Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum vezetője, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke előadásában arról beszélt, hogy sajnos létezhet idült vesebetegség veseelégtelenség nélkül is.
A szakértő kiemelte: „A cukorbetegség az idült vesebetegség egyik leggyakoribb kiváltó oka. Az összes eset 50-60 százalékát a diabétesz és a prediabétesz okozza. Ezért különösen fontos a ma sok gyermeket érintő elhízást is górcső alá venni, hiszen ők még korábban ki vannak téve a vesét érintő károsodásoknak”.
Dr. Járai Zoltán, címzetes egyetemi tanár, a DBC – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Kardiológiai Profiljának profilvezető főorvosa, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára arra mutatott rá, hogy oda-vissza működik sajnos a hatás: a hipertónia krónikus vesebetegséget, míg a vesebetegség hipertónát okozhat.
Például a 160/100-as vérnyomás több mint hatszorosára növeli a vesebetegség kialakulásának esélyét.
„Magyarországon különösen magas a hipertónia előfordulása, a felnőtt lakosság több, mint 40 százalékát érinti, de sokan nem is tudnak róla. Az ideális értéke 120-130/80-90. Pedig a diagnózis felállítása nem bonyolult: egyszerű vérnyomásmérés és egy laborvizsgálat elegendő lehet a betegség felismeréséhez. És a korai diagnózis itt is kulcsfontosságú. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a férfiak 51 százalékánál, a nőknél 41 százaléknál diagnosztizálják a magas vérnyomás betegséget” – mondta el előadásában a főorvos.
Dr. Nyolczas Noémi, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház Kardiológiai Osztályának főorvosa azt magyarázta, hogy világszerte 523 millió ember szenved szív- és érrendszeri betegségben, ez a népesség 7,5 százaléka. Ez annak is köszönhető, hogy a krónikus vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek szoros összefüggésben állnak egymással. A középsúlyos és súlyos vesebetegek több mint fele a kardiovaszkulásris szövődmények miatt veszíti az életét, és ez fordítva is igaz. A szív- és érrendszeri pácienseknél kiugróan magas a krónikus vesebetegek aránya. Ahhoz azonban, hogy a betegségeket időben felismerjük, elengedhetetlen a szűréseket beépíteni a mindennapi ellátási gyakorlatba.
Dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszékének vezetője a magas rizikócsoportba tartozók szűrésére hívta fel a figyelmet. „Idősödik a lakosság, tovább is élnek az emberek, ezért is fontos a vesék egészsége. Sokszor a nem megfelelő folyadékbevitel az oka a beszűkült vesefunkcióknak. Fontos, hogy a krónikus vesebetegség szűrése beépüljön a mindennapi háziorvosi gyakorlatba, különösen a cukorbetegek és a magas vérnyomással élők esetében”.
Arra is rámutatott, hogy az egészséges életmód, a megfelelő gyógyszerek, valamint a rendszeres kontrollvizsgálatok kombinációjával a betegség egyensúlyban tartható. Ezt igazolja az is, hogy a kezelt krónikus vesebetegség 100 emberből csupán kettőnél alakul át veseelégtelenséggé.
