Bármilyen furcsa, de ha egy gyönyörű nyári estén egy tökéletesen grillezett steak elfogyasztása után szervezetünk hadat üzen az elfogyasztott ételnek, és kínzó viszketéssel, fájdalommal, vagy akár duzzanattal jelez, ami akár sürgősségi ellátásig is fokozódhat – az nem feltétlenül ételmérgezés, hanem egy kullancscsípés következménye is lehet, amely hónapokkal korábban történhetett, csak észre sem vettünk.
Ezt a késleltetett allergiás reakciót alfa-gal szindrómának nevezik. Bár általában „vörös hús allergiaként” emlegetik, ám ez félrevezető, mivel az alfa-gal szindróma számos élelmiszerre erős reakciót válthat ki, nem csak a vörös húsnál.
A szindróma villámgyorsan tejred a világban, mert több kullancsfaj is hordozza, mint azt eddig a szakemberek gondolták.
Mit takar pontosan az alfa-gal szindróma?
Az alfa-gal szindróma valójában egy cukormolekulára való allergia. Az alfa-gal cukormolekula a legtöbb emlős szervezetében megtalálható, beleértve a teheneket, sertéseket, szarvasokat és nyulakat. Az emberből azonban hiányzik. Amikor nagy dózisú alfa-gal kerül a véráramba egy kullancscsípés révén, az immunrendszer túlműködésbe léphet, és antitesteket kezdhet el termelni ellene. Így ha később, alfa-galt tartalmazó élelmiszerekkel találkozunk, az immunrendszerünk nem megfelelő allergiás reakciót válthat ki – magyarázza a The Conversation írása.
Fotó: Wikimedia
Ezt az allergiát gyakran vörös hús fogyasztása váltja ki, de számos más állati eredetű termék is okozhat ilyen tüneteket, beleértve a tejtermékeket, a zselatint (akár gumicukrokat), egyes gyógyszereket, sőt, akár testápolási termékeket is. A heparin nevű gyógyszer például – amelyet műtétek során a véralvadás megakadályozására használnak és sertésbelekből vonják ki – egyes alfa-gal szindrómában szenvedő embernél veszélyes reakciót váltott ki.
Miért diagnosztizálnak egyre több embert?
„Rovarkutatóként, aki a rovarokat és az általuk terjesztett betegségeket tanulmányozza, riasztónak találom, hogy ez az allergia milyen gyorsan terjed a világon” – teszi hozzá a cikk írója, Lee Rafuse Haines, a Notre Dame Egyetem molekuláris parazitológiájának és orvosi entomológiájának kutatódocense.
Pár éve a szakértők úgy gondolták, hogy az alfa-gal szindróma elsősorban az Egyesült Államok délkeleti részére korlátozódik, ami az úgynevezett magányos csillagkullancs földrajzi elterjedéséhez kapcsolódik. De azóta a világ hét kontinenséből már haton azonosítottak be más fajokat is, amelyek képesek alfa-gal szindrómát okozni, beleértve a termékeny fekete lábú kullancsot, vagy szarvaskullancsot, amely a Lyme-kórt is terjeszti.
Év elején például Magyarországhoz közel, Szerbiából jelentették az első alfa-gal eseteket. A kullancsok udvarokban, városi parkokban és erdőkben leselkednek, hogy lopakodva ráakaszkodjanak a túrázókra. Ahogy a kullancspopulációk, és a népesség száma robbanásszerűen nő, úgy az alfa-gal szindrómában szenvedők száma is egyre emelkedik.
Több elmélet is létezik arról, hogy egy kullancscsípés hogyan váltja ki az alfa-gal szindrómát, és miért csak a megcsípett emberek kis részénél alakul ki allergia. A kullancs jellemzően meleg, sötét helyet keres, ahol elbújhat és a testünkhöz tapadhat. Ezután fűrészes fogaival villámgyorsan a bőrbe furakszik, majd aktiválva magát, bőséges mennyiségű érzéstelenítőt, vérhígítót és olykor alfa-gal cukrokat tartalmazó nyálat fecskendez a sebbe, így észrevétlenül, néha napokig ott rejtőzhet.
Milyen allergiás reakciók lehetnek?
Az allergia nem azonnal kezdődik. Az első zavaró tónet általában 1-3 három hónappal a kullancscsípés után jelentkezik az alfa-gal szindrómában szenvedő személyeknél. Ez lehet csalánkiütés, duzzanat, hasi fájdalom, heves hányinger, de akár életveszélyes anafilaxiás sokk is. A tünetek általában 2-6 órával azután jelentkeznek, hogy a személy alfa-galt tartalmazó húskészítményt fogyasztott (tejterméknél még nincs jól megfigyelt intervallum).
Az allergiával kapcsolatos általános tájékozatlanság miatt azonban még az orvosok sem tudják jól diagnosztizálni.
Egy 2022-es tanulmány szerint az amerikai egészségügyi szakemberek 42 százaléka soha nem hallott az alfa-gal szindrómáról. Mindeközben minden további kullancscsípéssel vagy alfa-gal-t tartalmazó élelmiszerekkel vagy termékekkel való érintkezéssel az allergia súlyosbodása fokozódhat.
Mit tegyen, ha úgy gondolja, alfa-gal szindrómája van?
Ha alfa-gal szindrómára gyanakszik valaki, az első lépés, hogy egyszerű vérvizsgálattal megállapítsák, immunrendszere reagál-e az alfa-galra. Pozitív teszt esetén fő stratégia az emlősöktől származó élelmiszerek – mint a tej, sajt, húsok – kerülése, és a kullancscsípések megelőzése.
Élelmiszervásárlásoknál figyelmesen el kell olvasni a címkéket, ugyanis egyes adalékanyagot, mint például a karragén vörös algából származik, és alfa-gal-t tartalmaz. Szélsőséges esetekben az alfa-gal szindrómában szenvedőknek EpiPen-t kell maguknál hordaniuk az anafilaxiás sokk megelőzése érdekében.
Még mindig sok a rejtély körülötte
Az alfa-gal szindrómát először a 2000-es évek elején dokumentálták hivatalosan, és azóta azt is tudják, hogy az allergiában szenvedőknél nagyobb lehet a szívbetegségek kockázata is. De azért maradtak még rejtélyek.
A tudósok még mindig próbálják kideríteni, hogy a kullancscsípés pontosan hogyan csapja be az emberi immunrendszert, és miért csak egyes embereknél vált ki megbetegedést. Mindenesetre, ha legközelebb túrázunk, viseljünk hosszú ujjú ruhát és hosszú szárú nadrágot, használjunk kullancsriasztót, otthon pedig tüzetesen vizsgáljuk át a testünket a vérszomjas „ragadozóktól”. Ha mégis megcsípne minket egy kullancs, figyeljük a következő grillezéskor vagy gumicukrozáskor, hogy néhány órával később lesz-e bármilyen allergiás tünetünk, vagy sem.
