A nyári szabadtéri fürdőzések idején előtérbe kerülnek olyan súlyos, potenciálisan életveszélyes fertőzések, amelyek a természetes vizekben nagy melegben elszaporodó mikroorganizmusokkal hozhatók összefüggésbe. Mint például a Naegleria fowleri, közismertebb nevén agyevő amőba okozta megbetegedés, ami az esetek túlnyomó többségében – 97 százalékában – halálos kimenetelű.
Június végén egy 11 éves fiú halt meg Pozsonyban, Naegleria fowleri okozta gennyes agyvelőgyulladásban. A fiú a tünetek megjelenése előtt néhány nappal az egyik párkányi fürdőben járt, ahol a szlovák közegészségügyi hivatal által végzett vizsgálatok kimutatták a Naegleria nemzetségbe tartozó amőbák jelenlétét.
Van-e ok pánikra?
A szabad szemmel nem látható, 8 és 15 mikrométer közötti mikroorganizmus, a Naegleria fowleri nagyon ritkán okoz megbetegedést az embernél. Amikor viszont bejut az agyba, gennyes agyvelő- és agyhártyagyulladással járó primer amőbás meningoencephalitis (PAM) alakul ki. Részben a magas halálozási rátával magyarázható a globális pánik, amit egy-egy napvilágra kerülő eset híre generál. Részben pedig azzal, hogy ezek a mikroorganizmusok meleg édesvizekben, például tavakban, forrásokban, hőforrásokban vagy nem megfelelően klórozott – köbméterenként kevesebb mint 0,5 gramm klórt tartalmazó – medencevizekben élnek és szaporodnak. Nyáron pedig a szabadtéri fürdőzések miatt megnő az esélye annak, hogy kapcsolatba kerüljünk ezekkel.
De ahogy arra a szakemberek is felhívják a figyelmet: az, hogy kapcsolatba kerülhetünk velük, nem jelenti feltétlenül azt, hogy meg is betegítenek bennünket. A természetes vizekben számos, a Naegleria nemzetségbe tartozó amőbafaj él, de csak a Naegleria fowleri okoz primer amőbás meningoencephalitist. És noha a klímaváltozás hatására melegedő éghajlat kedvez a különféle kórokozók és mikroorganizmusok globális terjedésének, az agyevő amőba miatti halálozás még így is nagyon ritka.
Az Egyesült Államokban évente kevesebb mint tíz ezzel összefüggésbe hozható halálesetet jelentenek. Az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központ (CDC) statisztikája szerint az országban 1962 és 2023 között mindössze 164 esetet jegyeztek fel – a betegek közül viszont mindössze négyen maradtak életben.
Ennek ellenére nem érdemes a nyár hátralevő részét rettegve a parton tölteni. Nem árt viszont az elővigyázatosság, ha úszni vagy megmártózni indulunk – erre hívta fel a figyelmet néhány napja közzétett tájékoztatójában a CDC. Ebben a szakemberek igyekeznek eloszlatni a leggyakoribb tévhiteket is: leszögezik például, hogy megfelelően karbantartott, fertőtlenített – klórozott – medencevízben úszva nem kell agyevő amőbáktól tartanunk. Akkor sem betegszünk meg, ha esetleg Naegleria fowlerit tartalmazó vizet nyelünk, mert az amőba nem jut fel az emésztőrendszerből az agyba. A Naegleria nemzetségbe egyébként számos faj tartozik, de csak ez az egy okoz primer amőbás meningoencephalitist. Azt is fontos tudni, hogy a PAM jelenlegi ismereteink szerint emberről emberre nem terjed.
Fotó: Depositphotos
Hogyan előzhető meg a fertőzés?
A CDC szerint az a legbiztosabb megoldás, ha nem fürdünk édesvizű tavakban, forrásokban. Csökkenthetjük a megbetegedés kockázatát, ha az év legmelegebb hónapjaiban – amikor a természetes vizek hőmérséklete jelentősen emelkedik, a vízszint pedig csökken – odafigyelünk rá, hogyan fürdünk. A Naegleria fowleri ugyanis a meleg, jellemzően 25-46 °C-os vízben érzi igazán jól magát: ilyenkor, az úgynevezett trophozoit stádiumban (három stádiumban létezik, ez a második) a mikroorganizmus aktívan táplálkozik, szaporodik, és fertőzheti meg az embert.
