A tartós kánikula felbecsülhetetlen egészségügyi, gazdasági és ökológiai károkkal jár. A klímaváltozás hatására globálisan tapasztalható extrém hőség évtizedek óta komoly fejtörést okoz a tudósoknak és a kutatóknak. Ám a helyzet néhány éve csúcsosodott ki igazán, amikor a nyári hónapokban a világ olyan országaiban is tartósan 40-45 Celsius-fok körül alakult a legmagasabb nappali hőmérséklet, ahol korábban nem volt jellemző az extrém hőség. 2021-ben egy kanadai faluban például 46 °C-ot mértek júniusban – melegebbet, mint Dubajban.
A jelenlegi éghajlati jellemzőket és a klímaváltozást felgyorsító körülményeket figyelembe véve a nyarak a következő években szó szerint pokoliak lehetnek. A kérdés csak az: hova tovább? Indiában és Szaúd-Arábiában már eddig is ezrek haltak meg a kora nyári hőhullámokban: az 50 Celsius-fokos hőmérsékletet az emberi szervezet tartósan nem képes tolerálni.
Szaúd-Arábiában szó szerint megfőnek
Minden évben több millió muszlim gyűlik össze a mekkai zarándoklat idején (haddzs), vállalva a kánikulával járó egészségügyi kockázatokat is. Idén viszont a szokásosnál is nagyobb a hőség Szaúd-Arábiában: egy hét alatt legalább 900 zarándok halt meg a forróságban, többségük hőguta következtében - írja a Conversation. A haddzs idején nem ritkák a halálos tömegbalesetek, ami részben a kis területen összezsúfolódó embertömegnek, részben a zarándoklattal járó felfokozott érzelmi állapotnak és az extrém időjárási körülményeknek tudható be, ami az idősek, a betegek és a gyermekek szervezetét még inkább megterheli. Cikkünk megírásakor – amikor Budapesten 35 °C volt, Medinában 47, a Szaúd-Arábia keleti részén található Al Mubarrazban pedig 49 Celsius-fokot mértek. (Erre a területre az előrejelzés alapján június utolsó hetének minden napjára 49-53 °C közötti csúcshőmérsékletet várható).
Fotó: Depositphotos
Szaúd-Arábiában egyre kilátástalanabb a helyzet: itt ugyanis a felmelegedés üteme 50 százalékkal gyorsabb, mint a félteke többi részén. A kétezertízes évek voltak a legmelegebbek a hőmérsékleti feljegyzések kezdete óta: a forróság, a nyár végén és ősszel jellemző szélsőséges esőzések és a levegő magas páratartalma szinte elviselhetetlenné teszi a klímát az év jelentős részében. A szaúdi egészségügyi minisztérium folyamatosan igyekszik felhívni a figyelmet a hőséggel járó egészségügyi kockázatokra: a napnak való kitettség és a dehidratáltság veszélyeire, illetve arra, mennyire fontos az árnyék megteremtése - akár esernyővel. Utóbbi elengedhetetlen és szükséges kellékké vált, enélkül Szaúd-Arábiában nyáron nem is érdemes utcára lépni.
Indiában már áprilisban katasztrofális volt a helyzet
Ez a harmadik egymást követő év, hogy sorozatban érik egymást a hőhullámok Indiában. Noha 2023 volt a legmelegebb dokumentált év Indiában a hőmérsékleti feljegyzések kezdete óta, az idei nyár sem tartogat sok jót - írja témával foglalkozó cikkében a Nature. A hőség már áprilisban berobbant: 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletekről és országos vízhiányról érkeztek jelentések. Az indiai egészségügyi minisztérium közlése szerint március 1. és június 18. között több mint 40 ezer hőgutával összefüggő esetet jegyeztek fel és 110 ember vesztette életét az összefüggő hőhullámok miatt, miközben az ország északkeleti részén a heves esőzések miatt áradásokkal küzdöttek - foglalta össze az elmúlt hónapok legfontosabb időjárási eseményeit a Reuters.
