A napokban hatra emelkedett a metanolmérgezés következtében elhunyt külföldi turisták száma Laoszban, ám az ausztrál média jelentése szerint az érintettek száma jóval magasabb lehet: további 12 turistáról írnak, akiket hasonló okból laoszi kórházakban kezelnek. Ahogy arról a BBC is beszámolt, a laoszi áldozatok – akik között két 19 éves ausztrál lány, valamint egy 19 és egy 20 éves dán lány is van – a gyanú szerint pancsolt alkoholt fogyasztottak. Az ausztrál Holly Bowles és barátnője, Bianca Jones november 13-án került kórházba súlyos tünetekkel, de mivel a diagnózis felállításával az orvosok elkéstek, nem lehetett megmenteni az életüket.
A lányok a fővárostól körülbelül két órányira fekvő kisváros, Vang Vieng egyik hostelében szálltak meg, ahol a rosszullétüket megelőző este körülbelül száz emberrel együtt ittak a hostel által kínál welcome drinkből. Egyelőre nem derült ki, hogy az áldozatok ott fogyasztották-e a pancsolt alkoholt, a metanolmérgezés tünetei ugyanis 24 órán belül jelentkeznek, így ha több helyen iszogattak aznap, több lehetséges forrás is szóba jöhet. Az viszont biztos, hogy az elhunytak közül öten ennek a szállónak a vendégei voltak. Azt, hogy az áldozatok hol juthattak hozzá a metanollal szennyezett italhoz, a laoszi hatóságok még vizsgálják.
Miért életveszélyes a metil-alkohol?
A metanol, más néven metil-alkohol pusztító hatásával a laoszi tragédiával összefüggésben a Conversation is foglalkozott, részletesen körüljárva a fogyasztásával járó potenciális egészségügyi következményeket. A metanol is alkohol, csakúgy, mint az etanol, amit a különféle alkoholos italokkal rendre beviszünk a szervezetünkbe. Mindkettő színtelen és gyúlékony folyadék, ám kémiai szerkezetük eltérő. A metanol egyetlen szénatomból áll, az etanol viszont kettőből, ami azt eredményezi, hogy másképp bomlanak le, és másképp is dolgozza fel azokat a szervezetünk.
A metanol emberi fogyasztásra alkalmatlan, mert erősen mérgező: számos ipari és háztartási termékben, tisztítószerben található meg a szélvédőmosó folyadéktól kezdve a fagyálló folyadékon át az üzemanyagig és a lakkokig. Az etanol metabolizációjánál – lebomlásánál – egy acetaldehid nevű, érett gyümölcsökben és kenyérben is megtalálható szerves vegyület képződik, ami a szervezetben acetáttá, más néven ecetsavvá alakul. Ha nagy mennyiség keletkezik belőle, akkor fejfájást és rossz közérzetet okoz: ezért érezhetjük túlzott alkoholfogyasztás után másnaposnak magunkat.
A metanol viszont, ami előbb formaldehiddé (egy tartósításra és konzerválásra használt vegyi anyaggá), majd maró hatású hangyasavvá bomlik, komoly pusztítást képes végezni a szervezetünkben. Az ecetsavval ellentétben ugyanis – ami számos élettani folyamathoz hozzájárul –, megmérgezi a sejtek anyagcseréjében kulcsszerepet játszó sejtszervecskéket, a mitokondriumokat. Emiatt anyagcserezavar, úgynevezett metabolikus acidózis lép fel, ami nagymértékű savfelhalmozódással jár, és károsan hat egyebek mellett a máj, valamint a központi idegrendszer működésére.
Fotó: Depositphotos
A metanolmérgezés ezért eszméletvesztést, retinakárosodást, súlyos esetben pedig teljes vakságot, kómát, vagy akár halált is okozhat. A metanolmérgezés jellemző tünetei közé tartozik a hányinger, a hányás és a hasi görcsök. Ám mivel ezek a meglehetősen általános szimptómák gyakran kísérik a különféle emésztőrendszeri problémákat, a pontos diagnózis felállítása nem egyszerű feladat. Gyakran csak akkor kerül rá sor, amikor az érintett már visszafordíthatatlan egészségkárosodást szenvedett.
Fontos tudni, hogy mérgezést nem csak metanoltartalmú étel vagy ital fogyasztása okozhat. Belélegzéssel, sőt, bőrkontaktus révén is a szervezetünkbe kerülhet, például falfesték vagy festékeltávolításra használt tisztítószerek használatával, szennyezett levegővel vagy talajvízzel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a globális napi metanolfelhasználás már tíz éve is elképesztő méretű volt: napi 225 millió liter.
Létezik speciális kezelés a metil-alkohol-mérgezés ellen?
A beteg felépülése és a maradandó károsodások kialakulásának esélye nagyban függ az elfogyasztott metanol mennyiségétől, és a diagnózis felállításának, valamint a kezelés megkezdésének idejétől. Maradandó látáskárosodás viszont még akkor is bekövetkezhet, ha a beteg nem fogyasztott halálos metil-alkohol dózist. És hogy mi tekinthető halálos adagnak? Egy felnőtt esetében 50-75 gramm tiszta metanol elfogyasztása végzetes. Ami egy 85-90 kilogrammos férfi esetében nagyjából egy deciliternek felel meg. Átlagos testsúlyú nők esetében ennek a mennyiségnek a fele is elég lehet a tragikus végkimenetelhez. Ám a testsúlyon és a biológiai nemen kívül egyéni érzékenységtől is függ, hogy kinél milyen mennyiség okozhat súlyos vagy akár életet veszélyeztető egészségkárosodást.
Metanolmérgezés esetén szupportív, vagyis támogató kezelést alkalmaznak, ami egyebek mellett a beteg légzésének elősegítésére irányul. Emellett fontos, hogy eltávolítsák szervezetéből a képződő metanolt és metabolitjait – dialízissel –, és különböző gyógyszerek adagolásával megakadályozzák a további hangyasavképződést.
Hogyan kerülhet a metil-alkohol az italba?
Metanol gyakorlatilag bármilyen szeszesitalban lehet, ám nagyobb valószínűséggel fordul elő a magasabb alkoholtartalmú és hagyományosan főzöttekben, például gyümölcsborokban. A gyümölcsökben és az erjesztett italokban fellelhető, kis mennyiségű és természetes módon képződő metil-alkohol nem mérgező. A sörben például az WHO közlése szerint literenként 6-27 milligramm, a töményebb szeszek esetében pedig a 10-220 milligramm még teljesen elfogadhatónak számít. Probléma akkor van, ha a lepárlási folyamatok során a biztonságosnak tartottnál jóval magasabb koncentrációban keletkezik metanol.
Arra is van példa, hogy a metil-alkoholt szándékosan keverik gyárilag vagy házilag főzött italokba, így növelve az alkoholtartalmukat. Éppen ezért – ahogy arra élelmiszeripari szakemberek is igyekeznek felhívni a figyelmet – a külföldi utazások során óvatosan érdemes kóstolgatni, és kizárólag megbízható forrásból származó, vagyis jó hírű, italárusítási engedéllyel rendelkező helyekről származó szeszt ajánlott fogyasztani. A házilag készült fermentált – erjesztettgyümölcs-alapú – alkoholos itókákat kínáló területeken, például Délkelet-Ázsiában, az indiai szubkontinensen és Afrika egyes részein pedig nem árt még inkább odafigyelni, mi kerül a poharunkba.
