A nyári hőségben a kiszáradás elkerülése miatt életbevágó a megfelelő és folyamatos folyadékpótlás. E célból sokan tartanak a kocsijukban palackozott vizet vagy egyéb frissítőt, amiből útközben is tudnak kortyolgatni. Ez ugyan hasznos, mert így gyorsan és egyszerűen megoldható a hidratálás, másrészt viszont felvet néhány egészségügyi kérdést. Például, hogy okozhat-e akut megbetegedést, vagy növeli-e valamilyen tartós egészségügyi probléma kialakulásának kockázatát, ha a nyáron a kánikulában felhevülő kocsiban – olykor 50-70 Celsius-fokon – tárolt műanyag flakonos vizet vagy üdítőt isszuk.
Tudósok már korábban felhívták rá a figyelmet, hogy a folyadékkal együtt a plasztik palackokból kioldódó mikro- és nanoműanyagokat is beviszünk a szervezetünkbe. Hogy miből pontosan mennyit, azt csak megbecsülni lehet, de egy közelmúltbeli tanulmány aggasztó eredményre jutott: jelzi, hogy minden korttyal a korábbi becslésekhez képest több, szabad szemmel nem látható, parányi plasztikrészecskét küldünk a gyomrunkba.
Egy, a PNAS tudományos folyóiratban 2024-ben közzétett – a műanyagrészecskék többdimenziós profilalkotásán alapuló – kutatás szerint a mikro- és nanoműanyagok literenkénti koncentrációja a palackos vizekben nagyjából 110-370 ezer részecske között alakul. Becslések szerint ezek kilencven százaléka nanoműanyag – méretük a méter egymilliárdod része. A mikroplasztik részecskék ennél valamivel nagyobbak, de nem érik el az öt millimétert.
Fotó: Depositphotos
Ha az egyszer használatos műanyag palackot napokig az autóban hagyjuk nyáron, akkor a magas hőmérséklet befolyásolja annak működését és tulajdonságait. Amellett, hogy a PET-flakonokból kémiai adalékanyagok és mikro-, valamint nanoműanyagok oldódnak ki, a környezetből – a szánkról vagy a levegőből – különféle kórokozók kerülhetnek az ivóvízbe, ahol gyorsan elszaporodnak – idézte a New York Times témát körüljáró írásában Jaime Ross-t, a Rhode Island-i Egyetem idegkutatóját. Ross évek óta tanulmányozza, hogy a mikroműanyagoknak való tartós kitettség hogyan hathat a szervezetünkre.
Most akkor igyuk vagy ne igyuk?
A lap által megkérdezett, környezetszennyezéssel kapcsolatos kutatásokat végző geokémikus, Beizhan Yan elmondta: nem tud olyan tanulmányról, ami kimondottan a forró autóban hagyott műanyag palackok tulajdonságait vizsgálta volna. A Columbia Egyetemen dolgozó szakember szerint viszont a témához kapcsolódó korábbi kutatási eredményekből le lehet vonni bizonyos következtetéseket.
Egy 2013-ban közzétett tanulmányból például az derült ki, hogy a két hétig 77 Celsius-fokon tárolt, bontott és már megkóstolt palackos termékekben, pontosabban teákban, gyümölcslevekben, sportitalokban és vizekben baktériumok, penészgombák és élesztőgombák szaporodtak el. A New York Timesnak nyilatkozó Jaime Ross szerint a mikrobák sokasodásához 60-70 Celsius-fokon már néhány óra is elég. A szakember hozzátette: egyelőre nem vizsgálták, hogy ezek pontosan milyen betegségeket okozhatnak, azt viszont aggasztónak tartja, hogy korábbi kutatások során a szobahőmérsékleten tárolt, bontott palackos üdítőkben potenciális megbetegedést okozó Staphylococcus aureus baktériumot is találtak. Ez még önmagában nem jelent feltétlenül rosszat, hiszen Staphylococcus aureus az egészséges emberek bőrén és orrnyálkahártyáján is él, de a baktérium a szervezetbe jutva bizonyos körülmények között súlyos betegséget – például hólyaghurutot, agyhártyagyulladást, egyes törzsei pedig ételmérgezést – okozhat.
Mi minden lehet a vízben?
A hőre lágyuló PET, vagyis polietilén-tereftalát palackokból kémiai adalékanyagok, például fenolok – mint a műanyaggyártásban gyakran használt biszfenol-A, rövidítve BPA – és nehezen lebomló ftalátok szabadulhatnak fel.
Az UV-sugárzás a műanyag polimereket apró darabokra bontja, amelyek aztán a vízbe, onnan pedig a szervezetünk jutnak. Az említett vegyületeknek való tartós kitettség bizonyítottan hatással lehet a hormonháztartás működésére. A mikro- és nanoműanyagok pedig évtizedek alatt felhalmozódhatnak a belső szervekben: például a vesében, a májban, de képesek lerakódni az agyban is.
Fotó: Depositphotos
Mi lehet a megoldás?
Néhány felmelegedett palackos ásványvíztől vagy üdítőtől még nem leszünk betegek. Ahogy valószínűleg több száz litertől sem. (Arra most nem térünk ki, hogy vannak a világnak olyan területei, ahol az éghajlati vagy vízellátási problémák miatt hőmérséklettől függetlenül a palackozott víz az egyetlen vagy éppen a legbiztonságosabb megoldás.) A szakemberek szerint viszont folyadékpótlás szempontjából is érdemes tudatosan felkészülni a kánikulára.
PET-palackok helyett ezért utazás közben inkább a rozsdamentes acélból vagy üvegből készült kulacsot ajánlják, de megfelelő alternatíva lehet a BPA-mentes műanyag palack is. Utóbbi esetében mindig ellenőrizzük, hogy a BPA helyett milyen adalékanyagot használt a gyártó, mert a pótlásra használt adalékanyagok is lehetnek egészségre károsak.
A bontott vizeket vagy üdítőket nem érdemes napokig az autóban tárolni, ezeket inkább dobjuk ki, vagy használjuk fel öntözésre.
Nem tudunk lemondani róla
A palackozott vizek globális piaci forgalmát 2024-ben közel 349 millárd dollárra (mai árfolyamon körülbelül 122 ezer milliárd forintra) becsülték. Az elemzők a következő években ugrásszerű növekedéssel számolnak: előrejelzések szerint a piac forgalma 2030-ra elérheti a 509 milliárd dollárt, ami 6,4 százalékos összetett éves növekedési rátát valószínűsít. Tavaly az ázsiai-csendes-óceáni piac fejlődött a legdinamikusabban: a globális forgalom közel 46 százalékát itt bonyolították.
Ami a piaci trendeket illeti: 2024-ben a forgalom 75,7 százaléka szénsavmentes palackozott vizek eladásából származott. Csomagolás alapján a PET-palackos mentes vizek voltak a legkelendőbbek: a bevétel 80 százalékát ezek eladása tette ki. A csomagolás mérete alapján a közepes méretű palackozott vizek bizonyultak a legnépszerűbbnek.