Észak-Indiában a hőmérséklet közel 50 Celsius-fokig kúszott fel. Delhiben például június 20-ra virradóra 55 éves melegrekord dőlt meg azzal, hogy a legalacsonyabb napi minimumhőmérséklet nem ment 35,2°C alá. (Cikkünk írásakor Delhiből 40 Celsius-fokot jeleztek.) A forróság hatására hullanak a madarak, és megtelt a kórházak sürgősségi osztálya hőgutától szenvedő betegekkel. A nagyvárosokban az állandó kánikula miatt megül a forróság, így azok “hőcsapdákká" válnak.
Görög tragédia: nem szabad lebecsülni a nap erejét
A szokásosnál korábban jött görögországi kánikula is kíméletlenül szedi áldozatait. A görög szigeteken az elmúlt hetekben több, a hőségben túrázó, eltűnt turistáról érkezett jelentés, némelyikük még nem került elő, másoknak csak a holttestét találták meg.
Az idei első hőhullám igencsak megnehezítette a helyiek és a turisták életét: a 40 °C feletti hőség miatt a legmelegebb órákban lezárták az Akropoliszt, bezárták az iskolákat és egészségügyben dolgozók járták az utcákat, hogy segíthessenek a hőség miatt rosszulléttel küzdőknek.
A hőkupolák jelenthetik az igazi csapdát
Az Egyesült Államok nyugati partvidékén egészen New Englandig szintén tartós a kánikula egy hőkupolának köszönhetően. A hőkupola nem ugyanaz mint a hőhullám. Előbbiről akkor beszélhetünk – amint azt a köpönyeg.hu is ismertette –, ha a napi maximum hőmérséklet legalább öt egymást követő napon 5 Celsius-fokkal meghaladja a normál maximum középhőmérsékletet. Hőkupola pedig akkor alakul ki, amikor egy adott terület felett tartósan, akár hetekig magas a légnyomás, és beszorul alá a forró levegő. Olyan, mintha egy katlanban lennénk: nincs, ami enyhülést hozna, mivel általában magas páratartalommal és legfeljebb gyenge széllel jár együtt. 2021-ben Washington államban éppen egy hőkupolajelenség miatt mértek rekordhőmérsékletet: 49 Celsius fokot, míg ugyanennek köszönhetően a kanadai Brit Kolumbiában 49,4 °C-ot mutatott a hőmérő, ami 4 Celsius-fokkal haladta meg a korábban dokumentált hőmérsékleti rekordot.
Ezek a hőguta jelei
Nagy melegben kipirul az arcunk, kapkodjuk a levegőt és úgy érezzük, menten elájulunk, ha nem ülhetünk le. Szerencsés esetben ezek a tünetek idővel enyhülnek. Kánikula idején azonban előfordulhat, hogy testünk a felgyülemlett, felesleges hőt nem tudja leadni, és túlhevül. A hőleadás leghatásosabb módja a párologtatás, vagyis izzadás. Ám ha a környezeti tényezők, például a páradús levegő, a tűző nap, vagy a szoros, nem szellőző, testre tapadó ruházat ezt nem teszi lehetővé, esetleg dehidratáltak vagyunk, testünk túlmelegszik, mint a kocsi motorja. Ilyenkor hőgutát kaphatunk.
A hőguta jellemző tünetei közé tartozik a forró, vörös bőr, a magas, jellemzően 39 fok feletti testhőmérséklet, a szapora pulzus és szívverés, a fejfájás, a szédülés, a zavarodottság, a hányinger, az izomgörcsök és az ájulás – ezek súlyos esetben eszméletvesztést vagy halált is okozhatnak.
