Péntekre épp alábbhagyott a hőség, mégis igen fontos, hogy milyen kevés felmérés van arra vonatkozólag, amely összeveti a klímával felszerelt és a klíma nélküli kórházi többlethalálozásokat. Portugáliában azonban ezt már 2003-ban megtették, ahol a kórházak 49 százaléka, azaz 41 kórház vett részt a felmérésben. A tanulmány a 2003 augusztusi hőhullámban vetette össze a klimatizált és az anélküli kórtermekben bekövetkezett haláleseteket.
Kiderült, hogy a hűtött kórtermekben fekvő betegek közül 40 (!) százalékkal kevesebben haltak meg, mint a légkondicionáló nélküli helyiségekben.
Ugyanis, ahol a 40 fokos kórtermekben tartózkodnak a betegek, a gyógyulás sokszor a lehetetlen kategóriába sorolódik. Elég, ha a frissen műtött sebekre gondolunk, amelyek elfertőződnek, és képtelenek regenerálódni.
Fotó: Depositphotos
Magyarországon ilyen statisztika információink szerint még nem készült, ám a Magyar Kórházszövetség 2019-es felmérése fontos kapaszkodó volt, hogy mégis hány kórházban van klímaberendezés. A portugál adatokhoz hasonlóan, a Magyar Kórházszövetségnek akkor 108 kórházból 46 válaszolt. Ebből az derült ki, hogy öt évvel ezelőtt:
- az intézmények 67 százalékának volt a központi műtője klímás,
- 59 százalékuknak az intenzív osztálya is hűtött,
- a betegszobáknak azonban csak 2 (!) százaléka volt klimatizált, tehát 98 százalékukban nem volt hűtés,
- az ambuláns vizsgálóknak csak 9 százalékát klimatizálták.
Magyar Péter kórházbejárása kapcsán ismét előtérbe került e probléma. A Tisza Párt elnöke rámutatott, hogy a helyzet továbbra sem igen változott az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest, a meglévő klímák tisztítását pedig nem végezték el, ami szintén óriási károkat tud okozni.
Ennek apropóján a Magyar Kórházszövetséget arról kérdeztük, vannak-e újabb statisztikáik a kórházak infrastruktúrájáról, hiszen azóta eltelt öt év, vagy készül-e újabb hiánytpótló felmérés.
"A Magyar Kórházszövetség jelenleg nem tervez hasonló nagyszabású felmérést a kórházakban" - válaszolta lapunk megkeresésére Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.
Az augusztusi kórháziklíma-mizéria kapcsán az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ) is megkerestük, és ezekre a kérdésekre vártunk válaszokat:
- vezetnek-e célzott statisztikát, hogy a pár éve felgyorsult klímaváltozás miatt a sokszor klíma nélküli kórtermekben nyáron mennyivel magasabb a többlethalálozás Magyarországon?
- ha igen, az utóbbi években, illetve idén mennyivel volt több a kórházi többlethalálozás a kánikula miatt?
- ha nincs ilyen statisztika, tervezik-e, hogy kialakítanake erre egy protokollt?
Az OKFŐ ugyan nem válaszolt, de az RTL Híradónak nyilatkozó Páldy Annától, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szaktanácsadójától megtudhattuk, hogy az idei hőhullám miatt annyit dolgoztak a mentők, mint a Covid csúcsidőszakában. Naponta 4300 hívást kaptak a rosszullétek miatt. A szakértő hozzátette, hogy az átlagoshoz képest legalább 10-15 százalékkal többen halnak meg a kánikula miatt.
Ám ez nem azonos a kórházi többlethalálozással, hiszen az még ennél is jóval magasabb – lásd a portugál felmérést –, hiszen ott a betegségek és leromlott egészségügyi állapotok még inkább visszavetik a túlélési esélyeket a forró kórtermekben.
Az Átlátszó cikke ugyan megemlíti, hogy egy ausztrál tanulmány szerint 1990-2019 között Magyarországon a kánikula miatt 10 millió lakosra 890 több haláleset jutott a vizsgált időszakban, ám ezek még mindig nem azonosak a magyar kórházak erre vonatkozó statisztikáival – elképzelhető, hogy ezeket nem is vezetik.
A DK-s Vadai Ágnes kórházi klímákat firtató parlamenti írásos kérdésére adott szeptember 4-i válaszában Rétvári Bence államtitkár azt írta:
2018-2024 között 16 milliárd forint értékben történtek légtechnikai beruházások a kórházakban, és az elmúlt három évben a kormány 14 kórházban több mint 10 milliárd forintot fordított a rendszerek cseréjére vagy teljes felújítására. Ám Rétvári új klímák felszerelését nem említi, mint ahogy azt sem, hogy pontosan melyik kórházakról van szó.
Egyre nagyobb probléma a kánikula
2023-ban az extrém hőség miatt több mint 47 ezer ember halt meg Európában a Barcelona Institute for Global Health Kutatóközpont szerint. Nem meglepő módon Dél-Európában volt a legmagasabb a halandóság 2023-ban. Az idei év azonban mindenféle melegrekordot megdöntött, tehát valószínűleg a 2024-es év fogja vinni a prímet. Becslések szerint tavaly Olaszországban 12 743 fő halt meg tavaly a hőség miatt, Görögországban 4339, Németországban 6376, Franciaországban 2734, Bulgáriában 1670.
A barcelonai statisztika szerint Magyarországon „csak” 294 fő.
A Meteorológiai Világszervezet és az EU Kopernikusz éghajlati ügynöksége nemrégiben közzétett jelentései szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol a hőmérséklet nagyjából kétszerese a globális átlagnak.
Az Egyesült Államokban 1999 és 2023 között egy kisvárosnyi ember, 21 518 fő halt meg hővel összefüggésben. A vizsgált időszakban a hőség okozta halálesetek legalacsonyabb száma a tengerentúlon 2004-ben volt, akkor 311 fő hunyt el, míg a legmagasabb 2023-ban, amikor 2325.
Egy New York-i kutatócsapat rávilágított, hogy 2013-2022 között a klímával felszerelt lakásokban nem fordult elő hőséggel összefüggő haláleset, ám ahol nem volt klíma, vagy valamiért nem működött, ott minden második haláleset a kánikula végzetes hatása miatt történt. Hiszen a szívbe jutó vér mennyisége jelentősen megnő a hőhatás alatt, és már fél többletfok is elég ahhoz, hogy az egészséges szív a maximális kapacitás 60-70 százalékán működjön csak.
Írországban pedig arról készült kimutatás, hogy a meleg napokon a sürgősségi kórházi felvételek 8,5 százalékkal voltak magasabbak a hőség okozta betegségek miatt, mint a mérsékelt hőmérsékletű napokon. A legrosszabb forgatókönyv szerint a század végére akár 1400 további haláleset is történhet Írországban évente.
Az éghajlati válság 2050-re 14,5 millió ember halálát okozhatja és 12,5 billió dolláros gazdasági veszteséget okozhat majd világszerte.
