6p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdásztól!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy portugál tanulmány már 2003-ban felmérte, hogy az augusztusi hőhullámban a klíma nélküli kórtermekbe került betegek közül hány százalékkal többen haltak meg, mint a légkondicionált betegszobákban lévők közül. Lapunk megtudta, hogy a Magyar Kórházszövetség a korábbi hiánypótló felmérését sajnos nem kívánja megismételni.

Péntekre épp alábbhagyott a hőség, mégis igen fontos, hogy milyen kevés felmérés van arra vonatkozólag, amely összeveti a klímával felszerelt és a klíma nélküli kórházi többlethalálozásokat. Portugáliában azonban ezt már 2003-ban megtették, ahol a kórházak 49 százaléka, azaz 41 kórház vett részt a felmérésben. A tanulmány a 2003 augusztusi hőhullámban vetette össze a klimatizált és az anélküli kórtermekben bekövetkezett haláleseteket.

Kiderült, hogy a hűtött kórtermekben fekvő betegek közül 40 (!) százalékkal kevesebben haltak meg, mint a légkondicionáló nélküli helyiségekben.

Ugyanis, ahol a 40 fokos kórtermekben tartózkodnak a betegek, a gyógyulás sokszor a lehetetlen kategóriába sorolódik. Elég, ha a frissen műtött sebekre gondolunk, amelyek elfertőződnek, és képtelenek regenerálódni.

2019-ben a magyar kórtermek 98 százalékában nem volt klíma. Ma sem lehet sokkal jobb ez az arány
2019-ben a magyar kórtermek 98 százalékában nem volt klíma. Ma sem lehet sokkal jobb ez az arány
Fotó: Depositphotos

Magyarországon ilyen statisztika információink szerint még nem készült, ám a Magyar Kórházszövetség 2019-es felmérése fontos kapaszkodó volt, hogy mégis hány kórházban van klímaberendezés. A portugál adatokhoz hasonlóan, a Magyar Kórházszövetségnek akkor 108 kórházból 46 válaszolt. Ebből az derült ki, hogy öt évvel ezelőtt:

  • az intézmények 67 százalékának volt a központi műtője klímás,
  • 59 százalékuknak az intenzív osztálya is hűtött,
  • a betegszobáknak azonban csak 2 (!) százaléka volt klimatizált, tehát 98 százalékukban nem volt hűtés,
  • az ambuláns vizsgálóknak csak 9 százalékát klimatizálták.

Magyar Péter kórházbejárása kapcsán ismét előtérbe került e probléma. A Tisza Párt elnöke rámutatott, hogy a helyzet továbbra sem igen változott az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest, a meglévő klímák tisztítását pedig nem végezték el, ami szintén óriási károkat tud okozni.

Ennek apropóján a Magyar Kórházszövetséget arról kérdeztük, vannak-e újabb statisztikáik a kórházak infrastruktúrájáról, hiszen azóta eltelt öt év, vagy készül-e újabb hiánytpótló felmérés.

"A Magyar Kórházszövetség jelenleg nem tervez hasonló nagyszabású felmérést a kórházakban" - válaszolta lapunk megkeresésére Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.

Az augusztusi kórháziklíma-mizéria kapcsán az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ) is megkerestük, és ezekre a kérdésekre vártunk válaszokat:

  • vezetnek-e célzott statisztikát, hogy a pár éve felgyorsult klímaváltozás miatt a sokszor klíma nélküli kórtermekben nyáron mennyivel magasabb a többlethalálozás Magyarországon?
  • ha igen, az utóbbi években, illetve idén mennyivel volt több a kórházi többlethalálozás a kánikula miatt?
  • ha nincs ilyen statisztika, tervezik-e, hogy kialakítanake erre egy protokollt?

Az OKFŐ ugyan nem válaszolt, de az RTL Híradónak nyilatkozó Páldy Annától, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szaktanácsadójától megtudhattuk, hogy az idei hőhullám miatt annyit dolgoztak a mentők, mint a Covid csúcsidőszakában. Naponta 4300 hívást kaptak a rosszullétek miatt. A szakértő hozzátette, hogy az átlagoshoz képest legalább 10-15 százalékkal többen halnak meg a kánikula miatt.

Ám ez nem azonos a kórházi többlethalálozással, hiszen az még ennél is jóval magasabb – lásd a portugál felmérést –, hiszen ott a betegségek és leromlott egészségügyi állapotok még inkább visszavetik a túlélési esélyeket a forró kórtermekben.

Az Átlátszó cikke ugyan megemlíti, hogy egy ausztrál tanulmány szerint 1990-2019 között Magyarországon a kánikula miatt 10 millió lakosra 890 több haláleset jutott a vizsgált időszakban, ám ezek még mindig nem azonosak a magyar kórházak erre vonatkozó statisztikáival – elképzelhető, hogy ezeket nem is vezetik.

A DK-s Vadai Ágnes kórházi klímákat firtató parlamenti írásos kérdésére adott szeptember 4-i válaszában Rétvári Bence államtitkár azt írta:

2018-2024 között 16 milliárd forint értékben történtek légtechnikai beruházások a kórházakban, és az elmúlt három évben a kormány 14 kórházban több mint 10 milliárd forintot fordított a rendszerek cseréjére vagy teljes felújítására. Ám Rétvári új klímák felszerelését nem említi, mint ahogy azt sem, hogy pontosan melyik kórházakról van szó.

Egyre nagyobb probléma a kánikula

2023-ban az extrém hőség miatt több mint 47 ezer ember halt meg Európában a Barcelona Institute for Global Health Kutatóközpont szerint. Nem meglepő módon Dél-Európában volt a legmagasabb a halandóság 2023-ban. Az idei év azonban mindenféle melegrekordot megdöntött, tehát valószínűleg a 2024-es év fogja vinni a prímet. Becslések szerint tavaly Olaszországban 12 743 fő halt meg tavaly a hőség miatt, Görögországban 4339, Németországban 6376, Franciaországban 2734, Bulgáriában 1670.

A barcelonai statisztika szerint Magyarországon „csak” 294 fő.

A Meteorológiai Világszervezet és az EU Kopernikusz éghajlati ügynöksége nemrégiben közzétett jelentései szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol a hőmérséklet nagyjából kétszerese a globális átlagnak.

Az Egyesült Államokban 1999 és 2023 között egy kisvárosnyi ember, 21 518 fő halt meg hővel összefüggésben. A vizsgált időszakban a hőség okozta halálesetek legalacsonyabb száma a tengerentúlon 2004-ben volt, akkor 311 fő hunyt el, míg a legmagasabb 2023-ban, amikor 2325.

Egy New York-i kutatócsapat rávilágított, hogy 2013-2022 között a klímával felszerelt lakásokban nem fordult elő hőséggel összefüggő haláleset, ám ahol nem volt klíma, vagy valamiért nem működött, ott minden második haláleset a kánikula végzetes hatása miatt történt. Hiszen a szívbe jutó vér mennyisége jelentősen megnő a hőhatás alatt, és már fél többletfok is elég ahhoz, hogy az egészséges szív a maximális kapacitás 60-70 százalékán működjön csak. 

Írországban pedig arról készült kimutatás, hogy a meleg napokon a sürgősségi kórházi felvételek 8,5 százalékkal voltak magasabbak a hőség okozta betegségek miatt, mint a mérsékelt hőmérsékletű napokon. A legrosszabb forgatókönyv szerint a század végére akár 1400 további haláleset is történhet Írországban évente.

Az éghajlati válság 2050-re 14,5 millió ember halálát okozhatja és 12,5 billió dolláros gazdasági veszteséget okozhat majd világszerte.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!