Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke emlékeztetett: az Európai Rákegyenlőtlenségi Regiszter (European Cancer Inequalities Registry) célja, hogy megbízható adatok álljanak rendelkezésre a daganatos betegségekkel kapcsolatban, vizsgálva az eltéréseket, a tendenciákat.
A magyar országprofil februári publikálása szerint 2011 és 2019 között a férfiaknál 11 százalékkal, a nőknél 6 százalékkal csökkent a rák okozta halálozás, míg az EU27 átlaga férfiak esetében 10 százalékos, nőknél 5 százalékos csökkenést mutat.
Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy a tüdőrák Magyarországon még mindig vezető daganatos halálok mind a férfiaknál, mind a nőknél, de "nem annyira kirívó, mint azt a nemzetközi tanulmányok mutatják".
Felhívta a figyelmet arra, hogy a nőknél a tüdőrák ugyanolyan "kiemelt figyelmet érdemel", mint az emlő- és nőgyógyászati tumorok, mert a tüdőrák esetében a nőknél rossz tendencia figyelhető meg.
A szakember kiemelte a megelőzés fontosságát, hozzátéve, a rizikócsoportba tartozók szűrésével sokat lehet tenni a halálozási mutatók javításáért. Bogos Krisztina azt mondta: Magyarországon az innovatív terápiák elérhetőek, ezek megduplázták a három-ötéves túlélést.
Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke elmondta, 2020-2022-es adatok szerint a koronavírus-járvány időszakában több lett az elhízott, túlsúlyos ember Magyarországon, különösen a fiatal felnőtt korosztályban. A megugrás a 15-25 éveseknél a legerőteljesebb - tette hozzá.
Az életmód jelentősen megváltozott a Covid alatt, az úgynevezett elhízási világatlasz szerint azonban Magyarország nem áll nagyon rosszul. A 173 országból a férfiaknál a 24., nőknél a 91. Magyarország, Európában a férfiakat tekintve a 3. helyen, a nőknél 8. Magyarország.
A szakember szerint figyelemfelhívó ez az adat, hiszen az elhízás, a túlsúly több krónikus betegség okozója, és egyre több adat van arra vonatkozóan, hogy az elhízás a daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszik.
Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos azt emelte ki, hogy hiába vannak előremutató kormányzati intézkedések az egészségtudatos életmódnál, az egészségmegőrzésnél, ha az egyén nem vállal felelősséget saját egészségéért.
A magyarországi intézkedések között említette a népegészségügyi termékadó (csipszadó) bevezetését, az iskolai büfé és a közétkeztetés ételkínálatának átalakítását. Ugyanakkor megjegyezte, ezek a lépések "önmagukban" nem érnek semmit, szükség van a család, a szülő közreműködésére és hiteles tájékoztatásra is.
(MTI)
