Meghökkentő tényt tár fel egy friss tanulmány, miszerint az influenza vírusa eredetileg halakban indulhatott el. Ugyanis a genetikai adatbázisokat kutató szakemberek a tokhalban fedezték fel a szezonális influenzaért felelős vírusok távoli rokonát. Magyarországon egyébként épp tombol az influenza, a múlt héten több mint 65 ezer embernél diagnosztizáltak influenzaszerű megbetegedést.
A kutatás szerzői azt is megállapították, hogy az influenzát is magában foglaló tágabb víruscsalád valószínűleg többszáz millió évvel ezelőtt olyan ősvízi állatokból származik, amelyek jóval az első halak előtt fejlődtek ki.
„Úgy tűnik, hogy az ebbe a csoportba tartozó vírusok különösen ügyesek a gazdaszervezetek közötti ide-oda ugrálásban” – mondja Mary Petrone, az ausztrál Sydney Egyetem virológusa, a tanulmány társszerzője a Nature-nak.
Az ősi gazdasejt-ugrálások ismerete segíthet a tudósoknak azonosítani azokat a vírusokat, amelyek új emberi járványokat okozhatnak.
Az influenza eredettörténete
Sok virológushoz hasonlóan Petrone is a járvány első néhány évét a SARS-CoV-2 intenzív tanulmányozásával töltötte. Ám amikor Ausztráliába költözött, hogy posztdoktori kutatást végezzen, messze el akarta kerülni az embereket, viszont sok időt akart eltölteni az ország egyik leghíresebb ökoszisztémájában.
„Miután két évig dolgoztam a Covid-on, úgy gondoltam, hogy korallzátonyokra járok majd terepmunkát végezni” – meséli.
A korallok a Cnidaria nevű törzs részei, amelynek ősei körülbelül 600 millió évvel ezelőtt ágaztak el más állatoktól. Petrone abban reménykedett, hogy a korallok tanulmányozása feltárhatja az állatokat megfertőző vírusok mélyebb történetét – különösen az RNS-genomokkal rendelkezőkét. Ez a víruscsoport számos emberi és állati kórokozót foglal magában.
Petrone első útja azonban nem egy búvárbolthoz vezetett, hanem Zoe Richardshoz, az ausztráliai Bentley-i Curtin Egyetem korallzátony-kutatójához, aki két, Nyugat-Ausztrália partjairól származó korallfajból adott neki mintát. Ő pedig a korallokból gyűjtött RNS elemzése során bizonyítékot talált az Articulavirales nevű csoportba tartozó vírusokkal való fertőzésre, amely magában foglalja az influenza víruscsaládját, valamint a Quaranjaviruses nevű csoportot. Ez utóbbi csoport vírusai kullancsokban keringenek, amelyek időnként átterjednek emberekre, madarakra és más gerincesekre.
Az új kutatás pedig azt sugallja, hogy a korallfertőző vírusok egy ősi víruscsalád részét képezik, amely valószínűleg körülbelül 600 millió évvel ezelőtt jelent meg, és később az Articulavirales más tagjait, köztük az influenzát és a Quaranjavirusokat is eredményezte.
A halak titkai
A felfedezés hatására Petrone elgondolkodott, vajon születhettek-e influenzavírusok a tengerben is? Erre már akad is néhány bizonyíték. 2018-ban például kutatók az influenza egy távoli rokonát azonosították a nyálkahalban. Ezek a nyálkás, pofátlan lények a gerincesek egy korai leszármazottjából származnak, és ahogy a kutatók rámutattak, az influenza a gerincesek mellett fejlődött ki.
Genetikai adatbázisokban keresgélve Petrone influenzával kapcsolatos RNS-szekvenciákat talált szibériai tokhalakból származó mintákban. A tokhal állkapoccsal rendelkező gerinces állat, amely közelebbi rokonságban áll az emberrel, mint a halakkal. De a tokhal vírusa az influenza fő családfájából ágazott el minden más ismert influenzavírus előtt, beleértve a nyálkahal-vírust is.
„Az influenza két korai származási vonalának felfedezése arra utal, hogy az influenza valószínűleg megfertőzte a vízi állatokat, köztük a halakat is, még mielőtt a szárazföldre jutottak volna” - mondja Petrone.
De nem világos, hogy az influenza korai szárazföldi gerincesekkel került-e a szárazföldre, vagy a közelmúltban jutott-e ki a tengerről a szárazföldre. Ennek megállapításához a kutatóknak több állatban kell megtalálniuk az influenza rokonait, és jobban meg kell érteniük, hogyan terjed a vírus a gazdafajok között.
Tengeren született
Jie Cui, a kínai Pasteur Intézet evolúciós virológusa egyetért azzal, hogy az influenza és tágabb családja valószínűleg a tengerből bukkant fel. 2021-ben csapata a mélytengeri homár genomjait elemezte, és azonosította benne azokat a vírusokat, amelyek az influenza tágabb csoportjába tartoznak, és szerinte is jelentős,
még kiaknázatlan vírusdiverzitás van a vízi környezetben.
Robert Gifford, a Glasgow-i Egyetem evolúciós virológusa szerint meglepő lenne a vírusok egy nagy csoportját találni, amelyek a tengeri élővilág ősi természete miatt nem vízi környezetben keletkeztek, és szerinte ez az új tanulmány meggyőző bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az influenzavírusok vízi eredetűek.
A kutatók szerint az ősi gazdasejt-ugrások beazonosítása segíthet a kutatóknak abban is, hogy felmérjék, milyen kockázatot jelentenek bizonyos vírusok az emberekre. Petrone csapata arra utaló jeleket is talált, hogy a kullancsokat fertőző Quaranjavirusok azután ugorhattak át az állatokra, hogy először rákfélékben keringtek.
„Az ilyen ugrások feltárása azt mutatja, hogy a vízi vírusok tanulmányozása segíthet jobban megérteni a zoonózisos (állatról emberre terjedő) potenciállal rendelkező vírusok történelmi megjelenését és fejlődését” – teszi hozzá Chantal Vogels, a connecticuti Yale Közegészségügyi Iskola arbovirológusa (vérszívók által terjesztett vírusokkal foglalkozó szakember).
Gifford egyetért azzal, hogy a Petrone-hoz hasonló tanulmányok segíthetnek azonosítani azokat a vírusokat, amelyek képesek járványokat kiváltani emberekben és más állatokban. Arra azonban figyelmeztet, hogy az ősi gazdasejt-ugrásokkal kapcsolatos következtetések megváltozhatnak, ahogy egyre több vírusos családfa válik ismertté, s ezek átrendezhetik a tényeket.