Tudósok szerint nem szabad lebecsülni a hőség agyra gyakorolt hatásait sem. Amint azt Damian Bailey, a Dél-walesi Egyetem fiziológia és biokémia professzora a CNN-nek elmondta: kánikulában az agy testhőmérséklet szabályozásában is központi szerepet játszó része, a hipotalamusz aktiválja a verejtékmirigyek működését és "tágítja ki" a vérereket, hogy megkezdődhessen a test hűtése. Hőségben viszont 9-10 százalékkal csökkenhet az agy vérellátása, ami azt jelenti, hogy “nem jut elég üzemanyag egy olyan motorba, amely állandóan magas fordulatszámon üzemel".
Mi tegyünk, ha magunkon vagy másokon a hőguta tüneteit észleljük?
A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatója szerint az a legfontosabb, hogy az érintettet mielőbb hűvös helyre kísérjük, és kezdjük meg testének hűtését. E célra legjobb a hideg zuhany, de a vizes ruha és a hideg vizes borogatás is segíthet. Fontos a belső hidratálás: a folyadék és sóveszteség pótlására ideális az enyhén sós víz. Eszméletvesztés vagy súlyos tünetek fennállása esetén esetén azonnal mentőt kell hívni. Hőguta szempontjából legveszélyeztetettebbek az idősek, a gyerekek, a szabadban fizikai munkát végzők és a sportolók.
Fotó: Depositphotos
Egy, a Nature Communications című folyóiratban 2024-ben publikált tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a népesség gyors elöregedése és az éghajlatváltozás hatásai miatt a következő évtizedekben még több áldozata lehet a hőhullámoknak. Előrejelzések szerint 2050-re világszerte megduplázódhat a 60 év felettiek száma: 2,1 milliárdra. Kétharmaduk alacsony vagy közepes jövedelmű országokban élhet, ahol a szélsőséges időjárási körülmények fokozott egészségügyi kockázatot jelentenek majd számukra. A helyzet a kutatók szerint Afrikában és Ázsiában lesz a legdrámaibb.
Mit tehetünk az extrém hőség ellen?
Szakemberek szerint az a legfontosabb, hogy kánikulában a lehető legkevesebb időt töltsük közvetlenül a napon. Ez egyébként az extrém mértékű UV-sugárzás elkerülése miatt is ajánlott. A déli órákban kerüljük a fizikai munkát, és lehetőség szerint tartózkodjunk hűvös, fedett helyen. Ha a legmelegebb órákban – délelőtt 11-től délután 4-ig – a szabadban kell lennünk, óvjuk magunkat a napsugárzástól. Ajánlott az egész testet takaró lenge, szellős öltözet, a kalap vagy egyéb fejfedő és a napszemüveg használata. Ne feledkezzünk meg bőrünk védelméről sem: e célra érdemes magas faktorszámú napvédőt választani. A dehidratáltság elkerülése érdekében fokozottan ügyelni kell a folyadékpótlásra – de nem alkoholos ital formájában. A szakemberek minden évben felhívják rá a figyelmet, hogy sem gyereket, sem állatot nem szabad a parkoló autóban hagyni. Egyetlen percre sem.
Magyarországon is forró a helyzet
Idén először június 19-én hirdetett hőségriadót az országos tisztifőorvos. Ezt vasárnapig meg is hosszabbították. A HungaroMet adatai szerint az ország nagy részén június 21-én tetőzött a hőség: a napi hőmérsékleti maximum országszerte meghaladta a 30 Celsius-fokot, a délkeleti országrészben több helyen a 35-36 °C-ot.
A KSH oldalán a HungaroMet évtizedek alatt összegyűjtött adataiból kiderül, hogy 2023-ban az átlagos középhőmérséklet Magyarországon 12,3 °C volt (Budapesten 13,6°C), a napsütéses órák száma pedig 4711. A hőséggel terhelt napok száma 36 (Budapesten 42), a hőhullámmal érintett napok száma pedig 12 (Budapesten 24) volt.