Az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központ szerint éppen ezért fontos, hogy vízbeugráskor vagy úszáskor ügyeljünk rá, hogy ne menjen folyadék az orrunkba. Lehetőség szerint ne merüljünk orrcsipesz vagy az orrunk befogása nélkül, a forró geotermikus forrásokban pedig mindig tartsuk a fejünket a víz felett – tanácsolja a CDC. Azzal is minimalizálhatjuk a megfertőződés kockázatát, ha nem kavarjuk fel az üledéket a sekély vizekben, ezekben ugyanis magasabb a víz hőmérséklete, mint a parttól távolabb eső szakaszokon.
Így juthat a Naegleria fowleri az agyba
Az agyevő amőba az orrba kerülő vízzel juthat az orrnyálkahártyára, ahonnan felfelé halad: előbb az arcüregbe, majd a homloküregen keresztül az agyba vándorol. Általában baktériumokkal táplálkozik, amikor azonban bekerül az agyba, azt tekinti táplálékforrásnak. A fertőzés, amit okoz, rendkívül gyors lefolyású.
A tünetek jellemzően az orrba jutást követő 2-15 nap között jelentkeznek, a halál pedig általában a tünetek megjelenésétől számított 3-7. napon áll be – olvasható a WebMD összefoglalójában.
Milyen tünetek esetén érdemes gyanakodni?
A diagnózis felállítását nehezíti, hogy az orvosok rendszerint későn azonosítják az agyhártyagyulladást okozó mikroorganizmust. Ennek az az oka, hogy a PAM a bakteriális eredetű gennyes agyhártyagyulladással megegyező tünetekkel jár, mint a magas láz, a hányinger vagy hányás, a fejfájás, a zavartság, a nyakmerevség, az étvágytalanság, a mentális állapot romlása, a rohamok és hallucinációk. A fertőzés kezelésére jelenleg nem létezik gyógymód.
A CDC adatai szerint az 1971 és 2023 között négy országban – Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Mexikóban és Pakisztánban – diagnosztizált betegek közül mindössze nyolc maradt életben.
Fotó: Depositphotos
A PAM-os esetekről rendre beszámol a világsajtó
A CBC néhány napja írta meg, hogy július közepén az egyik dél-karolinai gyermekkórház kezeltje Naegleria fowleri okozta megbetegedésben hunyt el. Az állami közegészségügyi szervek szerint a 12 éves fiú valószínűleg a Murray-tónál fertőződhetett meg, ahol pár nappal korábban fürdött. Ezt megelőzően májusban jelentettek agyevő amőba okozta halálesetet Amerikában: akkor egy 71 éves texasi nő hunyt el, aki a lakóautójából származó csapvizet töltött az orrmosó készülékébe.
Egy szerencsés kimenetelű eset
A kevés túlélő egyike egy 14 éves indiai fiú, aki a feltételezések szerint egy kerala állambeli tóban úszva fertőződhetett meg. Történetéről 2024 júliusában a BBC is beszámolt. A cikkből kiderül, hogy a fiú édesapja lélekjelenlétének, tájékozottságának és a gyors diagnózisnak köszönhetően maradt életben. Az orvosoknak ugyanis speciális vizsgálatokkal a tünetek – súlyos fejfájás és rohamok – megjelenését követő 24 órán belül sikerült kimutatniuk az amőba jelenlétét az agy-gerincvelői folyadékban. A fiút ezután a gerincbe fecskendezett antimikrobiális gyógyszerek kombinációjával kezelték. Az egyik készítmény az amőbák okozta megbetegedéseknél egyre gyakrabban használt Miltefosine volt, amelyet eredetileg a Leishmania paraziták terjesztette fertőzés kezelésére fejlesztettek ki.
Mi a helyzet Magyarországon?
Naegleria fowlerivel összefüggésbe hozható halálesetet itthon eddig nem jelentettek. Ami nem jelenti azt, hogy a mikroorganizmus ne lenne jelen a hazai vizekben vagy ne okozhatna humán fertőzést: speciális vizsgálatok híján viszont azonosítása elmaradhat. Az amőbák kimutatására nincs kötelezően előírt rutinvizsgálat sem a hazai fürdőkben, sem a természetes vizek esetében – ezt nemrégiben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ erősítette meg a Blikknek.
